"Most Radnóti költészetében azt keresem, ami az ő magyarságtudatáról, zsidóságáról és katolicizmusáról szól, és szeretnék beszélni a saját családomról, gyökereimről is" - idézik a színész szavait az előadásról szóló összegzésben. Bálint András az MTI-nek azt mondta, hogy Radnóti Miklós történetét drámának, a költőt magát pedig drámai hősnek látja; róla, de egy kicsit magáról is beszél az előadásban. Az abdai tömegsírban ott volt Radnótival a keresztlevele, elvitte magával a szerbiai Bor melletti lágerbe, e körül csúcsosodik ki a drámai est - tette hozzá.

"Választ akartam kapni arra, hogy miért vitte magával a keresztlevelet. Innen indultam el, és jobban beleásva magam a szerző életművébe, Radnóti identitáskeresését küzdelmesnek, drámainak tartom" - vallja Bálint András. A színművész azzal indokolta, hogy ismét Radnóti-esten lép a közönség elé: mivel a színház névadójáról van szó, némileg kötelességük is a költő műveiből készült előadást időről időre műsorra tűzni. Inspiráló volt számára Ferencz Győző Radnótiról szóló, a közelmúltban megjelent könyve is, amelyben új dokumentumok, naplórészletek jelentek meg. A legerősebb érv azonban a belső késztetés volt arra, hogy Radnóti Miklóssal foglalkozzon - mondta.

Bálint András tájékoztatása szerint az előző est anyagából keveset használ fel, de néhány szöveg kikerülhetetlen volt. Ezek között említette azokat a szavakat, amelyeket Radnóti Miklós a szobája falán lévő képekről, Arany János és Kazinczy Ferenc arcmásairól mond. Mint kifejtette, az előadásban a verseken túl, a költőnek és feleségének, Gyarmati Fanninak a naplójából való részletek, valamint saját történetei hangzanak el, de Szép Ernő, Nádas Péter, Spiró György, Vas István szövegeit is felhasználja. Az előadásban a "Szól a kakas már" kezdetű magyar-zsidó népdal is felhangzik.

A színpad átalakításával a nézőtér körbefogja a játékteret, amely így intimebbé válik és közvetlenebb hangvételű előadásra ad lehetőséget. Az előadás rendezője Deák Krisztina, irodalmi tanácsadó Ferencz Győző, a színpadtér Horesnyi Balázs munkája. Az előadás létrehozásában Őri Rózsa munkatársként, Kövesy Károly szcenikusként vett részt.

(MTI)