"Veszélyben a magyar demokrácia" - Die Welt

Veszélyben a magyar demokrácia – ezzel a címmel közölt kommentárt Krisztina Koenen publicista tollából a konzervatív német Die Welt hétfőn a Magyar Gárda újraalakulásáról. Koenen - aki az eredeti változatot rasszistának minősíti, amely a németek oldalán a második világháborúban résztvett a magyar zsidók kiírtásában -, kiemeli, hogy a Magyar Gárda, csakúgy, mint a tavaly ősszel az utcára vonult randalírozó csőcselék a Fidesz támogatását élvezi. A kormány tétlenül nézi a történéseket, miközben a magyar demokrácia csendes bomlása folytatódik.

A Magyar Gárda megalapítása egy olyan társadalom riasztó betegségjele, amelyben újabb és újabb határokat lépnek át az erőszak, a rasszizmus és az intolerancia irányában, és amelyben mind erősebbé válnak a demokrácia amúgy is erőtlen intézményeinek aláásására irányuló kísérletek – véli Koenen.

A szerző szerint egy rasszista polgárháborús hadsereg csirájával van dolgunk, amely nyíltan intéz kihívást az állam erőszakmonopóliumának.

Koenen emlékeztet, hogy a Magyar Gárda „nem derült égből” érkezett; felidézi a nemzetiszocialista múlt tabútlanításának a rendszerváltás kezdete óta tartó folylamatának főbb állomásait, majd kifejti: "csak idő kérdése volt, hogy mikor találnak egymásra azok az emberek, akik komolyan veszik a Fidesz és a szélsőjobb pártjainak retorikáját arról, hogy az általuk az idegenek uralmával azonosított szocialisták elleni új forradalomra van szükség."

Koenen felveti Gyurcsány, az MSZP és Sólyom László felelősségét, de üzen Brüsszelnek is: „bár a magyarországi fejlemények nyilván  nem ismeretlenek Brüsszelben, ott alighanem abból indulnak ki, hogy az egykori szocialista országokkal szemben más mércével kell mérni a demokráciát, mint a nyugati tagállamokban. Mi egyébbel lenne magyarázható, hogy Franco Frattini, az EU szabadságért, biztonságért és jogért felelős biztosa ugyan bírálja állítólag virulens rasszizmusukért az olyan szilárd demokráciákat, mint Dánia, Franciaország vagy Németország, egyetlen bíráló szót sem ejt a magyarországi történések miatt."

"Náci újjáéledés és felháborodás" - osztrák lapok

"Magyarország szégyene" címmel számolt be hétfőn a Die Presse konzervatív osztrák újság a Magyar Gárda megalakulásáról. A magyar politikai színtéren a hét vége óta új formában ismét jelen van egy kegyetlen múlt árnyéka - vezette be beszámolóját  a Die Presse a Magyar Gárda tagjainak felesketéséről. Cikkének azt  az alcímet adta: "Náci újjáéledés. Felháborodás a Magyarországon  megalakított, SS-hez hasonlító kötelék miatt. Kelet-Európában máshol  is virágzik a szélsőjobboldal."
A konzervatív osztrák lap egyenlőségjelet téve a gárda és a Jobbik közé megjegyezte, hogy a csoport fesztelenül használja a nemzetiszocialista időkbe visszanyúló jelképeket. Vona Gábor Jobbik-elnök szerint a szervezet célja az, hogy "megmentse" a magyarokat és a kommunizmus bukása után hozzásegítse az országot az "igazi rendszerváltáshoz" - közölte az újság.
Megemlítette, hogy az alapítási ünnepséget ellenrendezvények  kísérték, de nagyobb összetűzés nem történt. Utalt Gyurcsány Ferenc  kijelentésére, amelyben a gárdát "Magyarország szégyenének" nevezte. A többi párt szintén távol tartja magát a csoporttól. Mindazonáltal a baloldali politikusok a Fidesz polgári ellenzéki párt szemére  vetik, hogy elhatárolódása nem elég világos. Feltűnt az is, hogy a katolikus egyház képviselői megáldották az 56 Jobbik-tagot - írta a  lap.
Beszámolójában rámutatott arra is, hogy Kelet-Európa sok államában, például a Baltikumban és Szlovákiában, feljövőben vannak a szélsőjobboldali csoportok, amelyek a náci időket tekintik mintának. Különösen erősek Oroszországban, ahol a kaukázusiak elleni támadások mindennaposak. Az újság utalt arra is, hogy Németországban  parázs vita zajlik a szélsőjobbos NPD betiltásáról.

Éppenséggel lehet félni Vonától

A liberális Der Standard a gárda vezetőjét, Vona Gábort mutatta be. A lap szerkesztőségi oldalán "Gárdavezető történelmi küldetéssel" címmel arcképet közölt Vona Gáborról, különböző nyilatkozataiból és a gárdatagok avatási ünnepségén elhangzott beszédéből vett idézetek segítségével festve meg  portréját. 
Egyebek közölt kiemelte, hogy Vona kétséget sem hagyott afelől: a gárda célja, hogy "ötven évi kommunizmus és tizenhét év dagonyázás" után eltávolítsa Gyurcsány Ferenc kormányát. A Fidesz  alapította polgári körökre gondolva világossá tette azt is, hogy a "gárda" nem egyéb, mint más ellenzéki csoportok politikájának  folytatása új eszközökkel - közölte a Jobbik vezetőjéről az osztrák lap, hozzáfűzve: éppenséggel lehet félni az ellentmondást nem tűrő Vonától, akiről alig tudni, voltaképpen mit is csinál, amikor nem a gárdát vezényli. Első közszereplése a diákszövetséghez kötődik, később Orbánnal együtt a polgári körök társalapítója volt, és  ennyiben a Fidesz nevelt gyermekének is tekinthető. Tőkéjét olyan szavak képezik, mint a "félelem" és a "fenyegetettség", eszköze egy történelmi küldetésre való felesküdés - írta róla a Der Standard.

Magyarország gondban van - szlovák sajtó

A Magyar Gárda megalakulásáról hétfőn rendre beszámoló szlovákiai lapok közül  a pozsonyi Pravda kommentárt is közöl a kérdésről, s megállapítja, hogy a szélsőségek két nagy párt hatalmi játszmáinak részévé válnak. Magyarország gondban van - állapítja meg a baloldali színezetű lap, mert a félszáz fekete ruhás és bakancsos férfi megjelenése "megmutatta az ország demokratikus rendjének gyenge  pontjait."
Az ilyen harcos kedvű ultrajobboldaliak Európa más országaiban is felütik a fejüket, így Magyarország sem kivétel - írja. Fontos azonban, hogy a magyarok csendes többsége egyelőre elutasítja "a nem magyar mássággal" szembeni gyűlöletre alapozott ideológiát, hiszen a gárda mögött álló párt, a Jobbik  két százaléknál alig több szavazatot szerzett a tavalyi választásokon - emlékeztet a pozsonyi Pravda.
A gond azonban az, hogy "az új fekete gárda létrejöttét az ország képtelen egyhangúlag elutasítani." "A szocialisták hangosan tiltakoznak ugyan a gárda ellen, de Magyarország jobboldali fele szerint eltúlozzák a veszélyt, hogy majd az ellenzék ellen munícióként alkalmazzák. Ezzel szemben a Fidesz azzal vádolja a  kormányt, hogy emberellenes és nemzetellenes politikájával teremti meg minden szélsőség táptalaját" - írja a lap, azzal fejezve be kommentárját, hogy a szélsőségek épp "a két nagy párt hatalmi játszmái közötti résekben kaphatnak erőre".

A Pozsonyban megjelenő SME szerint a Fidesz hivatkozása - miszerint a Magyar Gárda a Gyurcsány-kormány magyarellenes politikája elleni válaszlépésként jött létre - nem leplez egyebet, mint azt, hogy a Fidesz, szavazatait féltve, nem mer határozottabban elhatárolódni, pedig "elég lett volna beismernie, hogy nincs olyan nemzet, amelyiknek ne lennének meg a maga bolondjai".
"A Szlovákia felől fenyegető támadás kivédésére is hivatott" félkatonai alakulat létrejötte hallatán az ember "már-már megpukkad a röhögéstől", ha elképzeli, amint 56 ember lövészárkokban várja Ján Slota "Budapest lerombolására utasított tankjainak" érkeztét - írta a liberális polgári napilap jegyzetírója, Peter Schutz, és emlékeztet arra, hogy a magyarellenes kirohanásairól elhíresült szlovák kormánypolitikus, Ján Slota riadóztatta Pozsonyban a kormánykoalíció pártjainak tanácsát, mondván, hogy "valamit tenni kell a Magyar Gárda ellen, mert ennek immár a fele se tréfa".
"A gárdisták jelképrendszere igen fájdalmas emlékeket idéz. Nagyon helyes, hogy a szólás és az egyesülés szabadságának alkotmányos határvonalai a szomszédunkban igen liberálisan vannak meghúzva, azt azonban mégiscsak meg kellene vizsgálni, mit mond a magyar alkotmány az ilyen parlamenten kívüli párt által verbuvált félkatonai szervezetről", mert - teszi hozzá a hírmagyarázó - "a Magyar Gárda másnak aligha nevezhető".

"A neonáci párt katonai szárnya" - a magyar fejlemény orosz szemmel

A Magyar Gárda szombati eskütételével kapcsolatban a Kommerszant című orosz lap megállapította hétfői számában: hogy a Jobbik katonai szárnyának kitől kell megvédenie Magyarországot, azt világosan nem mondták meg, de "a Gyurcsány Ferenc lemondására vonatkozó felhívások, amelyek a szombati ceremónián a többinél gyakrabban hangzottak el, jelzik, hogy a gárdisták egyik fő ellenségének a külföldiek és a szexuális kisebbségek mellett az aktuális hatalom számít".
A cikk, amely "A Magyar Gárda erkölcsileg és fizikailag védi Magyarországot" címmel, "A neonáci párt katonai szárnyat alapított magának" alcímmel jelent meg,  emlékeztet rá, hogy augusztus elején a szervezet honlapján még azt írták, hogy több mint 300 ember jelentkezett a Magyar Gárdába, de szombaton csak 56 tette le az  esküt, a tervek szerint azonban év végére már 100 fő lesz a gárda  létszáma.
"Alapítói a Magyar Gárdát kulturális felvilágosító szervezetne  nevezik, célját Magyarország fizikai, erkölcsi és szellemi védelmében jelölik meg, s a gárdistáknak e magas célok elérése  érdekében egyebek között lőgyakorlatokat rendeznek. Ezek feltétlen  szükségességét a neonácik vezetői a kötelező katonai szolgálat  néhány évvel ezelőtti eltörlésével indokolják" - írta a lap.
A szerző emlékeztetett arra, hogy a Jobbik ugyan nem került be a parlamentbe a legutóbbi választásokon, de nem kevés helyet kapott az önkormányzatokban, s szimpatizánsai szombaton árpádsávos zászlók alatt jelentek meg az utcákon. A cikk szerint e zászlók a történelmi gyökerek felé fordulást hivatottak jelképezni, "de a magyarországi roma és zsidó szervezetek, amelyek e napon követelték a Magyar Gárda betiltását, egészen más összefüggésben látják e zászlókat. Őket a Magyar Gárda fekete egyenruháival együtt ... a nyilasokra emlékeztetik".
A cikk beszámolt arról, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő Magyarország számára szégyennek nevezte a Magyar Gárda megalakulását. A szerző szerint "a politikusok többsége osztja a kormányfő véleményét, s a hét végén minden nagyobb párt és Sólyom László államfő hivatala is élesen elítélte a neonácikat. A gárdisták nyílt elítélésétől kizárólag a jobboldali ellenzéki Fidesz zárkózott  el, amely a legutóbbi választásokon többek között a Jobbik támogatásával került be a parlamentbe".
Végül a tudósító rámutatott: A Magyar Gárda akkor még csak tervként létező megalakulására még augusztus közepén megérkezett az első külföldi visszhang, amikor Tom Lantos, az amerikai kongresszus  külügyi bizottságának elnöke Budapesten járt: a Magyar Gárda megalapítóit "őrült fanatikusoknak" nevezte, és kijelentette, hogy a szervezet egyetlen tagja sem utazhat be az Egyesült Államokba.

Nem filmforgatás volt - cseh lapok

"Metszően fagyos szél fújt a hét végén a világba Budapestről: a magyar metropolis központjában fekete nadrágos, fekete mellényes férfiak meneteltek olyan jelvényekkel és  piros-fehér sávos zászlókkal, amelyek erősen emlékeztettek a náci Németországgal barátkozó nacionalista magyar kormány rövid időszakára" - írja.
A "Megmentünk titeket a szlovákoktól" című írás szerzője Ladislav Kryzánek a Mladá Fronta Dnes hasábjain úgy fogalmaz: "nem történelmi filmet forgattak szombaton Budapesten, hanem a fasizálódó Jobbik mozgalom mutatta be a közvéleménynek félkatonai alakulatát". A néhány tucatnyi új gárdatag eskütételét mintegy ezer szimpatizánsuk "vallásos áhítattal" nézte - jegyzi meg a legolvasottabb cseh újság, "idegengyűlölőnek" minősítve a Jobbikot.
"A Jobbik párt Magyarországon az antiszemita, romaellenes és homofób hangulatokat testesíti meg. A parlamentben nincs ugyan képviselete, de képviselői jelen vannak néhány település önkormányzatában" - mutat rá a Mladá Fronta Dnes.
A független, de a baloldallal szimpatizáló Prazsky Deník "Honvédelmük van a magyar fasisztáknak" cím alatt közöl tudósítást Budapestről.
A Právo és a Hospodárské Noviny pedig "A magyar nacionalisták honvédelmet alakítottak" cím alatt ír az eseményről. A konzervatív Lidové Noviny "szélsőségesekről" ír.

Bebarnult az egykori "vörös Kelet" -a hétvégi visszhang

A Haaretz izraeli napilap a Jobbik által alapított félkatonai szervezet kapcsán hangsúlyozza, hogy a Magyar Gárda megalapítása félelmet kelt nemcsak a magyar de a nemzetközi zsidóságban is, utalva ezzel az Európai Zsidó Kongresszus, és a Zsidó Világkongresszus Gyurcsány Ferenchez is eljuttatott levelére. A napilap emlékeztet rá, hogy a gárda megalakulása előtt magyar zsidószervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy újra erősödik az antiszemitizmus Magyarországon.

"Paramilitáris szervezetek a magyar kormány ellen – Rendszerváltást akar a szélsőjobboldali mozgalom Magyarországon" a címe a német Berliner Zeitung cikkének. A szerző, Frank Herold szerint a Jobbik rendszerváltásról szóló bejelentései túlságosan elbizakodottnak tűnnek, bár a szélsőjobboldaliak a következő választáson tíz százalék körüli eredményt várnak maguktól, amivel a Fidesz koalíciós partnereként szeretnének hatalomra jutni. A Fidesz vezetője, Orbán Viktor még nem határolódott el a Jobbiktól, és egy politikai "szélsőjobbkanyar" nem légből kapott feltételezés – írja a berlini napilap. >>>>>

"Szélsőjobboldali csoportosulás szerveződik Magyarországon – Tiltakozások a jobboldali félkatonai szervezet eskütétele után" – a címe a német közszolgálati adó, az ARD honlapján közölt, és a híradóban is leadott tudósításának, amely kiemeli, hogy az avatáson Für lajos személyében egy volt honvédelmi miniszter is részt vett, és a ceremónia közvetlenül a köztársasági elnök rezidenciája mellett zajlott. A tudósítás megjegyzi, hogy a Fidesz, amely a tavaly őszi önkormányzati választások óta számos helyen szövetséget között a Jobbikkal, még nem határolódott el a Magyar Gárdától. >>>>>

A Der Standard osztrák napilap az egész egykori keleti blokkban tapasztalható szélsőjobboldali térnyerésről ír a gárda megalakítása kapcsán. Az egykori NDK területén fekvő Mügeln városában nyolc indiait vertek meg a héten neonácik, Bulgária fővárosában napokig tartottak a zavargások a bőrfejűek és romák között. A rasszizmus fellángolt Lengyelországban és Romániában, Szlovákiában, valamint Csehországban is, de Oroszországban szintén egyre nagyobb társadalmi támogatottságra tesz szert.
"Az egykori vörös Kelet ma már inkább barna" – írja a szerző, Hans Rauscher, aki szerint az egykor elnyomott nacionalizmus ma már szinte mindenhol a felszínre tört, a szélsőjobboldali pártok ma már minden volt szocialista országban jelen vannak a politikai erőtérben. Az újságíró úgy látja, ennél is nagyobb veszély, hogy ezekben az országokban nincs hagyománya a politikai konszenzusoknak és kompromisszumoknak, az erőszakmentes problémamegoldásnak, sem a kisebbségek iránti tiszteletnek.

A svájci St. Galler Tagblatt ugyanakkor felteszi a kérdést, hogy vajon "operettgárdáról", vagy igazi fasisztákról kell-e beszélni a Magyar Gárda "önjelölt fegyveres honvédői" esetében.

(Forrás: MTI, Vasárnapi Hírek)