Cuatrocientos pueblos meztelen koldusai
Énekelve, táncolva közelednek a pirosban ragadt járművek vezetőihez, és anyagi segítséget kérnek, más szóval koldulnak. Mindennapos látvány ez Mexikóvárosban. Naponta tüntetések tucatjai zavarják az amúgy is kaotikus közlekedést, amit a rendőrök hangos sípszavától kísért karjelzések sem tudnak kordában tartani.
Ez a tüntetés azonban különbözik a többitől. Mindannyian anyaszült meztelenek, körülbelül kétszázan vannak, Veracruz állam Cuatrocientos pueblos (négyszáz falu) nevű hegyvidékének lakói.
Dante Delgado szenátor fotóját a férfiak fügefalevélként használják, a nők viszont náluk is szemérmetlenebbek. Az ő dolguk, hogy a palota előtti téren perselyezzenek. Szemlesütve közelednek feléjük az adakozók, ők viszont egyenesen a szemébe néznek mindenkinek.
Tétován állok a téren, szeretném megtudni sajátos tüntetésük okát. Közelednék is az egyik hölgyhöz, ám évei láttán elbátortalanodom. Aztán megakad szemem egy huszonéves szépségen. Torkom kiszárad, érzem, hogy nem lennék képes feltenni neki egy épkézláb kérdést sem. Arrébb botorkálok.
A perselyezők között felöltözött nők is vannak, egyikükhöz odalépek. Öt pesót adok kezdésnek. Eulalia Martíneznek hívják, ő is a kontingens tagja, csak ő szégyenlősebb. Mikor megtudja, hogy a sajtótól vagyok, megered a nyelve. - Ez a Dante Delgado alaposan becsapott minket, nem maradt semmink, kicsalta a földünket, minden szépet ígért, most meg itt vagyunk, hogy még a szemérmünket sem tudjuk eltakarni.
- Ki ez a Delgado? - kérdem, s már jön is rá a szózuhatag. - Szenátor az istenadta, de mindig annak a pártján áll, ahonnan a legtöbb hasznot reméli. Ma baloldali, korábban jobboldali volt. Hogyhogy kicsalta a földjüket? - kérdem Eulaliát, akiben a falvak szóvivőjét vélem felfedezni, szabatosan beszél, talán túl gyorsan is. Szózuhatagán át hallani a meztelen táncosok ritmusát, fedetlen fenekük talpuk csattogásának ütemére keményszik, s ernyed.
- Sok pénzt ígért a földünkért, de amikor aláírtuk a szerződést, eltűnt, most meg azt mondja: a kisbetűs részben az áll, hogy átadjuk neki haszonélvezetbe, és csak akkor kell fizetnie, ha a föld kitermeli a vételárat - mondja. Nem akarom elhinni, de Eulalia csak erősködik, hogy bizony az igazat mondja, és azért tüntetnek, mert a törvény az erősebb oldalára állt.
Eszembe jutnak a földjüktől megfosztott parasztok esetei Chiapas államban meg Oaxacában, hogyan váltak földönfutóvá, mert álszerződéseket írattak alá velük, vagy fegyverrel elűzték őket. A Cuatrocientos pueblos meztelen táncosai hazamennek, közeleg a karácsony, a családnak együtt kell ilyenkor lenni.
Mexikóváros, 2007. december