Rapsicok infratávcsővel
- Biztosan fejvesztve próbált menekülni - biztatjuk folytatásra a szűkszavú férfit.
- Ki, a rapsic!? - kiabálja túl a motor hangját a férfi. - Dehogy menekült! Nekünk ugrott, azt üvöltve, hogy agyondöf minket.
- És mit csináltak?
- Lefújtuk gázzal, de csak nem bírt megnyugodni. Aztán egyszer csak megadta magát. A harcsákat visszadobtuk a vízbe, az ürgét meg bevittük a rendőrségre. A rapsicok is változnak. Nem keresik már a balhét, csak a halat. De azt nagyon!
Azt, hogy milyen nagyon, Feri halőr nem tudja megmondani, de még munkaadója, a tó halállományáért felelős, állami tulajdonú Balatoni Halászati Zrt. vezetői sem szolgálhatnak pontos válasszal erre a kérdésre. Korábban a hírek évi fél- és egymilliárdos kárról szóltak, Vörös Sándor, a cég vagyonvédelmi osztályának vezetője azonban nem akar összeget említeni. Szerinte ugyanis legfeljebb találgatásokba lehetne bocsátkozni: képtelenség pontos statisztikák készíteni az állományról. Annyi biztos csak, hogy továbbra is rengeteg halat, főként fogast, harcsát és pontyot lopnak az orvhalászok, mondja az osztályvezető, majd további magyarázatok helyett a cég egyik raktárába vezet. A húsz-huszonöt négyzetméteres helyiségben mozdulni sem lehet a rapsicoktól elkobzott felszereléstől. Az elmúlt három év termése, majd negyven kilométernyi háló áll a zsákokban. S, hogy érthető legyen, sok-e, kevés-e a negyven kilométernyi rapsicháló, Vörös Sándor megemlíti: a Balatoni Halászati Zrt. egy kilométer hosszú hálóval egy nap alatt 800 kilogrammnyi busát emelhet ki a tóból. Ráadásul nem csak hálóval dolgoznak az orvhalászok - teszi hozzá -, fogasra például pottyantóval mennek. Tavaly ebből, a fogas becserkészésére kitalált - apró bójából, damilból, ólomsúlyból és két-három tűből álló készségből - 1800 darabot halásztak ki a Balatonból.
A rapsicok aktivitására nem csak a lefoglalt eszközökből lehet következtetni. A Balatoni Halászati Zrt. halőrei tavaly a Balatonon és a Kis-Balatonon összesen huszonnégy orvhalászt értek tetten. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság járőrei pedig - miként két éve - a múlt évben is harminc rapsic ellen indítottak büntetőeljárást. A tetten ért orvhalászok többségét csupán pénzbírsággal sújtották, egy Somogyban elkapott rapsicot viszont letöltendő börtönbüntetésre ítéltek - igaz, ebben szerepe volt annak is, hogy a lopás mellett már állatkínzásért is felelősségre vonhatták.
Vörös Sándornak azt mondja: az elmúlt négy évben - éppen a rapsicok okozta károk miatt - a Balatoni Halászati Zrt. egyre hatékonyabbá tette a halőrzést. Igaz, a 2001-ben ígértekhez képest kevesebb jutott fejlesztésre, de azért fokozatosan javíthattak a halőrök helyzetén. A tizennégy halőr ma már hét motorcsónakkal és hét autóval járja a Balaton és a Kis-Balaton vizét, valamint partjait. Ellátták őket GPS-szel - azaz műholdas helymeghatározó berendezéssel -, és többen használnak már éjjellátó távcsövet is. Mindemellett a rapsicok tevékenységét megelégelő horgászok éppen a napokban hoznak létre egy civil szervezetet, aminek egyetlen feladata a halőrök munkájának segítése. Néhány nap alatt harmincan jelezték, hogy részt vennének a munkában, s vállalták, hogy ha gyanús mozgást látnak a vízen, akkor azt azonnal jelzik a halőrnek.
Vörös Sándor szerint a technikai fejlesztések és a civil segítség miatt az idén talán minden eddiginél jobban megkeseríthetik a rapsicok életét. Mint mondja, az biztosra vehető: a rapsicok az idén is mind korszerűbb technikával szerelkeznek fel. A vasvillából alakított szigony, a varsa, a nagy, jól látható háló már a múlté. Manapság olyan kisebb hálókkal dolgoznak, amelyek nem is látszanak a vízben, helyüket nem jelöli bója vagy úszó, a felszín alatt lebegnek. A rapsicok pedig GPS-szel jegyzik fel a háló helyét, figyelőszolgálatuk pedig rádión riaszt, ha jön a halőr.
Vörös Sándor szerint az a legnagyobb baj, hogy a büntetésnek nincs komoly visszatartó ereje. Sok esetben a rapsic csak végrehajtó, akit pótolhat a háttérben álló megbízó.
Vörös Sándor szerint éppen ezért másképpen kellene véget vetni a balatoni rapsicvilágnak. Úgy véli, nemcsak a tolvajokat kellene kergetni, hanem ideje lenne felszámolni a felvevőpiacot is: egyes éttermek, sütödék rendszeresen veszik a lopott halat.
Felkerestünk több, déli parti, halétkeket is kínáló éttermet, sütödét. A vezetők, tulajdonosok, árubeszerzők barátságtalanná váltak, amikor kiderült, hogy arról érdeklődünk: mit gondolnak, hová tűnik a Balatonból lopott ponty, fogas és harcsa? Sok sikertelen próbálkozás után aztán az egyik étterem árubeszerzője - miután megfogadtuk, nemhogy nevét, de még a települést sem említjük meg - kiböki:
- Egyre kevesebben, de azért még mindig jó néhány vendéglátós vásárol rapsictól.
Mint mondja, általában a bolti ár hatvan-hetven százalékáért veszik a halat, a fogas kilóját például ezer-ezerkétszázért. Kérdésünkre válaszolva megjegyzi: hiába szigorodtak az ellenőrzések, azokat továbbra is ki lehet játszani. "Csak arra kell ügyelni, hogy éppen annyi hal legyen a mélyhűtőben, mint amennyiről számla és származási igazolás van. Aztán, ahogy fogy, úgy lehet a rejtekhelyről utántölteni a készletet."
Ilyen egyszerű lenne a feketén vásárolt halat "tisztára mosni"? - ezt a kérdést már a Balaton déli partján működő éttermek, sütödék ellenőrzését ellátó hatóságok vezetőinek tesszük fel. A fogyasztóvédelmi felügyelőség, az APEH, az ÁNTSZ és az Állategészségügyi Állomás vezetője azt feleli erre: lehetséges. Úgy vélik, az jelentene végleges megoldást, ha a nyomozók és a halőrök az orvhalászok mellett a megbízókat, értékesítőket is elkapnák.
Amikor erről a javaslatról kérdezzük Nagy Jenő alezredest, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjét, ő úgy reagál: az említett szervezetek bármikor ellenőrizhetnek egy-egy éttermet, sütödét, a rendőrség viszont csak alapos gyanú és bizonyítékok alapján tarthat házkutatást. Hozzáteszi: a rendőrség minden egyes esetben megpróbálja feltérképezni azt, hogy az elkapott rapsic saját fogyasztásra vagy továbbértékesítésre fogta-e a halat, ám a balatoni orvhalászok megfékezésében csak az egyre szigorodó büntetések hozhatnak áttörést.
Addig is marad minden a régiben. Egymásra mutogató hatóságokkal, garázdálkodó orvhalászokkal, több-kevesebb sikerrel rapsicokra vadászó halőrökkel, rendőrökkel.
Csapatokba szerveződnek, halradart szereznek
A tiszai vízirendőrök a nyári fürdési szezonig minden kapacitásukat az orvhalászok elleni küzdelemre összpontosítják, s a folyóparti önkormányzatokkal együttműködve a korábbinál összehangoltabban igyekeznek fellépni a haltolvajok ellen. Busi Lászlótól, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság parancsnokától megtudtuk: márciusban négy orvhalász csapatot - összesen tizenegyen voltak - sikerült tetten érni, akik jellemzően a Tisza-tó déli részén bukkantak fel. A Tiszabecstől Szegedig a folyó teljes hazai szakaszát felügyelő kapitányság vezetője szerint az elkövetőknek csak töredéke kerül rendőrkézre, s a rájuk kiszabható néhány tízezer forintos pénzbírságnak sincs komoly visszatartó ereje. A közelmúltban fogyasztóvédőkkel és hatósági állatorvossal tartott közös razzián egy szolnoki étteremben két mázsa igazolatlan eredetű halat foglaltak le, ami miatt több százezer forintos bírságot szabtak ki a vendéglőre. A mintegy kétezer hektárnyi vízfelületen gazdálkodó Szegedfish Kft. tizenkét halőrt alkalmaz, s egy külső őrző-védő szolgálatot is megbízott a halállomány védelmével. Ennek ellenére óriási károkat okoznak a tolvajok. Lódi György termelési igazgató elmondta: a legkorszerűbb technikával - infratávcsővel, halradarral - felszerelt orvhalászok csapatokba szerveződnek, profi módon végzik a felderítést, majd a zsákmány elszállítását. A napokban lezajlott tavaszi lehalászás idejére az egyik anyás tóból például a törzsállomány harmada - legalább félezer 5-7 kilós anyaponty - tűnt el. (B. Papp László)
