Elhunyt Sir Edmund Hillary
Hillary 1953-ban egy nepáli hegyi vezető, Tenzing Norgay serpa közreműködésével elsőként mászta meg a világ legmagasabb hegycsúcsát. A Föld legmagasabb hegycsúcsának meghódítóját 88 évesen érte a halál.
"Sir Ed átlagos új-zélandinak mondta magát, átlagos képességekkel. Valójában kimagasló személyiség volt. Hősies személyiség, aki nem csak a Mount Everestet győzte le, de egész életét eltökéltség, szerénység és nemeslelkűség jellemezte" - méltatta Helen Clark, a szigetország miniszterelnöke.
Az utazó életének jelentős részét szentelte a nepáli hegyekben lakók életének jobbításának.
Ő volt az első ember, aki egyaránt megjárta az Északi- és a Déli-sarkot, valamint a világ legmagasabb helycsúcsát.
A nepáli serpák is gyászolják
Serpa barátai imádkoznak a pénteken elhunyt Sir Edmund Hillary újjászületéséért; a hegymászóban nemcsak a Himalája meghódítóját, hanem a nepáliak önzetlen segítőjét is gyászolják országszerte.
Vajlámpásokat gyújtanak és buddhista szertartásokat rendeznek a kolostorokban a nepáli nép nagy barátjának tartott Sir Hillary emlékére. A kalandos életű új-zélandi felfedező, aki 1953-ban mászta meg elsőként a világ csúcsát segítőjével és barátjával, Tenzing Norgay serpával, 1962-ben Himalayan Trust néven hozta létre alapítványát, amely a térségben komoly fejlesztési tervek megvalósulását támogatta.
Az alap évi 250 ezer dollárból (közel 43 millió forintból) gazdálkodva az évtizedek alatt 26 iskolát, 2 kórházat, hidakat és csővezetékeket épített, de még egy repülőtér létrehozásában is részt vett. A serpa gyerekek taníttatását ösztöndíjakkal támogatta.
"Olyan nagyon sokat tett értünk. Ha újjászületne, folytathatná a jó munkát az emberek javára" - nyilatkozta Ang Rita, régi serpa barátja, aki az elsők között végzett a hatvanas években a Hillary által nyitott első iskolában.
A 60 esztendős buddhista férfi elmondta, hogy sok serpa imádkozik most Hillaryért, mások pedig a kolostorokban tartanak gyászszertartásokat. Hillary személyes barátai és serpák részvételével Katmanduban is szerveznek majd ilyen szertartást - tette hozzá Ang Rita.
2003-ban az emberbarát felfedezőt a himalájai régióért tett erőfeszítéseiért tiszteletbeli nepáli állampolgárrá nyilvánította a helyi kormány.
Sir Hillary nemcsak a térség szociális problémáinak megoldásában vállalt szerepet, hanem elkötelezett természetvédőként a Sagarmatha Nemzeti Park létrehozásából is oroszlánrészt vállalt, és mindent elkövetett az egyre népszerűbbé váló hegymászóturizmus miatti környezetszennyezés visszaszorítására a Csomolungma (Mount Everest) környékén. Többek között azt is szerette volna elérni, hogy pár évre zárják le a vidéket a látogatók elől, hogy a feldúlt ökoszisztéma helyreállhasson.
Tenzing Norgay 21 éve hunyt el az indiai Dardzsilingben, ám a fia, Jamling elbeszélése szerint Hillary ezután sem feledkezett meg öreg barátja családjáról.
"Szerintem nagyon kalandos életet élt. Nagy felfedező volt. De a legfontosabb, hogy szerény, egyszerű ember volt. Egyik legnagyobb érdeme, hogy segített a nepáliaknak. Remélem a világ példaképként tekint majd rá" - méltatta a 42 éves Jambling, aki 11 éve maga is fent járt az Everesten.
"Halála nagy veszteség a hegymászók közösségének" - mondta a nepáli hegymászószövetség képviseletében megszólaló Bhoomi Lama. A Csomolungmát megmászók szövetsége szerint hiánya "pótolhatatlan veszteséget" jelent mind az alpinisták, mind Nepál számára.
A 88 évesen eltávozott Hillary halála nem volt váratlan - nyilatkozta Elizabeth Hawley, az elhunyt közeli barátja, aki a Himalayan Trust alapítványban is együtt dolgozott vele. Egyúttal megerősítette, hogy az alapítvány tovább folytatja tevékenységét a serpák földjén.
Sir Edmund Hillary portréja
A 88 évesen elhunyt Hillary neve olyan 20. századi hősök közé sorolható, mint az Atlanti-óceánt elsőként átrepülő Charles Lindbergh, az első űrhajós, Jurij Gagarin, vagy az első Holdra lépő ember, Neil Armstrong. Ugyanakkor egész életében szerény maradt, akit szinte zavart a hírneve. A Csomolungma 1953. május 29-i meghódításáról is csupán néhány fotó maradt fenn, amelyet hegyi vezetője, Tenzing Norgay nepáli serpa készített róla. Ő maga sokkal fontosabbnak tartotta a himalájai népekért és természeti csodákért tett erőfeszítéseit.
Edmund Hillary, egy új-zélandi farmer fia, 1919. július 20-án született Aucklandben. Tizenkét évesen kezdte a hegymászást a szigetország csúcsaira és gleccsereire. 1946-ban, miután a második világháborúban a légierőnél szolgált, méhészként kezdett dolgozni fivérével a családi vállalkozásban. Bár az iskolákban nem jeleskedett, remek fizikai adottságai voltak: 190 centis magassága mellett 7 literes volt a tüdőkapacitása, holott az átlag 5 liter körül van. Ennek is köszönhetően 1951-ben már részt vett az első új-zélandi Himalája-expedícióban, majd egy évvel később egy brit csapatban.
Harminchárom évesen került be John Hunt ezredes brit Mount Everest-expedíciójába. Tenzing Norgay serpával 1953. május 29-én reggel indultak el az utolsó méterek meghódítására a IX. számú táborból, oxigénpalackokkal felszerelve. Az utat nekik maguknak kellett felfedezniük és azt sem tudták, mi vár rájuk odafent. Aznap helyi idő szerint 11 óra 30 perckor történelmet csináltak. Hillaryre jellemző, hogy, mint a csapat egy másik tagja, George Lowe elmesélte, amikor visszatértek a táborba, "Ed" levette maszkját, huncut mosollyal üdvözölte a többieket, leült a jégre, majd közölte: "Hát elkaptuk ezt a mocskot". Azt azért később elismerte, hogy a csúcson, ahová Tenzinggel feljutottak, "talán ha hat ember számára volt hely", és "alattuk csak az ég volt". Ugyanakkor egészen a serpa 1986-ban bekövetkezett haláláig nem volt hajlandó megerősíteni, hogy ő tette először a lábát a csúcsra.
Hillary nem volt felkészülve a nagy médiasikerre, és interjúiban szinte megpróbálta teljesítményének nagyságát kicsinyíteni: "Megmásztunk egy hegyet, na és?", "Nem túl fenséges a kilátás odafentről, minden laposnak és monotonnak tűnik" - nyilatkozta. Akkor sem szállt el saját nagyságától, amikor II. Erzsébet, akinek megkoronázása (1953. június 2) egybeesett a Mount Everest meghódításának hivatalos bejelentésével, lovaggá ütötte őt. (Hazájában ma már az ötdolláros bankókat díszíti jovális arcképe.)
A nagy hegyi kaland után alig négy évvel Hillary már az Antarktisz felé vette az irányt és ott a nagy felfedező, Robert Scott egykori bázisán rendezkedett be. Ő volt az első, aki 1958. január 3-án az első járművet vezette a szárazföldön át a Déli-sarkra.
A sors iránti hálája jeléül Hillary a nepáli serpák megsegítését tűzte ki egyik legfőbb életcéljául. Feleségével szakadatlanul járta a világot, hogy pénzt gyűjtsön, közreműködésével 27 iskolát, két kórházat és tucatnyi egyéb gyógyintézetet hoztak létre a Himalájában. Feleségét és lányát, Belindát is egy Nepálba vezető úton érte halálos repülőszerencsétlenség 1975-ben. Hillary 1989-ben újranősült: egy új-zélandi alpinista özvegyét vette feleségül.
Amikor 2003-ban, a Mount Everest meghódításának 50. évfordulóján ő volt a katmandui ünnepségek díszvendége, keményen bírálta a himalájai hegymászás elüzletiesedését és azt, hogy az egyre tömegesebb turizmus miatt a hegy lassan egy oxigénpalack-szemétlerakattá válik.
Sir Edmund Hillary egész életében a kihívásokat kereste. Önéletrajzának a címe is sokatmondó: "Vállalkozószellem nélkül nincs győzelem" (Nothing Venture, Nothing Win). 1998-ban iskolásgyerekeknek tartott előadásában azt hangsúlyozta: nem kell feltétlenül zseninek lenni ahhoz, hogy az ember élete sikeres legyen, csupán motiváció kell, és keményen megdolgozni azért, amit az ember igazán akar.
A halálhírt személyesen bejelentő Helen Clark új-zélandi miniszterelnök szerint "a legendás hegymászó, kalandor és filantróp elhunytával a legismertebb új-zélandi ment el, aki valaha is élt". A kormányfő "kolosszusnak", "hősies személyiségnek" nevezte Sir Edmund Hillaryt, akinek "egész életét eltökéltség, szerénység és nemeslelkűség jellemezte". Clark szerint Hillary teljesítménye és öröksége nemzedékek egész generációinak jelent ihletést Új-Zélandon.
(MTI)
