Itthon világhírű hungarikumok

Hiába a magabiztos nemzeti öntudat a világhírűnek gondolt, jellegzetesen magyar termékekről, a határokon túl többségük csupán egy a sok közül. Mivel mind többen mind többféle árut ruháznak fel ezzel a ranggal, a titulus értéke az utóbbi néhány évben finoman szólva is megkopott.

A hungarikum minősítés eszmei értéke jelentősen devalválódott, értéktelenedett az utóbbi években - vélekedett lapunknak Kiliti Zsuzsanna, a Halasi Csipkeház igazgatója. (A Hungarikum Clubnak - HC - jelenleg a herendi porcelán, a Pick szalámi, a tokaji bor, az Unicum, a halasi csipke és a Pető-módszer a tagja.) A titulust egyre több, kevésbe nívós termékre is ráaggatják, s ez a tendencia az utóbbi években fel is erősödött. Az így megszerzett "kitüntetések" azonban egyértelműen a magyar piacnak szólnak, sok esetben értékesítési előnyöket keresve nyúlnak az elnevezéshez. A nemzetközi kereskedelemben azonban - ha egyáltalán eljutnak addig - ezek a termékek és a megjelölés is pillanatok alatt súlytalanná válik. Kiliti Zsuzsanna például - mint közölte - nem tudná megmondani, hogy járt-e bármiféle gazdasági előnnyel az, hogy a halasi csipke tagja lett a HC-nak.

A hungarikum fogalma lényegében ismeretlen a britek előtt. Az itthon előszeretettel ezzel a címmel kitüntetett termékek közül a tokaji bor ismert és kapható Angliában. Igaz, ehhez jellemzően nem szupermarketekben, hanem delikáteszboltokban lehet hozzájutni. Egy magára valamit is adó étteremben viszont tartanak tokajit, s ráadásul rendszerint igen drágán mérik, exkluzív italnak számít. Az Unicum a szigetországban nem futott be nagy karriert. Egyáltalán nem felel meg a britek ízlésvilágának, éppen ezért nem is importálják. A halasi csipkéről pedig összességében elmondható, hogy alig hallottak róla. A herendi porcelán ellenben kapható Angliában, ám a London központjában - a Burlington Arcade-on - lévő márkaboltot a nyitás után igen hamar bezárták. Ebben alighanem az is szerepet játszott, hogy a bérleti díjak itt csillagászatiak. (Londoni tudósítónktól)
A külföldi mostoha helyzet azzal is magyarázható, hogy határainkon túl a vásárlóközönség a magyar produktumokról keveset, a hungarikumokról pedig még anynyit sem tud. Külföldön az érdeklődő, átlagosnak mondható vásárló nem is a hungarikumot keresi, hanem a konkrét terméket, s nem érdekli, hogy mögötte milyen megjelölés húzódik meg. Szakmai körökben viszont megint csak nem nézik a "titulust", mivel ők meg teljes mértékben tisztában vannak a minőséggel és a teljesítménynyel. Hogy a helyzeten hogyan lehetne változtatni és a hungarikum megjelölést értékké tenni, meglehetősen összetett kérdés. Erre világított rá Fáber Dániel, az alig egy éve a HC tagjai közé választott Pető Intézet marketingvezetője. Ez ugyanis szerinte kényes feladat. Jelenleg a magyar jogszabályok nem határozzák meg a hungarikum fogalmát. Erre azonban a renomé visszaállítása érdekében szükség lenne, és ugyancsak szükség volna egy grémiumra is, amelyik eldönti, hogy valamely termék, intézet, szellemi munka a lefektetett kritériumokat teljesíti-e. Így egyértelműen csak egy szűk, nívós körben lehetne használni a hungarikum megjelölést. Egy ilyen, mindenki által függetlenként elfogadott szervezet létrehozása a jelenlegi magyar közéletben viszont csaknem lehetetlen. Amennyiben a HC részéről indulna a kezdeményezés, akkor szinte borítékolhatóan többször kerülhetnének támadások kereszttüzébe a klub tagjai, amennyiben visszautasítanának egy-egy jelentkezőt. A vádak alighanem arról szólnának, hogy egy önszerveződés útján alakult szervezetből "kinőtt" társaság ne akarja a piaci szereplőkről megmondani, hogy érdemesek-e egy megjelölésre vagy sem - tette hozzá Fáber. Ha ez mégis sikerülne, akkor a csoportba tartozó cégeknek szinte kötelező lenne az együttműködés, most pedig úgy érzik, a HC-n belül ez "elült".

 A hungarikum megjelölés értéktelenedésével Kiss László, a Tokaj Kereskedőház Zrt. igazgatója is egyetértett. Hozzátette: ez az elnevezés ma a magyar piacnak szól, és szinte mindenki gazdasági előnyöket remél tőle. Arra, hogy valóban van-e hatása a forgalomra, úgy válaszolt, hogy a határok ugyan kinyíltak az európai uniós tagságunk óta, ám hogy a tokaji hungarikum, és emiatt keresnék jobban, azt nem érzik. Ezt azért hangsúlyozta, mert, mint hozzátette, az elnevezésnek éppen a külföldi piacokon kellene nagyobb súlyt teremtenie. Megjegyezte azonban, hogy amennyiben a borok után fizetendő forgalomba hozatali járulékból képződő pénzügyi alapot jól használják fel, akkor a hazai nedűk nemzetközi, elsősorban európai megítélésén sokat lehetne javítani. Ez a kampány azonban csak a boroknak szólna és nem a hungarikumoknak. Ahhoz hatalmas marketingbüdzsére vagy az ebben részt vevő társaságok jól összehangolt munkájára lenne szükség, hogy egy jelentősebb, jellegzetesen magyar termékeket tömörítő termékcsoportot külföldön is ismertté tegyenek. - Rendkívül fontos lenne egy olyan állami szervezet felállítása, amely viszonylag jól körülhatárolható szabályok mentén meghatározná, hogy mely termékek viselhetik a hungarikum elnevezést. Ma nagyon sok termék viseli ezt a címet, ám több esetben tapasztalható, hogy hiába a megfelelő származási hely például a bor vagy a paprikaőrlemény esetében, a minősége a titulus ellenére bizony rossz, ami a környező helyekről származó, ám valóban értékes áruk hírnevét is rombolja - mondta a Népszabadságnak Demeter Csaba, a Demeter Pincészet Kft. tulajdonosa. A forgalma mintegy 25 százalékát a külföldi piacokon bonyolító borászat vezetője a helyzettel kapcsolatosan csupán annyit jegyzett meg: a hungarikum elnevezésnek a belföldi piacon ugyan van jelentősége, ám sokkal kisebb, mint, ahogy azt jó néhányan gondolják.

Budapester Schuhe mint minőségi fogalom

A hungarikum védjegy jóformán ismeretlen dolog Németországban, Berlinben a szó hallatán szinte mindenkinek automatikusan az itteni Magyar Kulturális Intézet (Collegium Hungaricum Berlin) jut az eszébe. A széles kaptafára készült, kézzel varrott Budapester Schuhe viszont közismert fogalom Németországban és általában a német nyelvterületen. - Most hallom először ezt a gyűjtőmárkanevet, hogy hungarikum - mondta lapunk érdeklődésére Eiko Trausch, aki nyolc éve foglalkozik a híres budapesti cipészmester, Vass László luxus-férficipőivel. A bajorországi Augsburgban márkaboltot, illetve internetes oldalt is üzemeltető Trausch szerint a német (nyelvű) vevőkör a Budapester Schuhe kategóriába tartozó, 400-500 euró magasságában mozgó férficipőket egyértelműen minőségi magyar termékeknek tekinti. Ez annyira így van, hogy a Budapester Schuhe-stílus másik jól ismert márkájának, a Heinrich Dinkelacker férficipőmodelljei már negyven éve (!) egy budapesti cipészműhelyben készülnek. A Vass és Dinkelacker cipők döntő részét a német nyelvterületen veszik meg.
A magyar élelmiszereket elsősorban azok a német fogyasztók vásárolják, akik turistaként ismerkedtek meg a magyaros ízekkel. Szakemberek szerint az itteni óriási kínálatban, minőségi és árversenyben a legtöbb magyar cég azért képtelen talpon maradni, mert sokan képtelenek a német szinten elvárt mennyiséget tartósan produkálni. Már az is nagy szónak számított, hogy szeptemberben a Kaufhof-lánc néhány berlini, illetve drezdai és hallei áruházában tartottak kéthetes magyar termékbemutatót, ahol a Pick szalámi mellett a szokásosnál szélesebb minőségi borkínálattal, továbbá különlegességként hirdetett Piros Arannyal, befőttekkel, kolbász- és sajtféleségekkel várták az érdeklődőket.
(Berlini tudósítónk)
A hungarikum mint valóban nagy presztízsű minőségi rang megalkotásában azonban a piaci szereplők - a minisztériumokkal és a cégekkel együtt - egymásra várnak - tette hozzá az előzőekhez Fáber Dániel. Ezt részben alátámasztja Kerényi Péter, a Hungaricum Club szóvivője is. Egy grémium felállítását, ami arra lett volna jogosult, hogy eldöntse, melyik cég érdemes a hungarikum megnevezés használatára, már a klub alapítását követően, 2002-ben kezdeményezték. "Azt, hogy boldog-boldogtalan használja a megjelölést, már akkor is éreztük, s elejét szerettük volna venni. Ez a törekvés azonban illetékességi okok miatt nem vezetett eredményre" - hangsúlyozta. A minisztériumok ugyanis egymásra mutogattak, hogy ezt kinek kellene megoldania, végül nem lett az egészből semmi. A hungarikum megnevezés korántsem lenne azonos a klubtagsággal. A HC-tagok olyan termékek vagy szolgáltatások lehetnek - mindegy, hogy az ipari, agráripari vagy szellemi -, azon túl, hogy nemzetközileg ismertek, hagyománnyal bírnak, állandó, kimagasló minőséget "hoznak", alkalmasak arra is, hogy az országra asszociáljon róla az ember. Azok, akik gazdasági előnyöket remélnek, félreértik a szándékokat - válaszolta kérdésünkre Kerényi Péter. A klub alapító célja sem ez volt. Ez aligha lehetett volna így, hiszen külföldön nem azért kelendő egy termék, mert hungarikum, hanem éppen ellenkezőleg, a jó és erős márka erősítheti az ország kedvezőbb megítélését.

 

Ebben egyetért a Vass cipőket gyártó társaság tulajdonosa, Vass László is, akit a közelmúltban egy olasz szakmai folyóirat a világ öt legjobb cipésze közé választott, s aki egyébként korábban kérte felvételét a HC-ba is, de végül nem választották be. (Akkoriban még az asztali kultúra körül szerveződött a klub, s ezért "mellőzték" a Vass cipőt - mondta erről a történetről Kerényi Péter.) A hungarikumokkal kapcsolatban viszont szomorúbbnak látja a helyzetet Vass László. - Ma már egyszerűen nem erről szól a gazdasági élet. A központban a multinacionális vállalatok betelepülése, megnyerése áll, és a nagy minőséget produkáló magyar termékekre sokszor nem jut elegendő energia, figyelem. Pedig ez az a kör, amelynek a csúcsot kellene kifejeznie. "Talán ezért is van, hogy ma már a HC-t sem keresem" - tette hozzá. - "Ezzel együtt hisszük azt, hogy amit készítünk és a műhelyünk hungarikum. Ezt abból is le tudjuk mérni, hogy bizony igen illusztris nemcsak a magyar, hanem a külföldi vendégkörünk is. Ennek a megjelölésnek rangot kellene közvetítenie, olyan tudást, ami egy hasonló termék mögött nincs meg, ám ez mára elveszett" - véli Vass László.

Európa eszi - szalámik az érlelőben
Európa eszi - szalámik az érlelőben
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.