Irónia a négyzeten

Tudatosan formált összművészeti alkotás, afféle ravaszul fölépített Gesamtkunstwerk? Igen, ahogy a könyvet először kézbe veszszük, elsősorban is annak tűnik. A benne foglalt huszonegy szöveget Bán Zsófia írta ugyan, a kötet maga mégis inkább az illusztrációkat készítő meg a borítót tervező Eperjesi Ágnes műve. Az Esti iskola az alcíme szerint ugyanis "olvasókönyv felnőtteknek", és ahogy tisztességes olvasókönyvhöz illik, gazdagon illusztrált képeskönyvet formáz.

A nagy betűtípussal szedett szövegek mellett az oldalak szélén kisalakú, fekete-fehér képek futnak tehát végig, hogy aztán színes változatban a nagyalakú, összehajtott kötetborítón újra előtűnjenek. A szövegek amúgy önmagukban is rafináltan ironikusak, így viszont, a képekkel játékosan ütköztetve, iróniájuk mintegy meghatványozódik. Az Esti iskola tehát valódi képeskönyv: benne párbeszédbe lépve egymással a képek a szövegeknek, a szövegek pedig a képeknek kölcsönöznek többletjelentést. Az író Bán Zsófia láthatóan sokat tanult az irodalmár-esszéista, egyetemi docens Bán Zsófiától: új, "irodalmi" prózakötete ugyanúgy a szövegvilág és a képvilág kapcsolatának a lehetőségeit kutatja, mint "teoretikus" munkássága.

És maguk a szövegek? Jellegzetesen mai rövidprózák, mint ilyenek pedig, ugye - ahogy említettük - ironikusak, ravaszak, műveltek, játékosak. A sorozatukban megképződő írói magánmitológiában egyként szerephez jutnak személyes élettények és irodalmi-kulturális utalások. A személyes élettények frivol fölidézésével az olvasó néhányszor bizony nemigen tud mit kezdeni, az irodalmi-kulturális utalások profán fölvillantása ellenben gyakran erős hatást gyakorol. Ez utóbbi szövegek voltaképpen megejtően egyszerű eljárást követnek pedig: átírnak, továbbírnak, újrakontextualizálnak különféle ismert irodalmi és képzőművészeti alkotásokat meg irodalomtörténeti anekdotákat.

A Veszedelmes viszonyok Merteuil márkinéja és Valmont vikomtja e-mailben folytatják a levelezésüket: az elmenekült Merteuilné New Yorkban várja Valmont-t, aki szegény épp 2001. szeptember 11-re kap repülőjegyet. A Vonzások és választások Charlotte-jából Saci, Eduardjából Dudi, Ottíliájából Oti, Ottójából meg Kapitány lesz: cserebomlásuk egy páros pingpongmérkőzés folyamán megy végbe. Frida Kahlo kettős önarcképe a megkettőződött elbeszélő iskolai fényképeként éled újra. Manet saját Olympiájának modelljéhez fűződő szerelméről mesél, föltűnik Longfellow meg - többször is - Gustave Flaubert.

Ügyes, könnyed, mulatságos, mindig valahogy dupla fenekű dolgozatok. Túlnyomó többségükben.

Merthogy egyetlen rövidpróza kedvéért külön bekezdést kell nyitnunk. Ebből, úgy tűnik, nem véletlenül lett pár éve az emlékezetes női antológia címadó írása. Az Éjszakai állatkert másképp építkezik, mint a többi szöveg: lehet mondani, kevesebb (ön)reflexióval és nagyobb szenvedéllyel készült. A trópusi éjszaka párás hőségében megejtett szerelmi találka megidézése, a tilalmas-tiltott szeretkezés fojtottan érzéki leírása - talán túlzás nélkül mondhatjuk - a magyar irodalom hasonló darabjainak legjava közé emeli az írást.

A végeredmény? A huszonegy szövegből húsz kellemesen olvasható, szórakoztató darab, egy pedig lenyűgöző erejű, azonnal kanonikus ranggal kecsegtető munka. Mit mondjunk: első szépírói mű esetében nem is rossz mérleg.

Kalligram, 232 oldal, 2700 forint

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.