Két érdekessége is van a tudományos szenzációnak: a felhasznált testi sejtet egy sajátos, kutatási célokra kifejlesztett minisertésből, az úgynevezett Göttingen minipig fajtából nyerték, így, bár a petesejtek nyerésére, illetve anyaállatként is közönséges sertést használtak, a malacok Göttingen sertések lettek. A másik, sokkal fontosabb eredmény, hogy a testi sejtekbe előzőleg a kutatók beültették azt a gént, ami feltételezések szerint az Alzheimer-kór létrejöttében játszik szerepet. Az eredmény mindenképpen nagy jelentőségű, hiszen itt hozták létre a világon az első potenciális állatmodellt, ez esetben sertésben, mégpedig a humán Alzheimer-betegség tanulmányozására, emellett ők alkották meg Skandinávia első genetikailag módosított, klónozott állatát.

A nagy eseményt a műtőben három dán tévéstáb filmezte és az összes vezető dán napilap tudósítója ott volt. Így ritka nagy publicitást kapott az ellés - ami elég kockázatos, mert nagy bukás is lehetett volna a dologból, például azért, mert halva születnek, vagy fejlődési rendellenességgel jönnek a világra a malacok. Ezúttal nem volt gond - vallotta meg lapunknak Vajta Gábor professzor, aki azt is elismeri, hogy néhány kérdés még megválaszolatlan. Az egyik inkább csak szimbolikus, hogy tényleg benne vannak-e a gének a malacokban, és működnek-e? (Mivel a testi sejtekben benne voltak és működtek, ez az eredmény gyakorlatilag biztos.) A másik, hogy a betegség manifesztálódik, azaz kifejeződik-e? Ennek első jelei egy-két éven belül mutatkozhatnak majd az agyban, és később az állatok viselkedésében.

Ami hátravan, az inkább csak rutin - a módszer további finomítása, illetve más betegséggéneket tartalmazó testi sejtek felhasználása. Ezeket a sejteket nem a Vajta professzor által vezetett csoport állítja elő, ez az együttműködő intézmények feladata. Az ő munkájuk "csak" annyi, hogy az ilyen, genetikailag módosított testi sejtekből malacokat produkáljanak. Olyan malacokat, melyek reményeik szerint hamarosan alkalmasak lesznek az Alzheimer-kór, a Parkinson-betegség, az érelmeszesedés és a cukorbetegség egyes formáinak vizsgálatára. Ez szinte beláthatatlan lehetőséget teremt az orvostudomány és a gyógyszerkutatás számára.

Miért malaccal kísérleteznek? - kérdésünkre a magyar kutató azt mondja: céljaikra a sertés a legalkalmasabb, mivel sok szempontból hasonlít az emberhez (méret, anyagcsere, genetika). Emellett olcsó, könnyen szaporítható és viszonylag hosszú ideig él. Egereken például nem sikerült Alzheimer-betegséget produkálni, többek között azért, mert rövid ideig élnek.

Más módon is próbálják a sertéseket humán betegségek vizsgálatára alkalmassá tenni. Az elhízásra hajlamosító faktorok megismerése érdekében "normális" dán disznókat hasonlítanak össze olyan fajtákkal, melyek kifejezetten nagy mennyiségű zsírt halmoznak fel, vagyis "elhízásra hajlamosak." A dánok választása a mangalicára esett. Magyar kollégájával, Pribenszky Csabával együttműködve megindult a munka. Csaba - és itt fogódzkodjon meg az olvasó, hiszen Vajta Gábor sem hitte, hogy sikerül - egy közönséges műanyag kémcsőbe beletett egy kis darabot egy magyar mangalica füléből, és szabványos futárpostás borítékban Magyarországról kiküldte Dániába. Vajtáék némi kétkedéssel nekiláttak a sejtek preparálásának, de csodák csodája, kétnapos utazás után is "működött" a szövet. Megvan a sejtvonal, nőnek az embriók, és belátható időn belül lesz klónozott mangalica. (A klónozás ez esetben csak ahhoz kellett, hogy hasonló genetikájú egyedeket (ikreket) csináljanak egy-egy csoportban, megkönnyítve ezáltal a csoportok tanulmányozását, lecsökkentve a variációkat,)

Nem telt el két év a dán parlament klónozási tilalmának feloldása óta (2005. nov. 1), és az eddig ellenséges, vagy kétkedő légkört sikerült egyértelműen maguk mellé állítani. Vajta Gábor őszinte örömére egyetlen rosszízű kommentár nem hangzott el, a sajtó komoly tudományos sikerként könyvelte el eredményüket. A közvélemény részéről is egyértelmű a támogatás. Nem volt könnyű, de sikerült meggyőzni a dánokat: a klónozás csak akkor rossz dolog, ha rossz célokra használjuk - ez pedig megfelelő óvintézkedésekkel megakadályozható.

Sok szempontból hasonlít az emberhez