James Jeffries, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese csütörtökön közölte: Bush azért határozott így, mert veszélyt jelent a műhold fékezőrakétáiban található, több mint fél tonna mérgező anyag, a hidrazin. James Cartwright, a katonai vezérkar helyettes főnöke szerint a legrosszabb esetben a mérgező vegyület halált okozhat belélegzéskor.

Korábbi közlések szerint a Bush-kormányzat azt szeretné, ha a haditengerészet egyik cirkálójáról egy különleges, erre a célra átalakított rakétát irányoznának a mesterséges holdra, és szétlőnék, mielőtt március elején belép a Föld légkörébe. Az akció pontos időpontját egyelőre nem közölték.

Cartwright tábornok szerint a Standard Missile 3 típusú rakétával lövik majd szét a műholdat. A cél az, hogy közvetlenül eltalálják a műhold üzemanyagtartályát, s így a minimumra csökkentsék a Földre kerülő mérgező vegyület mennyiségét.

A Pentagon egyik tisztségviselője közölte, hogy megpróbálják egy rakétával szétlőni az üzemképtelen műholdat, de ezt követően két nap áll majd rendelkezésre egy esetleges újabb kísérletre.

Egy műhold lelövése rendkívül kényes nemzetközi kérdésnek számít a katonai és diplomáciai vonatkozásai miatt. Amikor tavaly januárban Kína lelőtte egyik nem működő, 850 kilogrammos meteorológiai műholdját, az egész világ tiltakozott a kísérlet ellen. Ez volt az űrkorszak ötven évének az az eseménye, amely a legtöbb űrszemetet jutatta a világűrbe: szakértők szerint a kísérlet következtében az űrszemét mennyisége tíz százalékkal nőtt a 200-3800 kilométer közötti magasságtartományban. Az űrszemét fele legalább 20 évig pályán marad, veszélyeztetve a jelenleg működő mesterséges holdak jelentős részét.

A műhold lelövésére vállalkozva az amerikai haditengerészetnek olyan időpontot és helyet kell választania, hogy a robbanás következtében keletkező roncsdarabok a lehető legkisebb mértékben károsítsák a Föld körül keringő műholdakat. Szakértők szerint a közel 2,3 tonnás amerikai műhold majdnem fele nem jut be a Föld légkörébe - ahol megsemmisülne -, hanem szétszóródik a bolygónk körüli pályán.

(MTI)