Jövőt ígérnek a romáknak
Foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, oktatás - ezekre a területekre fókuszál az a két évre szóló cigány integrációs intézkedési terv, amelynek elfogadásáról a minap döntött a kormány. "A romák jövő nemzedékének esélyei" című tájékoztatóján Teleki László szocialista képviselő hangsúlyozta, hogy eredményt csak akkor lehet elérni, ha összehangolt és komplex intézkedésekkel próbálnak javítani a cigányság helyzetén.
A témában egy másik sajtótájékoztatót is tartottak tegnap. A távirati iroda tudósítása szerint Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke annak a reményének adott hangot, hogy 2008 a romák valódi lehetőségének éve lesz. A program előkészítésében - mondta - korábban nem tapasztalható közös politikai akarat jelent meg, összefogott a kormány, a cigány civil szféra és az OCÖ. Kolompár megköszönte a kormánynak, hogy biztosítja a program végrehajtásához szükséges forrásokat. Úgy fogalmazott: az intézkedési terv a "kormány karácsonyi ajándéka a roma társadalom felé".
A szociális minisztérium összefoglalója emlékeztet arra, hogy - a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) és a Világbank szervezésében - 2003 nyarán nagyszabású nemzetközi konferenciát rendeztek Budapesten a cigányságról. A vendéglátó a magyar kormány volt. A részt vevő nyolc ország (Horvátország, Bulgária, Románia, Macedónia, Csehország, Szerbia-Montenegró, Szlovákia, Magyarország) miniszterelnökei és más rangos politikusai megállapodtak abban, hogy a 2005-2015 közötti időszakot a roma integráció évtizedévé nyilvánítják. Az ehhez kapcsolódó programot 2005 elején, Szófiában hirdették meg. A részt vevő országok rotációs rendszerben látják el a titkársági feladatokat: most épp Magyarország a soros.
Teleki László közlése szerint jövőre több pénz lesz a cigánytelepek felszámolására (napjainkban becsülhetően 650 ilyen telep van az országban) és - az egészségügyi prevenció vagy az átképzések támogatása mellett - több jut például a roma diákok tanulmányi ösztöndíjaira is. A legutóbbi kimutatás alapján úgy 11 ezer cigány tanuló kap ösztöndíjat: közülük nem egészen négyezer általános iskolában, több mint hatezer gimnáziumban vagy szakiskolában tanul. A szocialista politikus külön örvendetesnek nevezte, hogy az egyetemre és főiskolára járó cigány ösztöndíjasok száma meghaladja a nyolcszázat, húszan pedig külföldi tanulmányi támogatást kapnak. Teleki elmondta: valószínűleg javasolni fogja, hogy - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - a roma diákok ne csupán hetediktől felfelé, hanem már az általános iskola ötödik és hatodik osztályában is részesülhessenek ösztöndíjban.
Még komoly viták várhatók arról, hogy milyen módszerrel lehet csökkenteni az iskolai szegregációt, az elkülönített cigány osztályok és iskolák számát. Két szakértő, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor már évekkel ezelőtt felvetette, hogy a szabad iskolaválasztás jelentős korlátozása, esetleg megszüntetése célravezető lenne. A szakértők akkor úgy vélték, hogy az ötlet olyan heves tiltakozást váltana ki, ami az összes politikai erőt eleve elriasztaná ettől az intézkedéstől.
Ehhez képest már az is nagy előrelépés, hogy - főként Lamperth Mónika miniszter jóvoltából - a széles nyilvánosság elé került ez a javaslat. Más kérdés, hogy a szocialisták és a szabad demokraták véleménye erősen megoszlik: bár elvileg mindkét párt feladatának tekinti a szegregáció felszámolását, a szabad iskolaválasztás eltörlésével sokan nem értenek egyet, köztük - miként azt egy lapunknak adott interjúban kifejtette - Hiller István szakminiszter sem.
Teleki László nem tudott pontos adatot mondani arról, hogy várhatóan mennyi pénz lesz a kormány cigányügyi programjára. (Elhangzott már, hogy százmilliárd forint, de ez nemcsak a romák, hanem valamennyi hátrányos helyzetben lévő támogatására megy.) Az MSZP-s képviselő annyit azért bizonyosnak mondott, hogy a két év során tízmilliárdos nagyságrendű összegről van szó.
Ugyanakkor sok még a homályos részlet. Így például azt se tudni, hogy mikor és menynyiből alakulhat meg az országos roma kulturális központ, amelynek létrehozására szintén ígéretet tett a kormány.
