Bemondta a rádió

A tömeges létszámleépítés csapta ki az első biztosítékot, utána jöttek a személyi kérdések: a végére - ahogy az lenni szokott - szinte a teljes vezetőséget lecserélték. Tény viszont, hogy a hallgatottság duplájára nőtt, van, ahol még ennél is magasabb arányban hallgatják. Valami tehát elkezdődött a Magyar Rádióban.

- Több mint egy éve ugyanennél az asztalnál ülve beszélgettünk az akkor még Kossuthnak, ma már MR1-nek nevezett adó jövőjéről. Akkor azt mondta, egyáltalán nem látja át a rendszert, most azt kérdezem: lesznek-e újabb elbocsátások?

- Nem tudok arról, hogy újabb csoportos leépítést terveznének, de ebből engem leginkább az MR1 Kossuth rádió érint. Minimális leépítés még elképzelhető, amit lehet, hogy inkább úgy oldunk meg, hogy egyes területeken feszítünk a tempón, mivel érezhetően kevesebb feladat hárul bizonyos emberekre.

- Mely területekre gondol?

- Ezt nem itt szeretném bejelenteni.

- Miért ütköztek olyan sok ellenállásba?

- Minden, a miénkhez hasonló szervezetnek kialakul a vállalati kultúrája, amelyet racionálisan próbál működtetni a maga rendszerében, és próbál reagálni a világ változásaira. Mi ezt forgattuk fel: a legtöbb folyamatot újraértelmeztük, így a bérezési rendszertől a műsorok tartalmáig minden teljesen más lett. Mindez sok nehézséggel járt, de mostanra talán elindult egy új fejezet.

- Mi volt a legnehezebb az elmúlt évben?

- Régi beidegződéseket változtattunk meg, és ez óhatatlanul sebeket okozott. A leépítések ideje alatt rossz volt látni, hogy életeket és pályákat változtat meg egy-egy ilyen döntés.

- Ezzel együtt viszont háromszor annyit kell most mindenkinek dolgoznia ugyanazokért a bérekért, igazságos ez?

- Háromszor annyit talán nem mindenkinek, de valóban jóval többet. A Krónikában mindig is nagy volt a terhelés, inkább azokat érintette az új rend, akik régebben heti egy műsorban működtek közre. De az a kényelmes világ elmúlt - az MR volt talán az egyik utolsó ilyen sziget. Szerencsére a rádiós ethoszban az adásbiztonság mindenekfelett állt, ezért a működőképesség egy percig sem volt veszélyben, köszönhetően a nehéz időszakban is kimagasló teljesítményt nyújtó munkatársaknak.

- Belsős információk szerint jóformán szabadságra sem tudnak elmenni a dolgozók, mert a helyettesítés nincs megoldva.

- Papíron éppen az elmúlt 15 évben lehetett iszonyatos a leterheltség, hiszen soktucatnyi embernek volt 100-120 napnyi ki nem vett szabadsága. Ezért kellett nekünk rengeteg szabadságot kiadnunk. Ez sajnos egybeesett azzal, hogy kevesebb embernek kellett több és új feladatot ellátnia. Kevesebb feladatot ezután sem ígérhetek, de a fizetéseket remélhetően apránként emelni tudjuk.

- Nem mindig váltak be új helyükön a régi kollégák. Voltak igen nagy médiavisszhangot kiváltó esetek újakkal is, akiknek hamar távozniuk kellett. Például Kakukk Györgynek. Ő három hónapos munka után milliós végkielégítést kapott. De beszélhetne a Krónikában a régiek és az újak közötti feszültségekről is.

- Majdnem minden szerkesztőségvezetőt leváltottunk, és helyükre a szerkesztőségen belül régóta dolgozó embereket neveztünk ki. A Kossuthon belül pedig a régiek és az újak közötti feszültség - ezt biztosan tudom - mostanra elmúlt. Az említett volt munkatárs végkielégítést történetesen nem kapott.

- A rádiónak csaknem kétmilliárd forintot kell kifizetnie az elbocsátások miatt, van arról tudomása, hogy ezt hogyan kívánja kompenzálni a menedzsment vagy az intézmény?

- Nem volt ekkora az öszszeg, és a kérdés mára okafogyott, hiszen ezen járandóságok túlnyomó részét már kifizette a cég.

- Úgy tudjuk, hogy a vezetőségből valaki azt szeretné, ha a dolgozók 30 százaléka nem kapna jutalmat, helyette inkább a 70 százalék kapna többet.

- Tudomásom szerint legalább négy éve nem volt jutalmazás a közrádióban. Ehhez képest a menedzsment a leépítések hatalmas anyagi terhe mellett is képes volt kigazdálkodni, a közterhekkel együtt, csaknem 500 millió forintot jutalmazásra. Olyan dolgozó, aki nem volt érintve az elmúlt időszak létszámcsökkentési intézkedéseiben és semmit nem kapott, nem volt.

- Szárnyal a Kossuth és a Petőfi hallgatottsága is, mi következik ebből, hátra lehet dőlni?

- Megnyugtató, hogy az aktív korú népességben 50-60 százalékkal nőtt a hallgatottságunk. Remélem, 2008-ban megduplázódik.

- A változásokkor nagyon sok kritikát kaptak...

- Egyfajta megszokottságot, állandóságot vettünk el a hallgatók egy részétől, de adtunk helyette valami újat. Nekünk két fontos mércénk van: a közszolgálati feladatok teljesítése és a hallgatottság. Nyilván a tudományos műsorokat nem olyan mércével fogjuk mérni, mint a reggeli sávot.

- Mi az, amit a Kossuth a húszéveseknek kínál?

- Célzottan nekik az MR1 Kossuth rádió nem készít műsort, de egy érdeklődő 20 és 70 éves is talál bármely sávunkban a maga számára érdekeset. Pár napja döbbenetes élményem volt: egy húsz év körüli srác nem tudta, mi a Kossuth rádió, pedig valamikor "az" adó volt. Azt szeretnénk újra elérni, hogy a régi mondás, ami a hírekkel kapcsolatban hangzott el oly sokszor, a "bemondta a rádió" újra szokásba jöjjön, és azt jelentse, "az MR1 Kossuthon hallottam".

Kerényi György
Kerényi György
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.