A devizaalapú hitelek egyre népszerűbbek: újabb és újabb rekordot dönt a külföldi valutás kölcsönfelvétel, tulajdonképpen már alig van, aki forintban vesz fel hitelt. Már az állami kedvezményes, forintalapú lakáshiteleknél is vonzóbbak az állami támogatás nélküli - devizaalapú konstrukciók. A második negyedévben nettó 381 milliárd forintnyi hitelt vett fel a lakosság - ebből 366 milliárdot devizában. A devizahitelek állománya már a lakossági hitelek majdnem a felét teszi ki - ugrásszerű a szabad felhasználású jelzáloghitelek növekedése, ami alátámasztja: a kölcsönök leginkább a megszorítások nyomán megcsappant jövedelmeket pótolják. A devizahitel-felvétel május-júniusban különösen magas volt, ám ezzel most sokan rosszul járnak. Az erős forintárfolyam mellett felvett kölcsönök törlesztőrészletei ugyanis a gyengüléssel párhuzamosan növekednek. Azok viszont, akik mostanában vesznek fel a hitelt, jobban járhatnak - feltéve, hogy a forint viszszaerősödik, mert csak akkor csökken a fizetendő részletük.

Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője szerint a piaci pánik lecsitulhat néhány héten belül, és a forint árfolyama akár még erősödhet is. Ám senki sem tudja, miként reagál az amerikai gazdaság, mennyiben lesz hatása az ottani növekedésre a most zajló folyamatoknak, esnek-e a vállalati profitkilátások, a beruházások? Ez ősszel kiderülhet, és ha a negatív hatások érvényesülnek, az ismét eltántoríthatja a befektetőket a kockázatok vállalásától. Most a piacok a bizonytalanságot árazzák be, azt, hogy nem látni, mi történhet - mondja. Ősszel már akár tartósabb lehet a recessziótól való félelem, növekedhet a kockázati felár, és így a forint is "beállhat" egy gyengébb árfolyamon. Vagyis: nem biztos, hogy nem lesz a mostaninál is rosszabb a forint, és magasabb a devizahitel törlesztőrészlete.

Barcza György, a K & H vezető közgazdásza azonban úgy véli, a kockázatok felértékelése inkább a részvénybefektetésekben, mint a forint árfolyamán látszik majd meg. Szerinte ugyanis a jegybanknak esetleg figyelembe kell majd vennie, hogy a gyengébb forint inflációs kockázatot hordoz, emiatt pedig meg kell majd fizetnie esetleg a piacon kívánatosnak tartott magasabb árat is (vagyis nem csökkenthet annyira a kamaton, mint egyébként tenné). Ez pedig kedvezően hat a forint árfolyamára - ami annyit tesz: a mostani gyengébb kurzus átmeneti, vagyis érdemes lehet most felvenni a devizahitelt. Barcza úgy véli: a bizonytalanságok folytatódása esetén az MNB kivár majd másfél hét múlva esedékes ülésén, és nem csökkent kamatot. (Sarkadi Szabó Kornél szerint azonban a 260 forintos árfolyam nem olyan meghatározó inflációs szempontból, hogy azt az MNB fenyegetőnek ítélje, és emiatt folytasson kissé eltérő politikát.)

Blahó Levente, a Raiffeisen részvényelemzője szerint a piaci pánik lecsitulásával az árfolyam beállhat a normális, 250-255 forint közötti sávba. Ő is úgy véli, hogy a jegybank most nem foglalkozik majd a nemzetközi hatásokkal, hanem inkább a gyengébb növekedési adatokra, illetve az inflációs folyamatokra ügyel majd. Szerinte a jegybank most a piaci bizonytalanságok ellenére is csökkentheti a kamatot, hiszen az már így is eléggé magas, vagyis van erre elegendő tér.