A gyűlölet mint vezérlőelv

"Der springt noch auf!" (Radnóti Miklós: Razglednicák. Szentkirályszabadja, 1944. október 31.) Amikor Csoóri Sándor 1990-ben közzétette eszméit a szabadelvű zsidóságról, amely magához akarja asszimilálni a nemzetet, és ehhez "parlamenti dobbantót" ácsolt magának, még elemi erejű felháborodás fogadta őket. Ötvennégy évvel Radnóti halálos menetelése után Bayer Zsolt, a Magyar Hírlap főmunkatársa nemcsak megismétli, hogy a mai Magyarország alapvető, "megbeszélendő" problémája a "zsidók", hanem gyűlölködéssel vádolja mindazokat, akik antiszemita és becsmérlő szavaival szemben felléptek. A tolvaj tolvajt kiált.

Közel két hónapja, a Magyar Hírlap február 4-i számában Kóka Jánosnak írt nyílt levelet. "Soha, semmilyen körülmények között nem tegeznélek le, csak akkor, ha Te ezt kifejezetten kérnéd. Ugyanis gyűlölöm azt a világot, amelyben a boltok pultjában álló bakfisok ťhellóvalŤ és ťsziávalŤ köszöntik az ötven-hatvan esztendős vásárlókat is... Most azért tegezlek le mégis, hogy érezd, ez a világ a ti művetek (is)."

Gyűlöli a tegező magyar fiatalok és a középnemzedék világát? Ekkorát vétettek? És ezt a világot Kóka és társai segítségével hozták volna létre?

"Kedves János, téged is gyűlöllek. Persze nem lenne túl nagy erőfeszítés ezt a tényt becsomagolni, politikailag korrektté tenni, de... nincs kedvem politikai korrektséghez, ugyanis az éppúgy elmebaj és hazugság, mint ti magatok."

A gyűlölet itt minden jel szerint a politikai önkifejezés eszköze. "Tudod, János, ha lenne kedvem és időm, szívesen beszélnék most arról, hogyan lettetek ti gazdagok. Milliárdosok. Te és a volt főnököd, harcostársad, akit szintén gyűlölök."

Meg a becsmérlés? "Ilyen morális törpe. Ilyen moral insanity... Egy tehetségtelen, huszadrangú orvos lennél, akit mindig odább rugdalnának a kollégák, hogy csak beteg közelébe ne kerüljön..."

A hitleri világ épült az emberek egy részének a gyűlöletére. Az ötvenes évek ávós parancsa volt, hogy "ne csak őrizd, gyűlöld is" a letartóztatottakat. A Magyar Hírlap irányítói és ugyancsak milliárdossá lett tulajdonosa nem találtak kivetnivalót egy ilyen írás közlésében? Nem érvelni kellene politikai küzdelemben? Vagy úgy tartják, hogy nekik nem politikai ellenfeleik, hanem halálos ellenségeik vannak, akikkel szemben minden megengedett?

"A világ, amelyet ti álmodtok, és amelynek a megvalósításán fáradoztok, élhetetlen és rettenetes. A ti világotok fogja elhozni az új borzalmakat... ti kifosztottátok az államot, gátlástalanul és aljasul, és amióta az állami vagyon a zsebetekben van, gyűlölitek az államot, és harcot folytattok ellene. S miközben behajtjátok az elképesztő mennyiségű adókat a lakosságon, arról pofáztok, hogy az állam nem azért van, hogy adjon, és ťnincs ingyenlevesŤ. Ez undorító és elviselhetetlen, János, de mindegy. Tehetitek, hiszen a magyar társadalom tetszhalott állapotban van még mindig. De egyszer majd felébred... Iszonyatos nap lesz, János, de sajnos elkerülhetetlen... Én már várom."

Csak a mai kormányoldalon találhatók olyanok, akik meggazdagodtak a rendszerváltás óta, és közülük mindenki az államot fosztogatta? Az apokaliptikus hang arra jó, hogy elfogadhatóvá tegye az érvelés helyett a gyalázkodást és a fenyegetést, addig mérgezze a közéletet, amíg mindenki természetesnek nem tartja, hogy valakiket gyűlölni kell, és akkor majd "iszonyatos lesz"...

Megfogalmazódik a rágalom. "Majdnem mindent el lehet venni egy nemzettől, János. El lehet venni a vagyonát, a pénzét, a javait, még a szabadságát is - az a kérdés, vajon el lehet-e venni végképp az önbecsülését is? Nem tudom, János. Ti ezen vagytok, és lehet, hogy nektek sikerülni fog."

Az állampolgárok fele által demokratikusan megválasztott, a baloldali és liberális nézeteket valló választók jelentős részét képviselő magyar politikusokról szólnak ezek a hazug állítások. Aki ilyen mérhetetlen gonoszsággal ruházza fel politikai ellenfeleit, ezt azért teszi, hogy őket a köz ellenségének, prédának tüntesse fel. Hiszen ekkora gonoszsággal szemben már nincs értelme méltányosságnak és mérlegelésnek. A szöveg folytatása szerint nem is lesz.

"Paul Johnson teszi fel a kérdést, ... hogy miért... éppen Európa egyik legnagyobb kultúrnemzete, Goethe és Heine és Wagner hazája vetette magát a nácizmus karjaiba? Elegendő ehhez a világgazdasági válság, a nyomor, a vesztes világháború és a Vezér eljövetele? Nem, nem elegendő. Az is kellett hozzá, hogy megpróbálják elvenni a kultúráját, a hagyományait, a mítoszait... Tudod, János, hogyan függ össze a két dolog? A híres-hírhedt berlini kabarékban estéről estére azon röhögött a törzsközönség, hogy kifigurázták Trisztán és Izolda legendáját. Levizelték, kigúnyolták, kiröhögték mindazt, ami a németeknek fontos volt és szent. A cinizmus és a múlttalanság tobzódott minden este Berlin fülledt lokáljaiban. Aztán egy este megjelentek a nagyon szőke, nagyon kék szemű, horogkeresztes karszalagot viselő német fiúk, és felismerhetetlen péppé verték a bártulajdonos arcát a pult szélén..." Egy napon tehát megint megindulnak a kulturálisan nagyon érzékeny, nagyon magyar és nagyon erős férfiak. Ahogy annak idején a zsidók ellen: először csak a gonoszság képviselőinek kiáltották ki őket, aztán verték, végül vitték őket. A szerző felkínálja prédának a Gonoszt, hogy mozgósítsa vele szemben a társadalom elkerülhetetlen változásaitól elbizonytalanodott és megrettent embereket, majd az általa nagyon várt iszonyat napi következményeiért is a prédának felkínáltat teszi felelőssé. Ezt az embert hívták meg minap a Fidesz fennállásának 20. évfordulóját ünneplők szűk körébe.

"És ne legyél olyan nagyon megelégedett és cinikus. Ugyanis az út végén majd együtt menetelünk valahová, kedves János, és akkor én rád jobban, sokkal jobban fogok haragudni. Alázat és csend és önvizsgálat, kedves János... Egy nemzettől nem lehet elvenni a kultúráját."

Különös fogalmazás. Szerzője tán azt hiszi, hogy a felébredt szép szemű, karszalagos verőlegények iszonyatos napján őt is ugyanabba a menetoszlopba sorolják majd, mint a fülledt lokálok péppé vert arcú bártulajdonosait (a Kóka Jánosokat, Gyurcsány Ferenceket és bárkit, nem kell ehhez feltétlenül zsidónak lenni valakinek)? Vagy inkább a menet kísérőjének képzeli magát? Az áldozatok megértésére vágyik, amiért gyűlöli őket?

Úgy vélik Bayer támogatói, hogy gyűlöletkeltés nélkül nem tudják megnyerni a választókat? Ennyire bizonytalanok? Miért nem tapasztalható elég erkölcsi immunreakció köreikben e gyűlöletkeltés ellen? Aki azt állítja, hogy az idézett szöveg csupán költői, publicisztikai túlzás, és elfogadható, legitim hang a demokratikus politikai küzdelemben, az vagy nem tudja, mit beszél, vagy nagyon tudja.

Goebbels egyik vezércikkét annak idején teljes terjedelmében újraközölte egy amerikai napilap. Ettől ugyan a mindenkori iszonyat napjára vágyók elméjében nem támadt világosság, Goebbels is csak csodálkozott az újraközlésen: "hiszen ezzel csak maguknak ártanak!" De mindazok, akikre nem hatott a gyűlölet, megértették, hogy miről van szó. Ahogy a kommunista uralom alatt minden nyugatra eljuttatott hír a pártállam tetteiről bennünket, a nemzetet védte az önkénnyel szemben, úgy az ilyen - és a hozzá hasonló - mai szövegeknek a teljes nyilvánosságra hozatala is a szabad, európai Magyarország önvédelmét szolgálja. Bayer gyűlöletbeszédét két hónapja olvashatták a Magyar Hírlap olvasói, és hallhatták a Hír TV nézői, mert ott is felolvasta. A visszhang hiánya az egyetértésé volt?

Ezt a gyűlöletbeszédet ismerniük kell azoknak a magyaroknak is, akikre ez a gyűlölködés hatástalan, és akikre ez a gyűlölet irányul. Hogy felmérhessék, kikkel állnak szemben. Hogy majd a szavazófülkék mélyén, ahol senki sem fenyegetheti őket, a jövőjük iránti felelősségük tudatában legyenek képesek szavazni. Hogy egyáltalán: elmenjenek szavazni, mert többről is lehet majd szó, mint kormányváltásról. Hogy senki ne tudja kétharmados többséggel megváltoztatni az alkotmányt olyan szellemben, amelynek a gyűlölet a vezérlőelve.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.