Nem ejtette az ügyész a móri vádat Hajdú László megismételt elsőfokú perében. Ellenben indítványozta, hogy az egykor a móri mészárosnak tartott férfi perében tanúként hallgassák ki W. Róbertet, akit egy másik eljárásban magával a móri gyilkossággal vádolnak. Neki kell igazolnia, hogy Hajdú nem vett részt a gyilkosságban.
W. Róbert Hajdú mentő tanúja
Hat évvel a nyolc emberéletet követelő móri bankrablás után még mindig tud meglepetéseket okozni az igazságszolgáltatás. Most azzal, hogy a várakozásokkal ellentétben az ügyész nem ejtette a vádat Hajdú László megismételt elsőfokú perében. Annak ellenére sem, hogy szintén a napokban a Fővárosi Főügyészség vádat emelt a Fejér Megyei Bíróságon W. Róbert ellen, akit ugyancsak a móri rablógyilkossággal vádolnak. (Azt korábban már a rendőrség kizárta, hogy a móri ügyben elsőként megvádolt páros, Kaiser Ede és Hajdú László, illetve a Kaiser jogerős, életfogytig tartó elítélése után másfél évvel elfogott N. László és W. Róbert ismerték volna egymást.)
Emlékeztetőül: 2002. július 22-én, 73 nappal a magyar kriminalisztika eddigi legvéresebb bankrablása után, egy vádalkut kötő bűnöző vallomása alapján a rendőrség elfogta Kaiser Edét és Hajdú Lászlót. A móri gyilkosságon kívül még öt rablótámadást és számos betörést és lopást írtak a számlájukra.
Kaisert a bíróság ténylegesen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte, miután bizonyítottnak látta, hogy ő állt a bank bejárati ajtajában, s küldte el az érkezőket, mialatt "ismeretlen társa" odabent mindenkit megölt. Az ügyészség a rendőrség minden addigi erőfeszítése ellenére ugyanakkor csak abban látta bizonyíthatónak Hajdú bűnösségét, hogy ő szerezte be a gyilkos fegyvereket. A rá nehezedő nyomás ellenére az ügyész nem vádolta meg azzal, hogy ő lőtt a bankban. A Kaisert jogerősen elítélő Fővárosi Ítélőtábla Hajdú esetében új eljárást rendelt el.
Ítéletének indoklásában az első és másodfokon eljáró bíróság is utalt arra, hogy "a vád tárgyává nem tett cselekményeket nem állt módjában elbírálni". Ezt a rendőrségen és az ügyészségen is úgy értékelték: mindkét bíróság elítélte volna Hajdút (is) a móri gyilkosságért, ha megvádolják. Az ügyészség ügyészt cserélt, s bár új tények nem merültek fel, a megismételt eljárásban Hajdút már nem a gyilkos fegyverek beszerzésével, hanem nyolc ember megölésével vádolták.
Ez a vád azóta sem változott, noha 2007 elején a rendőrség bejelentette: "a móri gyilkosságnak lehetséges egy másik megoldása is", azaz, hogy nem Kaiser és Hajdú a tettes. A két "új" elkövető N. László és W. Róbert. (N. néhány hónappal elfogása után a zárkájában felakasztotta magát.)
A pillanatnyi helyzet a következő: Kaiser, aki kezdettől tagadta, hogy bármi köze is lenne a móri mészárláshoz, jelenleg perújításra várva ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztését tölti. Ha fel is mentik a móri vád alól, még éveket kell börtönben töltenie a többi rablás és egy emberölési kísérlet miatt. Nyolc ember meggyilkolásáért bíróság előtt áll Hajdú László, akinek a nyomozás adatai szerint éppannyi köze volt a móri ügyhöz, mint Kaisernek. Vádat emeltek továbbá W. Róbert ellen, aki viszont beismerte, hogy mindazt, amiért Kaisert elítélték, ő követte el, s Kaiserével ellentétben az ő ujjnyomait meg is találták a bank bejárati ajtaján.
Rendőrségi vallomásaiban W. határozottan kijelentette: N. Lászlóval ketten követték el a móri rablást. N. egy ismeretlen harmadik elkövetőről is beszélt, ami a rendőrség szerint merő kitaláció. Tény azonban, hogy sem W. Róbert, sem N. László nem állította soha, hogy Kaiser és Hajdú részt vett volna a rablásban, s a rendőrség sem talált kapcsolatot közöttük.
Az ügyészség azonban a jelek szerint a bírósági eljárás befejezéséig fenntartja a móri nyolcas gyilkosság vádját (is) Hajdúval szemben. W. Róbertet tanúként hallgatják majd ki Hajdú perében, ahol elvben igazmondásra kötelezett. Azonban a Fejér Megyei Bíróság előtt hamarosan vádlottként kell felelnie tetteiért. W.-nek tehát úgy kell vallomást tennie tanúként, hogy közben ne rontsa saját helyzetét abban a perben, ahol ő a vádlott.
Dezső Antal, Hajdú védője abszurdnak tartja, hogy az ügyészség egy, az adott ügyben nyilvánvalóan ártatlan ember ellen nem ejti a vádat, s azt várja, hogy a valódi elkövető mentő tanúként lépjen fel mellette.