Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy egy hetven éve meglévő, működő repülőtér fejlesztéséről van szó. Bármilyen furcsa, de a legtöbb gondot, az ürgék okozták. A hatóság külön környezetvédelmi határozatot hozott a jószágok kitelepítéséről, amelyet csupán egy rendkívül rövid, kéthetes időszakban lehetett megtenni, de bizonyos környezetvédők az ürgék életét féltve, fellebbezést nyújtottak be, így újabb évet kellett várni, amíg a megfelelő kitelepítési időszak elkövetkezett.

A 2010 első felében megnyíló nemzetközi repülőtér egyébként komoly versenytársa akar lenni Ferihegynek. Főként fapados és chartergépeket fog kiszolgálni, lehetővé téve az olcsóbb utazást a hazai és külföldi turistáknak. A repülőtér mellett 110 hektáron üzleti és ipari park is létesül.

Az mindenesetre biztos, hogy kemény árverseny készül. A beruházók szerint a monopolista árazással működő Budapest Airport főként a fapados és charter légitársaságok esetében támadható. A Hochtief 440 milliárd forintos befektetése miatt csak korlátozottan tud majd a versenyre reagálni, hiszen az Alba Airportnál "csak" 20-25 milliárdnak kell megtérülnie, ennyit kalkulálnak ugyanis a tulajdonosok a beruházásra, amelyhez szeretnének uniós támogatást szerezni.

A reptér földrajzi helyzete ideális, hiszen Magyarország két legfontosabb turisztikai célpontja Budapest és a Balaton 60, illetve 40 kilométerre van, a Velencei-tó pedig öt kilométerre. A meglévő vasúti összeköttetés lehetővé teszi, hogy az utasok a majdan kiépülő kelenföldi pályaudvaron közvetlenül metróra szállhassanak át.

A beruházók úgy vélik, hogy a főváros turizmusának fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy Budapestnek legyen egy második, áraiban nemzetközi szinten is versenyképes repülőtere. Ennek köszönhetően ugyanis az egymással éles versenyben álló légitársaságok magyarországi (budapesti) járatot választhatnak majd más célpontokkal szemben. Jelenleg inkább az a gyakorlat, hogy a fapadosok - a reptéri árak okán - inkább távozóban vannak Magyarországról, Budapestről.