Vevőfogás a tisztesség határán és azon is túl
Keskeny a mezsgye a hangzatos vevőcsábítás és a megtévesztő kijelentések határán. Nem véletlenül, hiszen a vállalkozásoknak egy olyan sokszereplős piacon kell megélniük és magukra vonniuk a potenciális kuncsaftok figyelmét, ahol némelyik versenytársuk nem válogat az eszközökben. A hangoztatottan egyre szűkülő árréssel dolgozó gyártók és a vásárlók jövedelmi viszonyának kiszolgáltatott forgalmazók a kereskedelem és a szolgáltatások minden területén túlkínálatos terepen egyensúlyoznak. A közismerten árérzékeny magyar vevőközönséget mi mással lehetne a leghatásosabban vásárlásra bírni, mint a fantasztikus engedmények ígéretével?
Az árengedmény nagyságára az akció jellegéből lehet a legpontosabban következtetni. A szezonális vásárok kezdetén tudható, hogy az aktuális kedvezmény hétről hétre nő, tehát érdemes várni. A végkiárusítást hirdető reklám viszont jóval hatékonyabb, hiszen azt sejteti, hogy a kereskedő felhagy a tevékenységével, vagy elköltözik, ezért végül valóban óriási kedvezménnyel, akár fillérekért is kész túladni a készletén. Csakhogy ha mindez nem igaz, vagyis a végkiárusítás pusztán vevőcsalogató trükk, akkor tisztességtelenségről van szó, hiszen az állítás hamis. Ugyancsak tisztességtelen, vagyis megtévesztő ingyennyeremény ígéretével vevőt szerezni, vagy a "csak mára" vonatkozó, valójában akár hetekig érvényes, különleges ajánlattal kitűnni a piacon.
Az Európai Unióban tiltott mindennemű agresszív eladási technika, és a fogyasztóval szemben a kereskedőnek, szolgáltatónak bármilyen egyoldalú előnyt nyújtó szerződést semmisnek tekintenek. Még akkor is, ha azt az ügyfél gyanútlanul aláírta. Ilyen például amikor kikötik, hogy csak sértetlen csomagolású árut vesznek vissza. Ez teljesíthetetlen, tehát tisztességtelen feltétel, hiszen honnan lehet tudni, hogy az adott termék működik-e vagy se, ha ki sem csomagolhatja a vásárló.
A tisztességtelen állításokat jogszabály sorolja fel. Ezek közé tartozik, és várhatóan még nagyon sok fogyasztóvédelmi eljárás és per tárgya lesz a gyerekeket megcélzó reklámok ügye. Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és a budapesti békéltető testület elnöke szerint a televíziós reklámok többsége esetében el lehet gondolkodni azon, hogy nem operálnak-e tisztességtelen eszközökkel, amikor a gyerekekhez szólnak. Az üzletek pénztárainál alacsony polcokon elhelyezett, vagyis a gyerekek számára is elérhető magasságban kínálkozó édességek esete szintén érdekes, bár nem büntethető trükk, noha a szülők vásárlásra bírása ez esetben egyértelműen a gyerekek elcsábítása révén történik.
Visszatérő probléma, és a versenyhivatal vizsgálódásainak rendszeres témája az akciós újságokban meghirdetett készlet nagysága. A hihetetlen árengedménnyel beharangozott áruért az üzletekbe betérő vevőket gyakran fogadják üres polcok, mondván, az akciós termék elfogyott. De ha már ott vannak, akkor úgyis vásárolnak valamit, vagyis a hirdető elérte a célját, miközben rejtély, hogy valójában mennyi volt a meghirdetett áruból: több ezer, vagy csak pár tucat. Bár az lenne a tisztességes, ha a kereskedő jelezné, hogy mekkora a készlet. A sokszori bírságolásokkal mindeddig csak annyit értek el, hogy egyes prospektusokban már annyi szerepel, hogy a készlet erejéig tart az akció - mondja Baranovszky György. A nagyszabású akció híre olyan forgalmat tud eredményezni, aminek reményében megéri a bírságot kifizetni - tapasztalják a fogyasztóvédők. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azonban figyelmeztet: az akciózás örök téma ugyan a GVH-nál, de figyelembe kell venni, hogy a kereskedők sem tudják mindig kiszámítani, mekkora forgalmat remélhetnek egy-egy leértékelt áru kapcsán, és olyan is előfordul, amikor a szállító késedelme vagy szerződésszegése miatt kerülnek nehéz helyzetbe. A kereskedő senkinél sem reklamálhat, amikor fölöslegesen rendel nagy készletet. Az uniós alapelveket, már amelyek a tisztességtelen gyakorlatról és szerződésekről rendelkeznek, ugyanakkor valamennyi hazai kereskedelmi lánc elfogadta, és egyetért az abban foglaltakkal. A szakképzett munkaerő, illetve utánpótlás hiányától szenvedő hazai kereskedelemben előforduló hibák egy része nem szándékos, hanem a jogszabályi változásokat követni képtelen foglalkoztatottak számlájára írható - teszi hozzá Vámos, utalva arra, hogy a szakma belső nehézségekkel is küzd.
Az egyéni sérelmeket, vitákat rendezni hivatott békéltető testületek elé ugyanakkor a megtévesztett fogyasztók nagy része el sem jut. Hogy mennyire hatásos tud lenni egy szervezett információs kampány, jelzi: az uniós biztos által indított sorozat nyomán megsokszorozódott a fogyasztóvédelmi szervezetekhez forduló panaszosok száma. A problémák toplistáját a méltatlan panaszügyintézés vezeti, amikor a megkárosított vevőt és ügyfelet akár szó szerint elhajtják, vagy lehetetlenné teszik számára az ügyintézést. Baranovszky friss példaként említi az egyik kábelszolgáltató esetét, amely már alig tart fenn személyes ügyintézésre alkalmas ügyfélszolgálatot, ellenben telefonos vonalán 15-20 perces fizetős várakozásra kényszeríti reklamáló ügyfeleit.
