A Wikipédia angol nyelvű változata 2001 januárjában indult, és néhány év alatt a világ legnaprakészebb és leggyorsabban növekvő lexikonja lett. Az angol mellett több mint 200 különböző nyelvű verzióját világszerte naponta több millió olvasó használja. A lexikon teljes tartalmát önkéntesek hozzák létre, és tartják karban, a teljes adatbázis szabadon letölthető. Az internetes lexikon magyar változatának honlapjára néhány napja került fel az 50 000. szócikk.

A magyar nyelvű Wikipédia 2003 júliusában indult el Gervai Péter kezdeményezésére a wikipedia.hu címen. - De ennyi elég az önfényezésből - mondja, mert az internetes lexikon azóta önálló életet él. - A kétszázadik szócikk megszületése után éreztem, hogy a fejlesztésben már mások is fantáziát látnak. Azóta nagyon sokan bekapcsolódtak a munkába, van olyan, aki önállóan legalább ezer szócikket jegyez - teszi hozzá. Szerkesztő bárki lehet, aki legalább egy szócikket módosít, pontosít. Az internetnek köszönhetően a világ minden tájáról befutnak anyagok, módosítások. A környező országokban élő magyarok aktívan bekapcsolódnak a fejlesztésbe, de él magyar szerkesztő az Egyesült Államokban és a kirgiz fővárosban, Biskekben is. Időnként személyesen is találkoznak, olykor összevesznek a szerkesztési elveken, de nem ez a fontos, hanem a végtermék, jelen esetben a mind népszerűbb magyar Wikipédia.

2006-ban havonta átlagosan mintegy 2000 szócikkel bővült a lexikon, amelynek jelenleg nagyjából 300 állandó és mintegy 4-5 ezer alkalmi szerkesztője van. A magyar Wikipédia forgalma 2005 decembere óta több mint hétszeresére nőtt, 2007 januárjában a lapletöltések száma meghaladta a napi 160 ezret. A netlexikon a szövegek mellett több ezer képet, hangállományt és ábrát tartalmaz, melyek nagy része szabadon felhasználható.

A Wikipédia legtöbb szócikke folyamatosan fejlesztés alatt áll, egyik sincs igazán készen, a résztvevők folyamatosan szerkesztik egymás munkáját. Ennek ellenére több olyan terület van, ahol a Wikipédia nyújtja az interneten elérhető legjobb magyar nyelvű összefoglalót. - Ám senki se tekintse kizárólagos forrásnak a lexikont - figyelmeztet Gervai, aki azt azonban elismeri, hogy kedvenc szócikkeinek egyikén, a villamoson nehéz fogást találni.

A lexikon lapjain elkövetett rongálást, vandalizmust rövid időn, gyakran perceken belül helyreállítják. A szócikkek számát illetően nincs végcél, a Magyar Nagylexikonnal sem akarnak versenyezni. A közreműködők reményei szerint azonban egy szép napon a fellelhető legnagyobb és legmegbízhatóbb magyar lexikon a Wikipédia lesz.


A Wikimedia Alapítvány által gondozott honlap teljes egészében nonprofit, reklámoktól mentes, kizárólag a netes társadalom adományaiból és kisebb részben különböző pályázatokon nyert támogatásokból tartja fenn az oldalak működtetéséhez szükséges infrastruktúrát. A floridai székhelyű alapítvány 2003-ban alakult. Helyi szervezetei jelen vannak az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Szerbiában. Az alapítvány működési költségeinek több mint 80 százalékát önkéntes adományokból fedezi. Teljes költségvetése 2006-ban 1,5 millió dollár volt.

Török András művelődéstörténész Budapest-történeti/ismereti adatbázis létrehozását álmodta meg ugyancsak közösségi alapon. Eleinte egy önálló kezdeményezés, illetve a Wikipédia között vacillált, majd az utóbbi mellett döntött. Alapvetően azért, mert a Wikipédia szócikkei az általa megálmodott funkciót töltik be. Azóta ő is belenyúlt, pontosított szócikkekbe, illetve tucatnyi újat is feltett. Meggyőződése, hogy a Wikipédia akkor fejlődhet tovább, ha a kisközösségek - gyűjtők, amatőr helytörténészek - rájönnek arra, hogy az általuk begyűjtött ismeretek közzétételére a Wikipédia az egyik legalkalmasabb hely.

Szerkesztõ bárki lehet, aki legalább egy szócikket módosít, pontosít