Sándor Klára, az SZDSZ országgyűlési képviselője egyeztetésre hívta az öt parlamenti párt képviselőnőit a nők politikai részvételét elősegítő kvótarendszerrel kapcsolatban. Javaslata szerint a választójogi törvényt úgy kellene módosítani, hogy az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra készülő pártlistákon 50-50 százalék legyen a férfiak és a nők aránya. Sándor Klára úgy véli, ez még nem hozna áttörést: a sorrend meghatározására is szükség van. E szerint a listán váltott sorrendben követnék egymást a képviselőjelöltek (egy férfi, egy nő), mert csak így lehetne elkerülni, hogy a nők ne a legesélytelenebb utolsó helyekre kerüljenek.

- Az első körben kifejezetten a nők véleményére voltam kíváncsi - mondja a liberális politikus -, hiszen párthovatartozástól függetlenül ugyanabban, a nők jogaira kevéssé érzékeny kulturális közegben harcolunk politikusként.

A liberális képviselő évek óta küzd saját pártján belül is azért, hogy elősegítse a nők erőteljesebb politikai szerepvállalását. - Az SZDSZ országos tanácsának fórumain többször elhangzott, hogy az ügy mennyire fontos a párt számára, ráadásul 2000 óta a nők esélyegyenlőségének kérdése a választási programjainkban is rendszeresen szerepel, mégsem történt áttörés - indokolja a törvénymódosítási szándékot. Európában nemcsak az erős női érdekérvényesítéssel bíró skandináv államokban hozott látványos előretörést egy hasonló kvóta (amelynek hatására már 40 százalék körül vagy e felett van a nők aránya a törvényhozásban), hanem a tradicionálisan "macsó" Spanyolországban is, ahol a választójogi törvény szabályozza a nők parlamenti arányát. Így a spanyol képviselők 36 százaléka nő. Sándor Klára azt mondja, előbb be kell engedni a nőket a törvényalkotásba, hogy aztán olyan jogszabályok megszületésénél bábáskodhassanak, amelyekkel csökkenthetők a társadalmi hátrányok a munkaerőpiacon, a családban. Bár az ügy férfi politikusok nélkül nem karolható fel, az első egyeztetésre mégis csak a képviselőnők kaptak meghívót. - Határozott szándékot éreztem a közös cselekvésre, biztató, hogy a meghívottak a párthovatartozásukat ebben a kérdésben nem helyezték előtérbe - összegzi a megbeszélés tapasztalatait Sándor Klára. - A kvóta átmeneti megoldás, de segítségével nem kellene több száz évig arra várni, hogy a férfiak önként lemondjanak privilégiumaikról.

Bernáth Ildikó (Fidesz) szerint a női képviselők számaránya messze elmarad a kívánatostól, bár úgy véli, ez a tudományos és gazdasági életre éppúgy igaz. A Fideszben még nincs kialakult álláspont arról, hogyan lehetne több képviselőnőt a parlamentbe juttatni, de azt ígérik, a kongresszus után konkrét javaslatokkal állnak elő.

Gyulai Attila, a Political Capital Institute elemzője szerint a nők parlamenti arányának növelésétől nem várható, hogy alapjaiban átformálja a törvényhozási munkát vagy akár a túlpolitizáltsággal vádolt közéletet, de a társadalom felé közvetítheti azt az üzenetet, hogy a nők és a férfiak egyformán rátermettek a politikai szerepvállalásra. Hatására bizonyos témák előtérbe kerülése valószínűbbé válik, de ettől a politikai logika korántsem szorul háttérbe. Az elemző úgy véli, a listaállítás nemek szerinti kiegyenlítése nem feltétlenül ütközik az alkotmányba, de korlátozhatja a demokratikus versengést.

- Valószínű, hogy nem alkotmányjogi, inkább politikai síkon folytatódik a kérdésről a vita a parlamentben (ahol a férfiak úgy nyolcszor annyian vannak, mint a nők), hiszen az esetleges alkotmányellenesség feloldása alkotmánymódosítás útján eleve politikai kérdés - teszi hozzá.

A kezdeményezést a jövő héten tárgyalja az SZDSZ-frakció, s nem valószínű, hogy támogatja. Többen úgy vélik ugyanis, hogy alkotmányellenes lenne a kvótarendszer bevezetése. Sándor Klára mégis úgy gondolja, ezen nem bukhat el az ügy, mivel az alkotmány nem tiltja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatását. Ráadásul a nők választójogáért a múltban rengeteg liberális gondolkodó szállt síkra, a kvóta bevezetése pedig szerinte emberi jogi, lelkiismereti kérdés.

Nõi szólam a képviselõk kórusában