Megengedhetetlen, hogy az állam művészettámogatás címén közpénzből támogassa egy magánszemély vagy magánalapítvány vagyonát gyarapító műgyűjtemény felhalmozását - olvasható abban a tiltakozó nyílt levélben, amelyet a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége magyar tagozata intézett a minap Hiller István oktatási és kulturális miniszterhez.

A levél azután született, hogy a miniszter sajtótájékoztatón jelentette be a Kogartban: három éven keresztül évi 50 millió forintig támogatja a tárca a Kogart ötéves programja keretében létrejövő Kortárs Művészeti Gyűjteményt. A finanszírozás lényege, hogy a Kovács Gábor bankár által létrehozott alapítvány külső pénztámogatásának minden két forintjához egy forintot hozzátesz az állam. A Kogart vállalta, hogy 100 céget próbál megnyerni évi 1-1 millió forint adományozására. Az így összegyűlő 150 millióból mintegy 100 kortárs művészeti alkotást vesznek, amelyből 75-öt a gyűjteménybe helyeznek el, 25-öt pedig elárvereznek, a befolyt összeget pedig jótékony célra fordítják. Mindez a miniszter korábban nyugati mintára meghirdetett arts and business (művészet és üzlet összekapcsolása) programjának jegyében történt, és a tárcavezető hangsúlyozta: ha más, akár állami intézmény von be magántőkét, a tárca ugyanilyen feltételekkel kész azt támogatni. Örömét fejezte ki, amiért öt év alatt 650 milliót lehet fordítani a kortárs képzőművészetre.

A műkritikusok viszont tiltakozásukban arra hivatkoznak, az állam mindössze évi 27 milliót fordít az összes hazai közgyűjtemény kortárs művészeti vásárlására, ami aránytalanul csekély összeg. Megjegyzik: "...gyűjteményt bárki építhet Magyarországon, ha azt a saját pénzéből teszi. Úgy gondoljuk, hogy a kulturális tárca elsődleges kötelessége a rábízott közpénzből a közgyűjtemények támogatása, nem pedig azok teljes ellehetetlenítése..." Ehhez Sasvári Edit művészettörténész, a nyílt levelet kibocsátó szervezet szóvivője érdeklődésünkre hozzátette: a magángyűjtemények mindig is fontos funkciót töltöttek be, mert alternatív gyűjteményeket, értékeket mutattak föl az állami gyűjtés szemléletéhez képest. Ez a Kogart esetében nem látszik kirajzolódni, az alapítvány a helyben járó értékek képviseletében akar missziót teljesíteni. A minisztérium pedig mintha a művészek szociális problémájának megoldását látná elsősorban ebben az együttműködésben. Ha már az üzleti szemlélet kerül előtérbe, akkor az állami jótékonykodás helyett a műkereskedelem fölpezsdítését kellene elősegíteni. A kulturális irányításnak azonban nincs elképzelése sem ezen a területen, sem a leépült állami intézményrendszer jövőjéről. Koncepció hiányában inkább a magánszféra karjaiba menekül - véli a szakember.

A műkritikusok tiltakozásához csatlakozott a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület is. A csoport szerint az OKM a művészet támogatására fordított keretből pályáztatás nélkül, átláthatatlan logikával támogat intézményeket. Kiemelkedően fontos, hogy a fiatal képzőművészek alkotásai olyan közintézményekbe kerüljenek, ahol azok elérhetővé válnak - írják -, az üzleti szférával való kapcsolatokat ennek érdekében kellene bővíteni. Fenyvesi Áron, az FKSE titkára érdeklődésünkre megjegyezte: a Kogartban eddig nem volt helyük a fiatal képzőművészeknek. Bár a miniszterrel kötött megállapodásban évi 5-10 millióból Derkovits-ösztöndíjasok műveinek megvétele is szerepel, föltételezhető, hogy a Kogart raktárra fog vásárolni, saját szempontjai szerint. Egy közgyűjtemény, például a Ludwig Múzeum alaposabb szakismeretekkel tudná ellátni ezt a feladatot - állítja a művészettörténész.

Hiller: A közgyűjteményeket is támogatjuk

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium írásban adott választ a kérdéseinkre. Eszerint a Kogart-gyűjteménynek szóló támogatás nem az OKM költségvetéséből történik, hanem a Nemzeti Kulturális Alapéból, ezért a múzeumoktól semmilyen forrást nem von el, ahogy nem csorbította az NKA szakkollégiumainak keretét sem. Az OKM ugyanakkor törekszik rá, hogy a fenntartásában működő közgyűjtemények működése és gyűjteményfejlesztési lehetőségei javuljanak. Hiller István miniszter a Kogarttal kötött megállapodással párhuzamosan fontosnak tartotta, hogy a közgyűjtemények kortárs művészeti alkotások vásárlására fordítható minisztériumi támogatását is jelentősen fejlessze, 50 millió Ft-ra megemelve a keretet. A minisztérium ezzel az együttműködéssel a Kortárs Művészeti Gyűjtemény létrejöttét támogatja, amelynek célja, hogy megszülessen egy, a korunk magyar képzőművészetét méltóképpen reprezentáló válogatás. Ennek létrehozásában az alapítvány kuratóriumán és a jótékonysági bizottságon túl egy elismert szakértőket felvonultató művészeti zsűri is közreműködik. A zsűri tagjai: Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kovács Gábor Művészeti Közalapítvány kuratóriumának elnöke; dr. Hegyi Lóránd művészettörténész, a Saint-Etienne-i Modern Művészetek Múzeuma igazgatója és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának tagja; Sinkovits Péter művészettörténész, az Új Művészet című folyóirat főszerkesztője; Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa és Wehner Tibor művészettörténész. A Kogart vállalta, hogy 2008 végén kiállításon mutatja be az év során megvásárolt műveket, kiad egy igényes katalógust, valamint a gyűjtemény anyagából kiállítást rendez évente egy budapesti és egy vidéki kiállítóhelyen, illetve kétévente egy külföldi kiállítási intézményben.

Kisfaludy Strobl Liliomát már két éve láthattuk a Kogartban