Kósa Lajos debreceni polgármester idén jelentette be, hogy a város környékén szélerőmű épül, amellyel környezetbarát hidrogént állítanak elő autóbuszok meghajtására. Úgy tűnik, a beruházásból ebben az évben már nem lesz semmi, hiszen még a helyszínt sem választották ki - az önkormányzat és az érintett cég ezért egymást okolja.
Nem csak a paksaméta, a helyszín is hiányzik
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke az idén áprilisban Fodor Gábor akkori környezetvédelmi és vízügyi miniszter debreceni látogatása alkalmából jelentette be, hogy várhatóan még az idén megépül a cívisváros környékén egy olyan szélerőmű, amelynek segítségével hidrogénre és oxigénre bontják a vizet, s az így nyert hidrogénnel hajtják majd a városi tömegközlekedésben részt vevő autóbuszokat. A polgármester bejelentéséről beszámolt Debrecen város hivatalos lapja is, amely a tudósításában így idézte Kósa Lajost: "A város már konkrét tervekkel rendelkezik arra, hogyan csökkentse a tömegközlekedésből származó káros anyagok kibocsátását, s már van érdeklődő cég, amely tárgyalásokat kezdett arról, hol lehetne felépíteni a szélerőművet".
A kezdeményezés kedvező fogadtatásra talált, hiszen a hidrogénnel hajtott motor a környezetvédők álma: a működése során nem bocsát ki sem szén-dioxidot, sem más káros végterméket, csak vízgőzt. Ráadásul a szükséges hidrogénhez úgy jutnak hozzá, hogy a vízbontást szélerőművel - azaz "zöldárammal" - állítják elő. Fodor Gábor az említett találkozón felkérte Debrecent, hogy csatlakozzon a Klímabarát Települések Hálózatához. A felkérést a polgármester elfogadta.
Mezőtúron és Törökszentmiklóson problémamentes az önkormányzat és a Quantum Energy Kft. viszonya - erősítették meg a települések vezetői. Noha eddig mindkét helyen "alulteljesített" a cég - Mezőtúron négy, Törökszentmiklóson három szélerőmű építését vállalták, s eddig mindkét városban csak egyet-egyet építettek - a késedelemért az önkormányzatok nem a vállalkozást okolják. Mezőtúron a Magyar Energia Hivatal engedélye és kvótája hiányzik ahhoz, hogy a vállalkozás elkezdhesse újabb három szélerőmű építését az ipari parkban - mondta érdeklődésünkre Draskovits Dénes polgármester. Szavai szerint a már működő erőmű egyike a legnagyobb teljesítményűeknek Magyarországon, és sem az építésekor, sem pedig az üzemeltetése óta nem merült fel kifogás a beruházókkal szemben. Szegő János, Törökszentmiklós alpolgármestere szerint náluk területi viták hátráltatják az újabb szélerőművek építését, s mivel magánberuházásról van szó magánterületen, az önkormányzat csak korlátozott eszközökkel tudja támogatni a fejlesztést. A rendezési tervüket már módosították annak érdekében, hogy a város szélén létrejöhessen a szélerőműpark, ám a földek megszerzésében csak közvetíteni tudnak a felek között - tette hozzá az alpolgármester.
(Doros Judit)
A polgármester az áprilisi bejelentésében nyilvánosan nem nevezte meg azt a céget, amellyel tárgyalt. Megtudtuk: az általa említett társaság - a korábban a Békés Wind Kft. nevet viselő - Quantum Energy Kft. volt, amelynek vezetőjével, Dávid Csabával a polgármester tavasszal találkozott. A hazai bejegyzésű, de amerikai hátterű cég Mezőtúron és Törökszentmiklóson 2006-ban telepített kétszer 1,5 megawatt teljesítményű szélkereket. (Egy ilyen szélkerék akár harminc darab hidrogénes buszt is el tudna látni üzemanyaggal.) A Quantum Energy Kft.-nek az a távlati célja, hogy Európa számos országában elterjessze e környezetbarát technológiát, amelyet már több külföldi nagyvárosban használnak, a legfontosabb hidrogénfelhasználók az autóbuszok.
De a polgármester bejelentésével ellentétben az idén Debrecenben mégsem fognak üzembe állni a szélkerekek. Mint megtudtuk, a beruházásnak nemhogy az engedélyeztetési eljárása, de még a tervezése sem kezdődött el. Nem beszélve az anyagiak előteremtéséről, a szélerőművek kiépítése ugyanis roppant költséges: egy 15-25 generátort magába foglaló szélerőműpark létrehozása öt-hétmilliárd forint lehet. De nem olcsók a kisebb berendezések sem: egy átlagos család energiaellátásához elegendő, óránként két kilowattos szélkerék mintegy hárommillió forintba kerülhet.
Arra a kérdésünkre, hogy hol tart az áprilisban bejelentett beruházás megvalósítása, Kovács Zoltán, a debreceni közgyűlés kommunikációs tanácsnoka, fideszes önkormányzati képviselő azt válaszolta: erről nem a várost, hanem a céget kellene megkérdezni, mert - mint fogalmazott - "a társaság térfelén pattog a labda."
Ezzel szemben Dávid Csaba, a Quantum Energy Kft. ügyvezetője - a hangjából kiérezhető indulattal - megkeresésünkre azt állította: a késlekedésért a debreceni önkormányzat, illetve személyesen Kósa Lajos polgármester a felelős. Dávid Csaba úgy fogalmazott: Kósa Lajosnak addig lehetett fontos a beruházás, amíg annak hírét bejelenthette a nyilvánosság előtt, de utána nem foglalkozott az üggyel. Az ügyvezető szerint Kósa azt az ígéretét sem tartotta be, hogy a polgármesteri hivatalban majd külön felelőst jelöl ki a város és a cég közötti kapcsolattartásra.
- Sokszor kerestük a polgármestert, hogy tárgyaljunk a beruházásról, de Kósa Lajos egyszer sem hívott vissza, és más sem keresett minket a hivatalból - állította a cég vezetője.
Végleg lemondtak-e a debreceni beruházás megvalósításáról? - kérdeztük Dávid Csabától, aki azt válaszolta: egy városról sem mondanak le, mert a hidrogénes-szélkerekes technológia elterjesztésére szükség van.
Ezután újra megkerestük a debreceni polgármesteri hivatalt, ahol Kovács Zoltán azt mondta: sem a hivatalban, sem a vagyonkezelő holdingnál nincs nyoma annak, hogy a cég hivatalosan megkereste volna a polgármestert. Elmondása szerint a társaság vezetője tavasszal valóban tárgyalt Kósa Lajossal, de ezután hiába vártak, nem történt semmi.
- A cég részéről szerettünk volna látni egy paksamétát konkrét tervekkel, elképzelésekkel - fogalmazott Kovács Zoltán -, de a várt anyagok máig nem érkeztek meg.
De akkor mire utalt Kósa Lajos, amikor nyilvánosan azt mondta: "A város konkrét tervekkel rendelkezik arra, hogyan csökkentse a tömegközlekedésből származó káros anyagok kibocsátását." Kovács Zoltán magyarázata szerint ezt a kijelentést úgy kell értelmezni, hogy ilyen tervek nem a városnál vannak, hanem a beruházásban érdekelt cégnél.
Annyi bizonyos: az idén még nem fogják hidrogénnel hajtani a debreceni buszokat. A beruházás ebben az évben akkor sem valósulhatna meg, ha az a bizonyos, várva várt "paksaméta" megérkezne a városházára. A tervezett szélerőműparknak ugyanis az elmúlt hónapokban még a helyszínét sem választották ki - holott csak annak ismeretében lehetne megkérni a szükséges szakhatósági engedélyeket.
