Klímakatasztrófa előtt a magyar áramrendszer
A magyarországi villamosenergia-rendszer irányítói szerdán összehívták a krízis- munkabizottságot - tudta meg lapunk Mártha Imrétől, a Magyar Villamos Művek (MVM) vezérigazgató-helyettesétől, és ezt megerősítette lapunknak Vinkovits András, a rendszeriránytásért felelős Mavir Zrt. vezérigazgatója is. A bizottságot egy rendelet szerint akkor kell összehívni, amikor az áramellátó rendszer biztonsági tartalékai a napi igények tíz százaléka alá esnek. Ilyen lépésre a nyári fogyasztás problémái miatt még sosem volt szükség. A helyzet most viszont előállt. Ellentétben a májusi esettel, amikor majdnem egy órára lakossági korlátozást is el kellett rendelni, az ok most nem üzemzavar volt, hanem a klímaberendezések egyre növekvő energiaigénye. Ennek nyomán tegnap még nem kellett áramkorlátozásokat elrendelni. Az ország áramigénye egy meleg nyári napon mintegy 5700 megawatt (MW), és csak a klímaberendezések miatt évente 60 MW-tal, egy nagyközség fogyasztásával nőnek az igények. Noha a beépített áramtermelő kapacitás mintegy nyolcezer MW, tegnapra a bármikor bevethető tartalék egységek kapacitása 600 MW alá csökkent. Ennek okai a tervezett kieséseken felüli, rendkívüli - igaz, akár évek óta tartó - üzemzavarok, valamint az, hogy amióta a délszláv térségben felment az áram ára, nagymértékben megnőtt Magyarországról az áramexport - állítja az MVM vezérigazgató-helyettese.
A munkabizottsági ülésen - az MVM-vezető elmondása szerint - csak arról döntöttek, hogy rövid távon néhány lehetőséget megvizsgálnak. Ilyen például, hogy szerintük a Dunamenti Erőműnél minél előbb szükség lenne egy 210 MW-os blokk megjavítására. (Vinkovits megjegyezte, hogy ezt a javaslatot a bizottság nem fogadta el.) Mártha szerint az is megoldást jelenthet, hogy nagy melegben az áramszolgáltatók ne indítsák el már délután az "éjszakai áramnak" nevezett vezérelt áramszolgáltatást. (Igaz, hasonló okok miatt az MVM közvetett tulajdonában lévő oroszlányi erőműben is van egy 60 MW-os kiesés.) Vinkovits ennek kapcsán megjegyezte: inkább rugalmasabb terheléselosztásra lenne szükség.
Mártha Imre azt a felvetést nem támogatja, hogy az MVM kezéből adjanak át bizonyos szabályozási jogokat a magyar áramrendszer stabilitásáért alapvetően felelős Mavirnak (a cég az MVM leányvállalata), mert szerinte "ami nincs, azt más se tudja elosztani". Szintén nem tartaná célravezetőnek - legfőképpen talán diplomáciai okokból - azt, hogy a parlament ilyen esetekre iktassa törvénybe az áramkivitel korlátozhatóságát. Vinkovits korábbi szavaival egybecsengően Mártha hosz-szabb távon új erőművek építésében látja a megoldást. (A Mavir a minap pályázatot írt ki a felmerülő nyári többletigények kielégítésére. Ezt várhatóan csak külföldről lehet majd biztosítani.) Kérdésünkre kifejtette: a rövid távú intézkedések néhány százalékkal, ám az új, korszerű - ezáltal drága - erőművek önmagukban akár 10-15 százalékkal is emelhetik az áram árát. Mártha Imre külföldi példák alapján azt javasolná a lakossági fogyasztóknak, hogy a napi csúcsok idején (reggel 8 és este 9 között, de leginkább estefelé) ne kapcsolják be azokat a nagy áramfogyasztó berendezéseket, amelyek működtetése elhalasztható más napszakra is. Ha kimegyünk egy helyiségből, kapcsoljuk le a villanyt, a ventilátort, a számítógépet - takarékoskodjunk az árammal.
Mártha Imre a napi politikát is érintő kérdésben, miszerint a problémák összefüggésbe hozhatók-e az MVM és az erőművek közötti hosszú távú szerződésekkel, leszögezte: ha ezek nem lennének, nem lenne ennyire zökkenőmentes az ilyenkor rendkívül szükséges együttműködés az erőművek és a kereskedő között. Másrészt egy szabadpiacon egy mostanihoz hasonló hiányhelyzetre a termelők jelentősen megnövelnék a tarifáikat, ami komoly áremelkedést eredményezhet.
AZ EU nem akar durváskodni az erőműügyben
Az Európai Unió egyelőre nem talált megoldást arra, miként zárja le a magyarországi hosszú távú áramvásárlási szerződések ügyében indított, több éve folyó vizsgálatát. Jorma Pihlatie, az Európai Bizottság versenyügyekben illetékes részlegének vezetője szerint az EU ugyan egyoldalú és negatív hatásokkal járó döntést is hozhatna, ehelyett azonban a hosszú távú áramvásárlási szerződéseknek a kormány és az energetikai cégek tárgyalása útján történő megszüntetésének a híve. Egy budapesti konferencián elmondta: a bizottság ezeket a 10-15 évre szóló hosszú távú áramvásárlási szerződéseket az állami támogatás egyfajta formájának tekinti, hiszen azokban garancia szerepel az árakra és minden kockázattal szemben megvédik az áramtermelőket. Pihlatie szerint a bizottság kötelezheti Magyarországot a szerződések megszüntetésére, de nem ez lenne a helyes megoldás, hanem olyan tárgyalásos rendezés, amelynek során figyelembe vennék az átállás költségeit is. Az EU megengedi állami támogatást a villamosenergia-ipar átállási költségeinek ellensúlyozására, ha azok gazdaságilag indokoltak. Magyarországon az átállás költségeire adandó kompenzációval mosható tisztára a hosszú távú áramvásárlási szerződésekben megadott állami támogatások egy része - hangsúlyozta. Amennyiben a magyar kormány ilyen értelemben tárgyal majd a cégekkel, a bizottság minden szerződés esetében elemezni fogja, hogy megfelelő volt-e a kompenzáció mértéke. (MTI)
