Belfast és Bászra

Tegnap este - így tervezték - nem játszották el a csapatkivonuláshoz illő katonai ceremóniákat Észak-Írországban. Pedig harmincnyolc év után a brit hadsereg végleg visszavonult kaszárnyáiba, felhagyott a békefenntartással, a két helyi vallási-etnikai közösség közötti béketeremtéssel.

Az ulsteri politikát, rendteremtést és -fenntartást végképp visszaadta az ulsterieknek. Erőfeszítéseiket mostanság az iraki Bászra környékére összepontosítják amúgy is.

És itt csak egy helyi politikai ügyre emlékeztetek: a belfasti kormányt most az idős Ian Paisley lelkész vezeti, aki annak idején a katolikus, republikánus írek legelszántabb ellenfele volt. Vele azonos jogú helyettese pedig az Ír Köztársasági Hadsereg brit börtönt viselt veteránja. Az ember bízik és reménykedik. Hátha ez azt jelenti, hogy ha sokára is, de valahol mégis lehetséges véget vetni egy vallásháborúnak. Hiszen befejeződött egykor a harmincéves háború is! A brit hadsereg műveleteiben 301 embert ölt meg, legalább a felének semmi köze nem volt semmilyen félkatonai szervezethez. Az elmúlt 38 évben 763 katona halt meg Észak-Írországban, sokan közülük fegyvertelenül, a szolgálat után pihenés idején.

Képtelenség a - remélhetőleg - végképp lecsengő északír konfliktusról, vallásháborúról úgy gondolkodni, hogy ne jusson eszünkbe mindaz, ami Irakban történik. Korábban pedig volt-Jugoszláviában, Libanonban. Nem igaz tehát az állítás, miszerint csak a kelet népei élnek tudatilag ma is a vallások, vallási doktrínák bűvöletében, és indítanak egymás ellen újabb és újabb vallásháborúkat. Lám, a civilizált brit szigeteken éppen csak befejeződik, miközben a Balkánon még szinte érezni a háború parazsának forróságát.

Észak-Írország még nem szabadul meg a vallásinak nevezett háborúskodástól. A nemrég megakadályozott merényletek mögötti erőket hasonló ideológiák és gyűlöletek mozgatják, mint egykor az ulsteri kocsmákban gyülekező terroristákat. A különbség azonban félelmetes: az IRA katolikus "katonái" és a protestáns különítményesek is helyi érdekeket képviseltek, helyi gyűlöleteket fogalmaztak terrorrá. Gyakorlatilag önmagukra voltak utalva, a katolikusok kaptak ugyan pénzt az amerikai nemzettársaktól, fegyvert pedig - sokszor szovjet megbízásból - a terrort támogató közel-keleti kormányoktól - ám ellentétben a maiakkal csak a maguk helyi ügyeiben léptek fel. A mai gyilkosok, terroristák viszont egy globális franchise részeként működnek - helyileg. A régi terrorista kijelölte célpontjait, áldozatait - sokszor vallásilag különböztette meg őket. A mostaniak számára bármely metrószerelvény utasainak halmaza alkalmas az elpusztításra. A hit parancsát értelmezik így. A vallás univerzális eszméi - jóság és kegyelem - vezérlik őket. Nem gúnyolódom, tessék csak elolvasni a dzsihadisták búcsúleveleit!

Semmi okunk hát arra, hogy ünnepeljük a brit katonák visszavonulását kaszárnyáikba. Könnyen lehet még dolguk épp elég. Akár Európában, akár hazai földön is. A helyzet tehát továbbra is rossz, harminc év rövid is lehet.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.