/p>

A skizofrénia szörnyű betegség. Az ebben az elmezavarban szenvedők elvesztik a valósággal a kontaktust, érzékcsalódásaik, téveszméik áldozatává válnak, gondolkodásuk torzul, érzelmi életük elsivárosodik. Ráadásul nem ritka baj, egy százalék körüli a gyakorisága - többek között az Alzheimer-kórnál, de még a cukorbetegségnél is gyakoribb.

Az is nehezíti a kezelését, hogy az okát sem tudjuk. Pontosabban annyit azért igen, hogy organikus eredetű. Neurológiai szempontból sérülékeny embereken alakul ki, ám ebben rengeteg tényező közreműködését vetették fel az orvosok: genetikai okokat, a korai anya-gyermek kapcsolat zavarát, méhen belül vagy születéskor ért traumákat, fertőzéseket - sőt még a terhes nők éhezését is "meggyanúsították", a világ szegényebbik felének szomorú közegészségügyi mutatóira hivatkozva.

Legutóbb pedig McGrath professzornak, a queenslandi Skizofrénia-kutató Központ tudósának nagy vihart kavart állatkísérletei szintén egy hiánybetegség - a D-vitamin-elégtelenség - kóroki szerepét vetik fel. Ahogy azt a New Scientist című szaklapban kifejtette, ugyan már korában is gondoltak arra, hogy a terhesek napfényhiánya okozta D-vitamin-elégtelenség összefügghet a magzati agyfejlődés zavarával, ám ezt egzakt módon nem igazolták. McGrath doktort is elsősorban statisztikai, úgynevezett epidemiológiai adatok sarkallták ennek az összefüggésnek a bizonyítására. Például az, hogy az európai és észak-amerikai skizofrének sokkal gyakrabban születtek meg tavasszal. Közülük is négyszer gyakrabban lettek skizofrének az év elején világra jött sötétebb bőrűek, afrikai származásúak, akik bőrének, bőrszínének kifejlődéséhez több D-vitamin szükségeltetik.

McGrath professzor az ugyancsak Queenslandben lévő orvosegyetem neurobiológusával, Alan Mackay-Simmel együttműködve, terhes patkányoknál mesterséges úton D-vitamin-hiányt okozott. A magzatokat, születésüket követően szorosan nyomon követték, és viselkedésükben számos, a skizofrénekre (is) jellemző viselkedésmintát találtak. Olyanokat például, hogy a halk és erős hangokat váltakoztatva, a kísérleti állatok sokkal jobban megriadtak, mint egészséges társaik. A D-vitamin-hiányos patkányok agyában is kimutattak strukturális elváltozásokat, például tágabb agykamrákat, amely szintén gyakoribb skizofréneknél.

Különböző genetikai teszteket végeztek, melyek során számos génszakasz csökkent működését derítették ki - köztük az agyi szinapszisok (kapcsolatok) fehérjeszintézisért felelőseket is.

McGrath professzor a sydneyi nemzetközi fejlődésneurológiai konferenciáján elhangzott előadását többen hevesen támadták, mondván a kísérletek még nagyon kezdeti stádiumban vannak, nem lehet belőlük messzemenő következtetéseket levonni. Fred Mendelssohn, a melbourne-i Howard Florey Kutató Intézet igazgatója például eredetinek és izgalmasnak tartotta a kutatást, de ő is óvott a túlzott reményektől. Szerinte ezek nem közvetlen bizonyítékok humán terhességben fellépő D-vitamin-hiány és a skizofrénia kialakulása közti összefüggésre.