A jogosítványért megéri hazudni

Szigorúan sújtana le a kormány a gyorshajtókra: a jármű tulajdonosát és tényleges vezetőjét is megbüntetnék. Ez kétségbeesett, megalapozatlan és alkotmányellenes kísérlet - állítja egy szakértő.

Akár bevallja a jármű tulajdonosa, hogy ki vezetett gyorsan az autójával, akár nem, mindenképpen fizetni fog - ezt jelenti a gépkocsi üzembentartójának jövő januártól bevezetendő objektív felelőssége. Meg azt, hogy ha megnevezik a sofőrt, őt is megbüntetik, ráadásul büntetőpontot kap, és a megengedett sebesség jelentős túllépése esetén azonnal ugrik a jogosítványa. Így egyetlen szabálysértésért ketten lakolnak. Egyetlen kivétel van: ha a tulajdonos maga vezet.

A szigor érthető, hiszen ma a gyorshajtáson ért autók tulajdonosainak legalább kétharmada állítja azt, hogy közeli hozzátartozója ült a volán mögött, akire nem kell terhelő vallomást tennie. Ezzel a trükkel eddig mindenki megúszhatta a dolgot. A kormány által elfogadott megoldás mégis képtelenségnek tűnik, mert azt is büntetné, aki jóhiszeműen kölcsönadta az autóját, és nem akarja fedezni a vétkest. Még furcsább, hogy az objektív felelősség az államigazgatási szervek és a vállalkozások szolgálati autóira is kiterjedne, s csupán a kölcsönzők mentesülhetnének, ha ügyfeleikkel a cég felelősségét kizáró szerződést kötnek. Vagyis: ha szabálytalankodik a sofőr, fizet a munkáltató is. Igaz, polgári peres eljárásban a lerótt bírságot behajthatják a járművezetőn.

Érthető, hogy a kormány megelégelte a visszaéléseket, az objektív felelősség ilyen értelmezésével viszont csak azt lehet elérni, hogy az esetek többségében - legalábbis a privátszférában, ahol nem lehet menetlevél alapján azonosítani az elkövetőt - továbbra sem lesz tényleges "tettes". Annak ugyanis, aki túl gyorsan vezet vagy áthajt a tiloson, érdemes továbbra is egy titokzatos rokonra kenni a dolgot, mert akkor kifizeti az államigazgatási bírságot, és nincs büntetőpont, s nem kerül veszélybe a jogosítvány sem. Igaz, hogy az objektív felelősség alapján kiszabható bírság háromszázezres maximuma elgondolkodtató - a gyorshajtásnál most hatvanezer a plafon -, de a különbség csak akkor ennyire drámai, ha valaki a megengedett sebesség kétszeresével hajt. Annak viszont, aki 260-nal száguldozik az autópályán, a több százezres büntetés sem drága, ha marad a jogsi.

Akkor is érdemes a kiskaput választani, ha valóban más ül egy magánautó volánja mögött, mert ketten egy büntetéssel úszhatják meg. Főleg, ha a dolog családban marad, mert nincs épeszű ember, aki saját nevében és házastársa vagy a gyereke helyett is fizetni akar. Még ennél is furább helyzetbe kerülhetne egy egyszemélyes bt. tulajdonosa, akit gyorshajtásnál a céges autó és a szabálysértés miatt is büntetnének. Nyilván ott sem lesz meg a járművezető. Az viszont tény, hogy valaki mindenképpen bűnhődni fog, de miért kell hazudni ahhoz, hogy egy jogsértésnek csak egy felelőse legyen?

Mindez a jéghegy csúcsa, és a tervezet nem elsősorban emiatt abszurd - állítja Kolláth György alkotmányjogász. Szerinte az alapokkal van baj, mert a szakmai közvélemény inkább afelé hajlik, hogy a tényleges vétkesség vizsgálata nélkül megállapítandó objektív felelősség ellentétes az alaptörvénnyel. Ha a törvénymódosítást elfogadják, Kolláth azonnal az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul. A szakértő emlékeztetett rá, hogy korábban volt hasonló megoldás, amikor a munkáltatót tették felelőssé azért, ha az általa vezetett szervezet alkalmazottja szabálysértést követett el, és a tettes személyét nem lehetett megállapítani. Ezt a rendelkezést 1997-ben az Ab "kilőtte".

A jogalkotó a rendőrség csapdájába esett, amikor elfogadta, hogy a gyorshajtás és néhány más szabálysértés ellenőrzésére az "eszement" szigorításon kívül nincs más módszer - véli az alkotmányjogász. "Tessék megállítani az autót, fényképezzék szemből a sofőrt vagy találjanak ki bármi mást - teszi hozzá -, és ne az alkotmány határait feszegessék."

Az alkotmányjogász "kétségbeesett és szakmailag teljesen megalapozatlan kísérletnek" tartja a javaslatot, amire a kettős büntetés teszi fel a koronát. Állítása szerint mindez nemcsak a magyar, hanem az uniós jogrendszerrel is ellentétes, és bizonyosan elvérezne a strasbourgi bíróságon; az ártatlanság vélelme meg a többszörös szankció tilalma ugyanis kikezdhetetlen alapelvek.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.