Tavaly augusztus és december között 3235 négyzetkilométernyi tűnt el a Föld tüdejének tartott őserdőből - állítja az Amazonas kiterjedését műholdak segítségével mérő brazil Nemzeti Űrkutatási Hivatal (INPE). Gilberto Camara, a hivatal vezetője szerint korábban nem észleltek ekkora pusztítást az évnek ebben a szakaszában.

Augusztusban 234 négyzetkilométerről vágták ki a fákat, decemberre már 948 négyzetkilométerre szökött fel az erdőirtás. Ezek ráadásul nem a végleges számok, a nagy felbontású műholdképek még zajló elemzése sokkal rosszabb eredményt is hozhat. A brazil kormány alig néhány hónapja jelentette be, hogy a fokozott hatósági ellenőrzésnek köszönhetően 2005 augusztusa és 2007 júliusa között 50 százalékkal mérséklődött az Amazonas esőerdejeinek pusztulási üteme. A friss adatok azonban ellentmondanak a sikerjelentésnek. Az új információk birtokában Luiz Inacio Lula da Silva elnök rendkívüli kormányülést hívott össze. A kormányzat értékelése szerint most elsősorban nem a faipar igényei miatt terjed az illegális erdőirtás, hanem azért, mert a gyorsan emelkedő nyersanyag- és élelmiszerárak miatt nő a földéhség. Ezt támasztja alá, hogy leginkább három mezőgazdasági régióban gyorsult fel az erdőpusztulás. Mata Grosso a szójatermelés központja, Brazília pedig az USA után a második legnagyobb szójatermelő a világon. A legnépesebb latin-amerikai országban a szarvasmarha-tenyésztés is robbanásszerűen bővül, a letarolt erdőterületet pedig jellemzően először marhalegelőnek használják, majd szójával vetik be.

Az Amazonas-menti őserdők területe 1970 óta 700 ezer négyzetkilométerrel csökkent. Még mindig a legnagyobb őserdő és a földkerekség leggazdagabb élővilágának ad otthont, de már csak alig hatmillió négyzetkilométerre terjed ki (és ebből alig 4,1 millió a valóban érintetlen ősvadon). Ráadásul - ha az irtás és a globális felmelegedés is a mostani ütemben folytatódik, az évszázad végére 5-8 fokkal nő a terület átlaghőmérséklete, ami a térség elszavannásodásához vezet. (H. M.)