Nem korlátozhatja a kormány a sajtószabadságot - reagált a közelmúltban az Amerikai Egyesült Államok igazságügy-minisztériuma arra a jogsegélykérelemre, amelyet a Legfőbb Ügyészség januárban küldött. A kuruc.info ellen személyes adatokkal visszaélés miatt rendeltek el nyomozást. A tavaly őszi zavargások után kezdeményezett eljárásokban közreműködő bírák nevének, címének és telefonszámának nyilvánosságra hozatala késztette a magyar igazságügyi szerveket ellenlépésre. Mivel a magyar nyelvű internetes portál amerikai szerveren működik, az ügyészségnek az ottani hatóságoktól kellett segítséget kérnie. A rendőrség az ismeretlen tettes elleni vizsgálatot akkor felfüggesztette, és úgy tudjuk, a nyomozás folytatásáról vagy esetleges megszüntetéséről még nem született döntés.

Az igazságügy-minisztérium nemzetközi ügyek hivatala a kérelmet az USA alkotmányának első kiegészítésére hivatkozással utasította el - tájékoztatott Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivő ügyésze. Az amerikai hatóságok szerint bírák személyes adatainak nyilvánosságra hozatala önmagában nem bűncselekmény. Arra viszont nem volt adat, hogy az Egyesült Államokban található szerveren elhelyezett honlapon erőszakra hívtak volna fel. Ezért a nyíltan szélsőséges, rasszista nézeteket valló kuruc.info elleni fellépés az amerikai alkotmányban biztosított szólásszabadságot sértené.

A rendőrség így csaknem tehetetlen. Amerikában, a szerver adatainak segítségével lenne esély arra, hogy megtalálják, kik töltik fel az írásokat. A portál mögött álló magyarországi személyek felderítésére nyílt nyomozás keretében azonban csak korlátozott lehetőség van. A bírói engedélyhez kötött titkos eszközöket - ilyen például a telefonlehallgatás, az internetes levelezés megfigyelése - csak öt évnél súlyosabb börtönnel fenyegetett bűncselekmények esetén alkalmazhatják. A személyes adatokkal visszaélés nem tartozik ebbe a körbe.

A nemzetbiztonsági szolgálatok kezét nem köti hasonló korlátozás: ezek a szervek valamennyi, a demokratikus államrendet veszélyeztető törekvés ellen felléphetnek. Hatáskörük emellett kiterjed a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási kisebbségek elleni erőszak, de még a közösség elleni izgatás megakadályozására is. Bizonyos, hogy a titkosszolgálatok ez utóbbi jogosítványaik alapján továbbra is figyelemmel kísérik a portál működését.

Szeptember óta Magyarország és az Egyesült Államok között nemzetközi jogsegélyszerződés van érvényben, amely lehetővé teszi, hogy a magyar bíróság polgári perben az USA-ban fellelhető bizonyítékok beszerzését kérje az ottani hatóságoktól. Elvileg erre egy, a kuruc.info elleni esetleges perben is lehetőség lenne, ám a jogsegélykérelem elutasítása után kicsi az esélye, hogy ebben az ügyben bármelyik amerikai bíróság adatokat szolgáltatna.

Hiába követelt a kormányfő is határozottabb fellépést a kuruc.info ellen, vélhetően azzal sem érhetnének el komolyabb eredményt a magyar hatóságok, ha elfogadnák a portál elektronikus zár alá vételére vonatkozó javaslatot.

Ez elvileg nem megoldhatatlan ugyan, ám minden azon múlik, mennyi pénzt szánnak rá, mert az intézkedések hatékonysága erősen függ a ráfordításoktól - állítják informatikai szakértők. Az ilyen jellegű korlátozás milliárdokba kerülne, és még úgy sem lehet egészen biztosra menni.

Egy internetes oldal elérését kevés pénzből is megnehezíthetik, a törvénysértőnek tartott adatokat végérvényesen viszont nem törölhetik le a világhálóról.