Pedig a szivárgó hírek szerint különféle elképzelések körvonalazódnak. Hónapok óta próbálunk tájékozódni a kulturális tárcánál a tervekről, mindhiába. A tárcához, illetve az Operaházhoz közelálló forrásokból annyit sikerült megtudnunk, hogy alapos szakmai fölmérés előzte meg a lehetőségek fölvázolását. Ez kiterjedt a szcenikai feltételek számbavételétől a közönségforgalmi terek, sőt a Köztársaság tér adottságaira is. Az épületről persze sok új nem derült ki. A lényeg: a nézőtér nagy, és részben bontásra szorul a hátsó faszerkezet miatt; a színpad viszont túl kicsi, korszerűtlen, és főként nélkülözi a mögöttes kiszolgálóhelyiségeket, amelyek nélkül ma már nem lehet színházat működtetni. A színpad mögött azonban nem bővíthető az épület, mert így is belelóg a metrónyomvonal úgynevezett védelmi zónájába. (A napokban Zoboki Gábor építész egy rádiónyilatkozatban épp emiatt úgy vélte, a metróberuházás nem teszi lehetővé az Erkel hosszú távú fejlesztését, ami alighanem igaz - a jelenlegi épületre.) Ha esetleg elforgatnák a színpadot...

Értesüléseink szerint két lehetséges megoldás van, számos alváltozattal. Az egyik a jelenlegi épület felújítása. De ezt az állagmegóvás és korszerűsítés költséges volta miatt drágának ítélik: becslések szerint 2-6 milliárd forintba kerülne. (Bizonyos korszerűsítések a jelenlegi épületszerkezetben el sem végezhetők.) Ráadásul ez nem kínál hosszabb távon korszerű színházat.

Még nehezebb az épület lebontása és egy új építése. Ebben az esetben - szakértők szerint - csak a telekalakítás hivatali procedúrája vagy másfél évet venne igénybe. Fölmerülhet az állami tulajdonban levő telek kicserélése a fővárossal egy másik, alkalmasabbra, de hát az már végképp nem "az Erkel" lenne. Márpedig az eredeti épület megőrzése mellett eddig is ringbe szállt az értelmiség hangadó része, végleges eltüntetése vélhetően politikai vihart is keltene. A kisebbségben levő kormány ebben aligha nyit újabb frontot.

Hozzáértők szerint egy új Erkel Színház a jelenlegi téren (noha más elhelyezésben) legalább 15 milliárdba kerülne, de nem lehetetlen, hogy a költségek fölmennének akár 18 millárdig. Talán ez is arra sarkallhatja a döntéshozókat, hogy a mostanival kezdjenek valamit. Szóba jöhet, hogy az új épület nemcsak színház lehet, hanem e mellett más szolgáltatásokra, például konferenciákra is alkalmas komplexum. A finanszírozást illetően némelyek elképzelhetőnek tartanak magánberuházást vagy az állammal közös, úgynevezett ppp-konstrukciót is (magánforrásból építkeznek, és az állam évente téríti a maga részleteit). De ez utóbbi verziót korábban már Bozóki András miniszter letette a kormány asztalára, ahonnan a testület visszaadta azzal, egyszer már megégette magát a Művészetek Palotájának évi hétmilliárdos törlesztésével.

Az Operaház több koncepciót is készített arról, milyen új épületre lenne szüksége színházi szempontból. Az elképzelések szerint évi százhúsz napra bérelnék ki az új teátrumot, sőt ide költözhetne az egész Operaház, míg felújítják az Andrássy úti dalszínházat. Kérdés, mi abban az üzlet egy befektetőnek, ha újraépíti az Erkelt, és arra kötelezik, hogy az év egyharmadát bérbe adja az Operának: az elképzelések szerint az üzemeltetésből, azaz az állam által garantált fix bérleti díjból, valamint a színházhoz tartozó egyéb üzletek, mélygarázs bevételeiből térülne meg a befektetés. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy rehabilitálás alatt álló területről van szó, ahova a négyes metró megállója is épül.

Ismereteink szerint öt lehetséges finanszírozási konstrukcióról van szó. Az egyik variáció, hogy az Operaház egyedül vagy az állammal karöltve lenne az Erkel-projekt gazdája. Persze - költségvetési intézményként - ehhez ingatlanüzemeltetési jogkört kell kapnia. Most mindenki arra vár, hogy a kormány elé kerüljenek az elképzelések, és megszülessen a döntés: fazonigazítást végeznek-e az Erkelen, vagy hosszú évekre zárva tartják. A döntésig sem marad teljesen üresen a ház, a tizenegy bemutatóra készülő Operaház ősztől újra próbateremnek használja.

Operamúzeumot ígért nem is olyan régen Vass Lajos főigazgató. Az eredeti tervek szerint ez jövő szeptember 27-én, a dalszínház 125. születésnapján nyílna meg. Akkor adták volna át az akadálymenetesítésre szolgáló, állami pénzből finanszírozott, új liftet is. A koncepció elkészült, a teátrum vezetősége abban bízott, az úgynevezett norvég alapból kapnak erre 700 millió forintot. Erről azonban még nem született döntés, így az idén nem tudták elkezdeni a közbeszerzési eljárást sem. Az operamúzeum tervét elnapolták a dalszínház teljes felújításáig. Készül viszont a kiállítás digitális változata.