„Az államszervezet működésének veszélyeztetése” - Egy elsősorban saját presztízsére figyelő államfő ronthat a helyzeten

A Méltányosság Politikaelemző Központ állásfoglalása:
Sólyom László köztársasági elnök – megválasztása óta folytatott töretlen  joggyakorlatához minden kritika ellenére híven – hónapról hónapra  következetesen a politikai pártokkal való előzetes egyeztetés nélkül  teszi meg személyi javaslatait az egyes általa jelölendő és az  Országgyűlés által megválasztandó tisztségek betöltésére. A  köztársaság parlamentje azonban – jóllehet a bizottsági  meghallgatásokon nem támaszt érdemi kifogást a jelöltekkel szemben,  sőt jószerivel még kérdéseket is alig fogalmaz meg számukra –  ugyancsak következetesen, már-már gyakorlattá válóan rendre  leszavazza az államfő neves és érdemes jelöltjeit, így a köztársaság  néhány fontos intézményének élén voltaképpen állandóvá vált az  ideiglenesség és a bizonytalanság.
Egy belátásra képes és hajlandó, s ezen túl nem a pártok értesítésében megelégedett, hanem a pártoktól előzetesen akár  javaslatokat is elváró államfő ma még segíthet a rövid távú  megoldásban, egy elsősorban saját presztízs-szempontjaira figyelő köztársasági elnök azonban tovább ronthat a bajokon. Sólyom  Lászlónak csak a bölcsek útját szabad választania – a maga és a  köztársaság érdekében is. Mindez azonban csupán a rövid távú megoldáshoz vezethet el. Pusztán  arra jó, hogy a történelem által a jelenlegi államfőre ruházott  jelölési feladatokat e mostani államfő többé-kevésbé tisztességesen  ellássa. És a jelen helyzetben ez sem számít lebecsülendő  perspektívának. Hosszabb távon azonban elkerülhetetlen az alkotmányos struktúra  megváltoztatása. Az alkotmányokat mindenekelőtt arra találták ki,  hogy olyan helyzetekre adjanak megoldást, amelyekben a szereplők nem  járnak el bölcsen. Egy alkotmány általában arra jó, hogy praktikusan  mindeggyé tegye, bölcsek-e azok a szereplők, akik működtetik, vagy  sem. A hatályos magyar alkotmány erre a funkcióra alkalmatlan, mert a  helyzetet nem megoldja, hanem létrehozza. Az alaptörvényünkkel  mindezek ellenére köztudottan elégedett államfő ismert véleményével  szemben a Méltányosság Politikaelemző Központ megalakulása óta az  alkotmányozást szorgalmazza, melynek során egyebek mellett meg kell  változtatni azt a parlamentarizmustól idegen, Nyugat-Európában  egyébként éppen ezért sem alkalmazott jelölési-választási metódust,  amely a szóban forgó tisztségviselők esetében hatályos  alkotmányunkat jellemzi. Nem a szereplők józanságán, hanem normatív  és kikényszeríthető szabályokon kell alapulnia a megoldásnak, amely  a hasonló helyzetekben segítségül szolgál. Egy parlamentáris kormányformájú államban az államfő általában nem  jelöl, hanem neki jelölnek; nem javasol, hanem kinevez; nem döntést  előkészít, hanem dönt. Alkotmányunk ezzel szemben tévesen bízza a  jelölést a köztársaság elnökére s a választást a köztársaság  parlamentjére. Ezzel beprogramozza a közjogi szerkezetbe a fenyegető  válságot, amelynek megoldására nem teremt esélyt. Hacsak nem a belátást, hogy ahogyan eddig ment, az úgy tovább nem  mehet. Rövid távon erre a belátásra van most elsősorban szükség.
(OS)

Megadóztatnák a nyakkendőviselést - új ötlet az MSZP-től

Miközben parlamentben egyre kisebb támogatást élvez az internetadó, a  kulturális tárca "tovább támad": Schiffer János (MSZP) képviselő  arra tett javaslatot, hogy a 0,8 százalékos kulturális járulékot vessék ki a szőnyegek, a felsőruházat, a férfi öltöny, a női  kosztüm, az ing, a blúz, de még a nyakkendő, a csokornyakkendő és a kravátli után is - írta a szerdai Napi Gazdaság.
Schneider Márta, a kulturális tárca szakállamtitkára szerint a kormány támogatja a javaslatot, mivel ezek a termékek "a dizájn  révén" komoly kulturális értéket képviselnek. A ruházati termékek  adóztatásából 700-800 millió forintos járulékbevételt vár a Nemzeti  Kulturális Alap (NKA) elnöke, Harsányi László - olvasható a cikkben.
Az NKA évi nyolcmilliárd forintból gazdálkodik, a befolyó  pénzből kulturális projekteteket támogatnak. Az alap a  járulékbevételekből gazdálkodik, amit különböző termékek, szolgáltatások után fizettetnek meg. (MTI)

Robbanás- és vegyszerveszély az OPNI-ban

Gondok vannak a bezárás előtt álló Országos Pszichiátriai és Neurológiai  Intézetben (OPNI): gazdátlanul áll a robbanószerek és veszélyes  vegyszerek tárolója, az egykor ott ápolt betegek művészi értékű  festményeit és kisplasztikáit gyűjtő múzeumot pedig az oktatási  tárca engedélye nélkül pakolták össze - írta a szerdai Világgazdaság.
A robbanó- és vegyszereket viszont nem pakolta össze senki, mivel a kórház miniszteri biztosa megszüntette az elvitelükre  vonatkozó szerződést az érintett céggel. Tetézi a bajt, hogy a  tárolóépület fala megrepedt, beázik, pedig olyan kémiai anyagok  maradtak az épületben, amelyek egészségre veszélyesek, egymással  keveredve pedig komoly környezeti ártalmakhoz vezethetnek -  olvasható a cikkben.
Az OPNI múzeumi vitrineinek polcairól váratlanul csomagokba  kerültek az egykor ott ápolt betegek művészi értékű festményei és  kisplasztikái - erősítette meg a lap értesülését Kárpáti Zsuzsanna,  az OPNI megszüntetésével és jogutódlásával megbízott Egészségügyi  Készletgazdálkodási Intézet (EKI) főigazgatója.
Ő azért döbbent meg a múzeum összepakolása miatt, mert arról  neki korábban tudnia kellett volna, mivel a múzeum áthelyezéséhez az  oktatási tárca engedélye szükséges. Körültekintést követel az is,  hogy a betegdokumentáció nem kerülhet ki az egészségügyi ágazatból,  közszemlére bocsátása ugyanis kegyeleti jogokat sérthet - tette hozzá. (MTI)

Megújul a 31-es út Heves megyei szakasza

Zöld utat kapott a 31-es számú főút Heves megyei szakaszának rekonstrukciója; erről  levélben értesítette Godó Lajost, a térség országgyűlési  képviselőjét Bajnai Gordon - adta hírül szerdai számában a Heves  Megyei Hírlap.
A területfejlesztésért felelős miniszter tájékoztatása szerint a Dormánd és Jászapáti közötti szakasz projektdokumentációja  augusztusra készül el, a támogatási szerződés megkötésére jövő  januárban van esély, így 2009 második negyedévében kezdődhet a  kivitelezés.
A Jászságot egyben a 33-as úttal, illetve az M3-as autópályával  is összekötő szakasz átadásának tervezett időpontja 2011 - olvasható a napilapban. (MTI)

Batiz András szociális lakbért fizet Andrássy úti önkormányzati lakásáért

Feljelentette egy volt önkormányzati képviselő Batiz Andrást, a volt  kormányszóvivőt, mert állítólag jogsértő módon jutott hét évvel  ezelőtt egy titokzatos lakáscserével Andrássy úti önkormányzati  lakásához, amelyért azóta is szociális lakbért fizet - írta a  szerdai Magyar Hírlap.
A lap úgy tudja, hogy Batiz András a tavalyi, egyébként a terézvárosi rászorultak körében "horribilisnek" számító százötven  százalékos lakbéremelés után is csupán 13 ezer forint szociális  lakbért fizet lakásáért.
A Magyar Hírlap szerint a kérdés az: miként kerülhetett a  kormányszóvivő hét éve, akkor még az RTL Klub sztárriportereként, a  Fókusz főszerkesztőjeként szociális rászorulóként a terézvárosi  bérlakásba, s főként milyen alapon állapítottak meg neki szociális  lakbért.
A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy 2004 és 2006 között,  amikor Batiz András kormányszóvivőként - tehát vagyonbevallásra  kötelezett köztisztviselőként - dolgozott, szintén nem vizsgálták  meg a rászorultságát a szociális lakbérre.
A Magyar Hírlapnak nyilatkozó Lászay János volt önkormányzati  képviselő szerint előfordulhatott, hogy Terézvárosban tömegesen  sértették meg a törvényt és a rendeleteket, s ezzel - Lászay szerint  - akár több százmilliós vagyoni hátrányt okozhattak az  önkormányzatnak. A volt képviselő emiatt a napokban feljelentést  tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál.
Batiz András a Magyar Hírlap az üggyel kapcsolatban feltett  kérdésére válaszolva kijelentette: "minden törvényes és erkölcsileg  is feddhetetlen volt abban, ahogyan 2001-ben hozzájutottam a VI.  kerületi önkormányzati lakás bérleti jogához".
"Kizárólag azt a lehetőséget kaptam meg ugyanis, amit az akkori  fideszes vezetésű önkormányzat minden más magyar állampolgárnak is biztosított" - tette hozzá Batiz András. (MTI)

Magyar Nemzet: Megszólal a Cargo-rejtély kulcsfigurája

Kovács Imre szerint nem Gulya András, hanem a GYSEV adta az  igazi privatizációs tanácsokat
Vezérigazgatói kinevezésével csak most került a figyelem  középpontjába, pedig már 2003 óta Kovács Imre irányítja a MÁV  áruszállítási tevékenységét, majd az önálló MÁV Cargót. Állítása  szerint a posztsztálinista vállalatból sikerült olyan céget  kialakítania, amelyért végül 102 milliárd forintot adott az osztrák  vasút. A Geuronet Bt.-vel nem találkozott, de szerinte az igazi  lobbimunkát a GYSEV végezte, amely egyébként Kovács előző munkahelye  volt. - Tessék mondani, itt lehet tanácsot adni 1,9 milliárd forintért? - Az év első két hónapjának gyengébb teljesítménye miatt  megszorításokat kellett életbe léptetnünk, és ezért minden külső  tanácsadói szerződésünket leépítettük… Félretéve a tréfát, már  többször elmondtam, hogy mi tárgya voltunk a privatizációnak, nem  alanyai, nem is láttuk a szerződést, és nem vagyunk illetékesek a  Rail Cargo Austria és annak tanácsadója közti szerződésről  nyilatkozni. - Túlzott szerénységgel igyekszik a háttérbe húzódni, pedig máshol  azt mondta, hogy a leépülő, csőd felé tartó árufuvarozási üzletágból  Európa egyik leghatékonyabb vasúttársaságává tette a MÁV Cargót.  Most, hogy megtörténik a privatizáció, elégedett? - Amikor 2003-ban a MÁV árufuvarozási főigazgatója lettem, azt  láttam, hogy a terület mélyrepüléséért nemcsak, sőt nem elsősorban a  KGST-piac, a nagy mennyiségek szállítását igénylő nagyipar  összeomlása a felelős, hanem a MÁV posztsztálinista merevsége, a  nyitottság hiánya. Először tehát nyitni kellett, hogy jöjjenek a  megrendelések, legyen bevétel. Az első meglepetés akkor ért, amikor  a megnövekedett bevételből vagonfelújítást akartam rendelni, de a  MÁV illetékes vezetői úgy álltak hozzá, hogy a bevétel  megtermelésének könnyű és örömteli feladata az én dolgom, az  elköltés nehéz és fáradságos munkája pedig a központé. Ott pedig a  pálya, a gépészet és a személyszállítás érdekei domináltak.  Egyértelművé vált, hogy önálló cégbe kell szervezni a Cargót,  különben eltűnik a süllyesztőben, mint a Mahart, mint más nemzeti  nagyvállalat.
(OTS-Hírvonal)

Vidéki lapokból

Könyörgött, hogy nem kér több segélyt

Hónapok óta könyörgött a miskolci önkormányzatnak egy helyi lakos, hogy ne küldjenek több segélyt számára, mert már munkába állt – írta a Borsod Online.

A szociális segélyt a nő, telefonon többször lemondta, és a postán kiutalt összegeket sem vette fel, melyet gyakran visszapostáztatott. Mindhiába, mert a miskolci önkormányzat rendületlenül tovább folyósította számára a pénzt. A köztisztviselőknek az sem tűnt fel, hogy a nő hónapok óta nem jelenik meg a munkaközvetítőnél, hogy lepecsételtesse a papírjait.

Az újság kiszámolta: ha a borsodi lakos felvette volna a segélyeket, akkor az önkormányzat 850 ezer forinttal károsodott volna. Ez nem történt meg, bár jóhiszeműen 38.770 forinttal így is több pénzhez jutott, mint ami megillette volna.

Ami viszont meglepő, az összeget nem kell visszafizetnie, mert az önkormányzat hibázott. Az ügyfél bejelentésére – miszerint munkát vállalt – az ügyintéző nem hozta meg az ún. „tovább folyósító” határozatot. Ezt a lapnak Jirkovszkyné Szép Mária osztályvezető ismerte el. Az ügyben fegyelmi eljárást indítottak.