Január óta 5 százalékkal drágult a benzin és 9 százalékkal a gázolaj, az olaj folyamatos drágulását a gyengülő dollár sem képes kompenzálni. Az olaj ára kedden újabb rekordot állított fel: hordóját 121,92 dollárért kínálták New Yorkban, s az északi-tengeri Brent is alulról súrolta a 120-as szintet. Az ok most a világpolitikai feszültségekben keresendő. A múlt héten csaknem tíz dollárral 110 dollár közelébe csökkent az ár, ám Irán hétfőn elutasította az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának, valamint Németországnak a javaslatait a nukleáris program felfüggesztésére, s ez újabb aggodalmakat keltett. Ehhez jött még a nigériai belharcok felerősödése az olajban gazdag országrészben. S hiába jelezte az Exxon Mobil, hogy helyreállította a berendezéseket, a Shell létesítményeit is újabb támadások érték. A világ negyedik és nyolcadik olajhatalma így állandóan bizonytalanságban tartja a keresletet éppen csak kielégítő nemzetközi olajpiacot.

Elemzők azt mondják, a múlt heti áresés csak átmeneti korrekció volt. Az Egyesült Államokban a hitelválság miatt mérséklődik ugyan az elkölthető jövedelem, s ekként az olaj iránti kereslet, de Kína és India energiaétvágya ezt bőven ellensúlyozza. E tényezőket számba véve írta tegnap közzétett tanulmányában a Goldman Sachs amerikai befektetési ház - amely az előrejelzők közül elsőként prognosztizált 100 dollár feletti árat két évvel ezelőtt -, hogy fél-két éven belül 150-200 dolláron tetőzhet az ár. Ez lehet az a szint, amely már érdemben korlátozza a keresletet, s indíthatja el a lejtőn az árakat. Az elemzés szerint egyelőre minden az ár emelkedését támasztja alá: az OPEC kartellnek nincs kelő fölös kapacitása, az olajexportáló országok zöme nem engedi be a külföldi tőkét az ágazatba, elmaradnak a szükséges beruházások, a nem OPEC-tag termelők által felszínre hozott olaj mennyisége inkább csökken, miközben a kínai, indiai és más gyorsan fejlődő gazdaságok kereslete egyre nő.

A nemzetközi drágulás - természetesen - hatással van a teljes magyar gazdaságra is. A magyar költségvetés tervezésénél - még tavaly - a pénzügyi tárca abból a feltételezésből indult ki, hogy az olaj (a Brent) hordójának átlagára az idén nem éri el a 79 dollárt. A nagyobb olajár emeli a hazai üzemanyagok árát, az inflációt - és ezen keresztül a költségvetés bevételeit is. Ám arra aligha lehet készülni, hogy a kormány adócsökkentéssel mérsékelje az árnövekedés hatását. Minden forint drágulásból ugyan 17 fillér az államé, ám ezzel együtt csökken az üzemanyagok adótartalma. A jövedéki adó adja ugyanis ennek nagyobb részét, ám ez forintban van meghatározva. A benzin 103,5 és a gázolaj 85 forintos jövedéki adója azonban 2002 nyara óta változatlan - vagyis az áremelésekkel együtt a kormány tulajdonképpen folyamatosan csökkenti az elvonási szintet is. Így adócsökkentési gesztus nem igazán várható - igaz, ezt már a fuvarozók sem követelik.

A gázolaj árának folyamatos emelkedése persze nehéz helyzetbe hozza a közúti fuvarozókat. A vállalkozások az erős verseny miatt költségeik növekedését csak részben tudják érvényesíteni díjaikban, az egy vagy több évre szóló keretszerződéssel rendelkező cégek pedig jellemzően majd csak október-novemberben tudják újratárgyalni fuvardíjaikat, így addig kénytelenek a jelenlegi árszint mellett dolgozni - mondta lapunknak Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkárhelyettese. Az MKFE ezért nemrég javasolta is tagjainak, hogy lehetőség szerint olyan hosszú távú megállapodásokat kössenek, melyek lehetővé teszik a fuvardíjak legalább részbeni korrigálását a költségek emelkedésétől függően. Arról azonban nincsenek adatai a szervezetnek, hogy tagjai mennyire tudták érvényesíteni szerződéseikben ezt az ajánlását.

Most nincsenek könnyebb helyzetben a nemzetközi fuvarozók sem. Míg korábban a környező országokban általában olcsóbban tankolhattak a kamionok, ez az előny mostanra eltűnt: a két legfontosabb tranzit-, illetve célországban, Szlovákiában és Ausztriában ugyanannyiért vagy drágábban lehet tankolni, mint idehaza. Számottevően olcsóbb gázolajat csak Ukrajnában árulnak, ám ez a nemzetközi áruszállításban érdekelt fuvarozóknak csak töredékét érinti - tette hozzá a főtitkárhelyettes.

A fuvarozók kiadásainak 30-40 százalékát teszi ki az üzemanyagköltség, s mivel tavaly május óta közel 30 százalékkal drágult a dízel, ez önmagában a fuvardíjak 10-12 százalékos növelését tette volna szükségessé, az emelés tényleges mértéke azonban elmarad ettől a szinttől - mondta Karmos. A Magyarországon működő mintegy 20 ezer szállítmányozással foglalkozó vállalkozás többsége kis és közepes, jellemzően alultőkésített cég, melyek nehezen tudják kigazdálkodni költségeik növekedését. Ennek eredményeként az utóbbi időben felgyorsult a piac konszolidációja: tavaly közel 3 ezer fuvarozó vállalkozás szűnt meg, miközben a járművek száma lényegében nem változott (közel 70 ezer teherautó fut a hazai utakon), az összteherbírás pedig még nőtt is, egy év alatt 10 százalékkal bővült a szállítmányozók kapacitása.

Részben a kicsik versenyhátrányának csökkentését szolgálja az az áprilisban tető alá hozott megállapodás, melyet a Mollal kötött az MKFE. A szerződés értelmében 1500 olyan kis és középes cég kaphat kedvezményt, melyek önállóan nem tudnának ilyet elérni.

A taxisokat is érzékenyen érinti az üzemanyagok drágulása. Mint Dudás Zoltán, a Buda Taxi és a Tele5 Taxi általános igazgatója elmondta: egy taxisnak - átlagos fogyasztású gépkocsi esetén - az üzemanyag a teljes költség 25-30 százalékát teszi ki. A két társaság legutóbb tavaly decemberben emelte tarifáit, akkor átlagosan 6,5 százalékkal, a benzin drágulása miatt viszont újabb emelésre lenne szükség. A jelenlegi piaci körülmények között azonban a taxisok nincsenek könnyű helyzetben. Az elmúlt egy-másfél évben érzékelhetően csökkent a kereslet a szolgáltatás iránt, így csak nagyon óvatosan szabad a tarifákhoz nyúlni. Ettől függetlenül valószínűleg az első fél év végén a Buda Taxi és a Tele5 is felülvizsgálja árait.

Az elmúlt években általában évente egyszer módosította tarifáit a 6x6 Taxi (legutóbb tavaly decemberben 8 százalékkal), idén azonban - ha a benzin drágulása nem áll meg - valószínűleg kétszer is emelnie kell árait a társaságnak - mondta lapunknak Surányi Attila, a cég ügyvezetője. Valószínűleg még az első fél évben átlagosan 8-10 százalékos emelésre lesz szükség, a második drágítás mértékéről pedig majd annak függvényében döntenek, hogy menynyivel emelkedik a benzin ára az év folyamán.