A szerző a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke

A génmódosított szervezetek (GMO) örökítő anyagába adott tulajdonságokat kódoló géneket ültetnek más fajú élőlényekből, kikerülve a természetben ezt kizáró gátakat. Minden élő szervezet kombinálható bármelyik másikkal. A ma termesztett GM-növényekbe baktériumgént ültettek, de létezik ember-gabona, selyemhernyó-szőlő, szentjánosbogár-sertés stb. kombináció is.

Magyarország az EU egyik legnagyobb kukoricaszállítója, érdeke, hogy vásárlóit továbbra is itt találja meg, hiszen ez a piac közel van és fizetőképes. "Az EU polgárainak 71 százaléka nem kíván GMO-t tartalmazó élelmiszert fogyasztani" - jelentette Hegyi Gyula (MSZP) az Európai Parlament jelentéstevője. A GM-tartalmú élelmiszereket kötelező jelölni, és ezek gyakorlatilag eladhatatlanok. Több országban kitiltotta boltjaiból a GM-terméket a Sainsbury's, a Mark&Spencer, a Coop, a Safeway, a Tesco, az Aldi, a Migros stb. A GM-takarmányok még eladhatók, mert a rajtuk nevelt állatokból készült termékeket nem kell megkülönböztetni. Ez sem marad így; nemrég hozott döntést a német parlament a "GM-mentes" állati termékek jelöléséről, és a fogyasztók tömeges követelése miatt várható, hogy előbb-utóbb kötelező lesz a "GMO-n tartott állatoktól származó" jelölés is.

Több üzletlánc (Tesco, Carrefour, Wiessenhof stb.) száműzte nyugat-európai áruházaiból a GM-takarmányon tartott állatok termékeit. Erre a piacra szeretnénk GM-élelmiszert, -takarmányt vagy GM-takarmányon tartott állatokból készült termékeket eladni?

Hallom az ellenvetést: nyerjünk a GM-növényekből energiát! Csakhogy, ha az alkohol, olaj kinyerése után megmaradó mellékterméket nem használják föl, akkor az energiatermelés nem lehet gazdaságos, ha megetetik az állatokkal, akkor az GM-takarmány, és ott vagyunk, ahol voltunk.

A GM-kukorica beporozhatná a nem GM-termelő szomszédok kukoricáját oly mértékben, hogy az is GM-terméknek minősülne óriási veszteséget okozva a vétlen gazdának. Ismertek ilyen esetek a GMO-s régiókból. Nincs biztosító, mely biztosítást kötne ilyen kárra. Jelentős többletköltséggel jár a keveredést kizáró vetés, betakarítás, szárítás, szállítás, tárolás és az elkerülhetetlen tételszintű vizsgálat.

Ha az engedélyezett fajtáról kiderül, hogy mégsem biztonságos, ki kell vonni a forgalomból - így járt az USA-ban a StarLink fajta. Ennek költségei csillagászatiak. Ma az EU-ban vethető 30-40, 100-nál több GM-kukoricafajta (más növény nem termeszthető) mind a MON 810 csoportba tartozik. Ennek a termesztését tiltja Magyarország, Ausztriához, Lengyelországhoz, Görögországhoz és újabban - az EU legnagyobb kukoricatermelőjéhez - Franciaországhoz hasonlóan. A MON 810-es fajták a kukoricamoly hernyóját elpusztító mérget termelnek. Ez az egyetlen többlettulajdonságuk a módosítás nélküli hibridekhez képest. Csak akkor adnának több termést, ha lenne molykár. De az árukukoricában nincs! E sorok írója 25 éves termelésirányítási gyakorlata során egyszer sem találkozott számottevő molykárral a takarmánykukoricában, de olyannal sem, aki találkozott volna ilyennel. És senkivel, aki Magyarországon védekezett volna moly ellen. A MON 810 egyáltalán nem véd a kukoricabogár ellen, ezért az azok leküzdésére felhasznált 4,2 milliárd forintnyi (3000 tonna) mérget nem váltja ki. Ha meg az a szándék, hogy utat törjenek a bogárpusztító GM-fajtáknak, akkor jó lenne, ha számba vennénk az egyéb védekezési lehetőségeket is. A legjobb a kártevő biológiájához igazodó vetésváltás (nem termelünk kukorica után kukoricát, ez egy fillérbe sem kerül; a biogazdaságban ez kötelező, és láss csodát: GMO és vegyszer nélkül sincs kártevő a kukorica gyökerén).

Védekezzünk a bogár és ne a talajlakó, ezért alig elérhető fő kártevő, a lárva ellen, vessünk rezisztens (nem GMO) hibrideket stb.!

A gyomirtó szerre rezisztenssé tett GM-növények termesztése miatt kialakultak a totális (eddig minden növényt elpusztító) gyomirtónak totális ellenálló gyomok, és köztük van az első számú közellenség, a parlagfű, mely sajnos a Magyarországon leginkább használt szerre lett érzéketlen. Mi lesz, ha végképp eszköztelenek leszünk, ki fogja megfizetni az allergiások kezelését, a táppénzt, a szenvedést?

Gyakori érv, hogy a GM-növények termesztése kevesebb vegyszerfelhasználással jár, hiszen maguk termelik a hatóanyagot és kevesebb gyomirtó kell. Sok szakcikk ennek ellenkezőjéről számol be. Gyakori, hogy új károsítók vagy rezisztens gyomok lépnek fel, ezzel nőhet a termésveszteség és drágább lehet a védekezés.

Mindenfelé folyik a félretájékoztatás. Helyes, hogy a zöldtárca segíti a korrekt tájékoztatást, de a lehetőségeik eltörpülnek a GM-lobbi lehetőségeihez képest. A félretájékoztatásban élen járnak a multik által pénzelt kutatóhelyek, és a megutaztatott cégvezetők.

Nemzeti érdekünk, hogy GMO-mentesek maradjunk. Figyelmeztető a németországi eset: egy GM-búza kísérleti vetése miatt a legnagyobb német malom az érintett térségből többet nem vásárolt! Jó lenne, ha bevésődne az európai fogyasztó fejébe, hogy a magyar termék GMO-mentes. Erre országimázst is lehetne építeni!

Ezért örülök a moratóriumnak, s várom, hogy az Országgyűlés szigorítson a géntörvényen és következetesen hajtassa végre az 53/2006-os Országgyűlési határozatot!

- Van egy kis bökkenő. A kísérleti paradicsom nemcsak a kártevők és a gyomok ellen védekezik eredményesen, hanem a szüretelők ellen is.