Volt elnöke megvette a Hídépítőt
Megvált magyarországi hídépítő cégétől a francia Vinci Construction S.A.S. A Hídépítő Zrt. 97,35 százalékos részvénycsomagját Apáthy Endre, a társaság 2007 őszén nyugdíjba vonult elnök-vezérigazgatója vásárolta meg. (A fennmaradó részvényhányad 79 kisbefektető kezében van.) Az üzletkötés részleteiről az új tulajdonos lapunknak nem nyilatkozott. Az adásvétel feltételeit, így a cég vételárát a felek üzleti titokként kezelik.
A Hídépítő működését 1992 és 2007 között irányító, az egyetem elvégzése óta a vállalatnál dolgozó szakember csupán annyit árult el: elsődleges célkitűzésének tekinti, hogy cége a következő években is
a magyar építési piac meghatározó szereplője maradjon, és lehetőség szerint növelje részesedését. Emellett fontosnak tartja, hogy kiköszörüljék a társaság imidzsén az elmúlt hónapokban - a többi között a fővárosi metróberuházások kapcsán - esett csorbát.
Az új tulajdonos konkrét tervei egyelőre nem ismertek. Ennek ellenére valószínűnek látszik, hogy társaságnál a tulajdonosváltással párhuzamosan a menedzsmentet is átalakítják majd. Mindez azonban feltehetően nem érinti a 2007-et mintegy 112 milliárd forint árbevétellel záró Hídépítő szakembergárdáját. A társaság helyzetének erősítésében ugyanis elsősorban éppen szakemberei tudására építhetnek. A cég az elmúlt években olyan nagyberuházások megvalósításában alapozta meg hírnevét mint a dunaújvárosi híd, illetve az M7-es köröshegyi viaduktjának építése.
Megfogott ötös fogat
A GVH több mint öt éve kezdte vizsgálni a NIF elődcége - a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. - 2002 augusztusában három autópálya-szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárásának körülményeit. Ehhez a Strabag igazgatósági irodáiban lefoglalt feljegyzések szolgáltatták az apropót. Ezek a bizonyítéknak tekintett dokumentumok a versenyhatóság 2004-ben napvilágot látott határozata szerint egyértelművé tették: a 138,4 milliárd forint összértékű sztrádaberuházásokban közreműködő öt társaság (Betonút, Strabag, Hídépítő, Egút és Debmút) vezetői előzetesen elosztották egymás között az építési feladatokat. Egyes esetekben pedig még arról is megegyeztek, hogy a nyertes cégek alvállalkozóként bevonják a többi összebeszélő társaságot a beruházások megvalósításába.
Mindezért akkor a GVH összesen 7,043 milliárd forintra bírságolta az érintett vállalkozásokat. A versenyhivatal határozatainak jogszerűségét tavaly szeptemberben a bíróság is jogerős határozatban mondta ki. Ezzel párhuzamosan a NIF tárgyalásokat kezdeményezett az öt társasággal a kartellkárok megtérítéséről. Miután az egyeztetések nem vezettek eredményre, az állami infrastrukturális beruházásokért felelős cég kártérítési pereket indított az állami költségvetést megrövidítő összegek visszaszerzésére.
A NIF összesen 31,9 milliárd forintnyi kartellkár megtérítését várja. Amit szakértői a projektek szerződéses árából kiindulva, a három beruházás 96,4 milliárd forintos alapárának, illetve a kereken tízmilliárdos nyereségtartalomnak a levonásával határoztak meg. A keretösszeget az öt érintett sztrádaépítőnek a GVH által kiszabott bírságok arányában kellene kifizetnie.
Ami azt jelenti, hogy a Strabag Zrt.-nek a teljes összeg 35 százalékát, 11,2 milliárd forintot kellene kifizetnie. Az Egút-Debmút konzorciumától együttesen követelik az államnak okozott kár megtérítését. Ez mindkét cég esetében 2,23 mil-liárd forint kártérítés kifizetését jelentené. A Betonút Zrt.-re 9,91 mil-liárd, a Hídépítő Zrt.-re 6,3 milliárd forint kártérítés hárulna.
