Törvény készülhet a munkahelyi stressz ellen

A szív- és koszorúér-, de a daganatos betegségekre is háromszor akkora esélye van annak, aki stresszes környezetben dolgozik. Az itthon már népbetegségnek számító munkahelyi stressz kezelésére a hazai szakszervezetek javaslatára "jogszabály" készülhet.

A munkahelyi stressz nemcsak magyar ártalom, külföldi kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy ez nemzetközi viszonylatban is a legsúlyosabb népegészségügyi problémák egyike. A túlpörgött vagy feszült légkörben dolgozó alkalmazottaknak a tapasztalatok szerint rövid távon gyomorfekéllyel, magas vérnyomással vagy szorongásos depresszióval kell szembenézniük, hosszabb távon azonban a szív-, a koszorúér- és a daganatos megbetegedések kialakulására is háromszor nagyobb az esélyük, mint a munkájukat kevésbé streszszes környezetben végzőknek. A szakemberek szerint komoly rizikótényező a feszült főnök-beosztott viszony, a kollégákkal való állandó versengés, az elismerés hiánya, s a túl alacsonynak tartott fizetés is.

Bár a munkahelyi stressz miatt szenvedők magyarországi számáról nincs pontos adat, a kedélybetegek számából a szakértők szerint erre következtetni lehet, mivel a munkahelyi stressz és a depresszió többnyire együtt és egymással szoros kölcsönhatásban jelentkezik. A kutatások azt jelzik, hogy a depresszió hazánkban igazi népbetegséggé vált, ezért is feltételezhető, hogy az esetek jelentős része mögött a munkahelyi stresszhatások állnak. Felmérések szerint az unió tagállamaiban 40 millió dolgozó élethelyzetét befolyásolja a munkahelyi stressz.

A probléma kezelésére az Európai Bizottság keretmegállapodást javasolt az európai szakszervezeti és az európai munkáltatói szövetség számára, azzal a céllal, hogy felhívják a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét a jelenségre, s segítséget nyújtsanak a munkahelyi stressz okainak és következményeinek feltárására, illetve a stresszt okozó helyzetek kialakulásának megelőzésére. Jelezték: a magyar szociális partnerektől is elvárják, hogy az idén októberig együttesen találjanak olyan megoldást, amellyel az európai keretmegállapodás végrehajthatóvá válik a magyar munkaviszonyokban is. Konkrét eszközöket is javasoltak, például jogszabályt, kollektív szerződést, vagy jogilag nem kötelező megoldásokat, mint ajánlást, iránymutatást, magatartási vagy etikai kódexet. Ennek jegyében készítette el javaslatát a Munkástanácsok Országos Szövetsége az európai keret-megállapodás hazai végrehajtásáról. Palkovics Imre, a konföderáció elnöke lapunknak elmondta: a társ szakszervezeti szövetségek elfogadták előterjesztésüket, s a kormány is partnernek mutatkozik abban, hogy - ha szükséges - törvényben rögzítsék, milyen feltételek és milyen körülmények között kell a problémára megoldást találni, s olyan megállapodásokat kössenek, amelyeknek a munkahelyeken is érvényt lehet szerezni. A szakszervezetek elfogadhatónak tartanák, ha a munkavédelmi törvényben vagy önálló "stresszjogszabályban" rögzítenék a veszélyforrásokat, amelyek a munkavállalók egészségkárosodásához vezetnek. Álláspontjuk szerint ugyanis a rizikófaktorok kialakulásának megelőzéséért a munkáltatók sokat tehetnek. Rájuk tehát várhatóan kötelezettségek várnak majd e tekintetben. A javaslatok között szerepel például, hogy bizonyos munkaköröknél - például a fegyveres szervek dolgozóinál, a közalkalmazottak és köztisztviselők esetében - alkalmassági feltételként írják elő a stressztűrő, stresszkezelési képesség valamilyen szintű meglétét.

Az előterjesztést az Országos Érdekegyeztető Tanács várhatóan még áprilisban megtárgyalja.

Skandináv munkakultúra irodai dzsungellel az Ericsson budapesti központjában
Skandináv munkakultúra irodai dzsungellel az Ericsson budapesti központjában
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.