Akár négy és félszeres lehet a stroke rizikója azoknál, akik napközben gyakran elszundikálnak, mutatta ki egy friss vizsgálat. A kutatásba 2000 személyt vontak be, akiket alvási szokásaik miatt vizsgáltak. Átlagosan több mint két évig figyelték őket, s több rizikófaktort számba véve - úgymint kor, nem, vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly, fizikai aktivitás - azt találták, hogy a stroke-rizikó a "keveset bóbiskolók" és a "sokat bóbiskolók" között meglepően magas volt az egyáltalán nem szendergőkhöz képest. A kutatást végző szakemberek szerint a napközbeni szunyókálás "a stroke bekövetkezésének egyik új és kiemelten fontos rizikófaktora lehet".

A kezdeti osztályozás alapja egy bizonyos Epworth-skála, amely azt méri fel, hogy különböző szituációkban mennyire vagyunk hajlamosak elaludni. Így vizsgálja négy fokozatban (0-4 között) az esélyét annak, hogy olvasás közben, tévézés alatt, nyilvános helyen, autóban utasként, délutáni pihenés közben, beszélgetés alatt, ebéd után, vagy a forgalmi dugóban milyen eséllyel alszunk el. A skála pontértéke alapján eldönthető, hogy szükség van-e további vizsgálatokra, esetleg kezelendő-e az alvászavar. Igaz: a szakemberek szerint mindezeknek semmi közük ahhoz, ha valaki egy ebéd, vagy fárasztó éjszaka után szándékosan vesz délutáni pihenőt.

Dr. Bereczki Dánielt, a Semmelweis Egyetem neurológiai központjának orvosát nem lepte meg a felmérés, ráadásul pontos magyarázatot is ad a jelenségre. A stroke-szakértő azt mondja, ez a tény ismert, csak éppen az összefüggés fordított: az ugyanis, aki napközben el-elbóbiskol, alvászavarral küzd, s maga az alapprobléma fokozza a szélütés veszélyét.

- Aki rosszul alszik, főleg horkol, arra jellemző, hogy napközben a legváratlanabb helyzetekben elbóbiskol. Az éjszakai nyugtalanság közben az illető gyakran nem vesz rendesen levegőt, van, hogy akár egy-két percre is kialakulhat az oxigénhiány, ami elősegítheti a szélütést - mondja Bereczki doktor, aki szerint egyébként a horkolás is jórészt oxigénellátási gondok miatt van, ami a férfiak negyven, míg a nők húsz százalékát érinti. A szakember azt tanácsolja, ha valaki alvásgondokkal bajlódik, kerülje a lefekvés előtti alkoholfogyasztást, s ügyeljen a testsúlyára is.

Magyarországon a stroke a harmadik leggyakoribb halálok, évente 18-20 ezren halnak meg ebben a betegségben. Míg az 50-es, 60-as években a hazai stroke-halálozás megegyezett az európai mutatókkal, addig ma Magyarország a vezető helyen áll. Az itthoni stroke-betegek 5-10 évvel fiatalabbak a nyugat-európai országok betegeihez képest. Még nem tudatosodott az emberekben az sem, hogy a szélütés sürgősségi eset, és a betegnek minél előbb megfelelő szakellátást kell kapnia. A betegek csupán 37,3 százaléka részesül a szélütés után 6 órán belül, 32,6 százalékuk 6 és 24 óra között, majd' 30 százalékuk pedig több mint egy nap múltán szakszerű ellátásban.