Kincsem, Attila király
A nagy álom, azaz Attila király tápiószentmártoni palotájának felépítése bruttó ötmilliárd forintból kijönne. Ennyit megér az évente akár egymillió embert idevonzó fejlesztés. A helyi Attiladomb mellé királyi palotát álmodó Kocsi János vállalkozó – aki egyúttal Nagykáta polgármestere – kulturális és turizmusfejlesztést támogató kormányzati, illetve uniós források elnyerésében bízik.
– Tápiószentmártonra sokáig azt mondták, akkor járt erre turista, ha eltévedt. Ma már ez nem igaz. A helyi Kincsem Lovaspark látogatottsága tavaly meghaladta a százezret – vázolja eredményeit a parkot tulajdonló Kocsi János, aki szerint a dubai királyi család is élénken érdeklődik az Attila-palota iránt. Előszerződést is kötöttek, de a polgármester szíve szerint nem engedné közel a külföldi tőkét Attila palotájához. Ha másként nem megy, akkor a Kocsi család önállóan vagy egy alapítvány segítségével működtetné a látványosságot. Az utóbbi út kissé nyögvenyelősnek ígérkezik, de nem sürgeti őket az idő.
Az Attila-domb történetesen éppen a Kincsem Lovaspark Kft. területére esik. Az összesen 500 hektáros terület lovardával, ménessel, őshonos állatokkal, múzeummal, egyéb látnivalókkal várja már most is a felnőtteket 700, a gyerekeket 500 forintért. Maga az épület a domb mellett épülne.
Felvetődik, hogy miért éppen Tápiószentmártonban legyen az Attila-palota? A hun királyt 450ben székhelyén meglátogató utazó, Priskos rhétor leírása alapján Kocsi János az ő tulajdonában álló Attila-domb környékére ismert. Hiteles forrás azonban nem áll rendelkezésre arról, hogy hol állt a palota, és pontosan milyen volt az építmény. Így szabadon szárnyalhatott a tervező, Hayde Tibor képzelete. A szárnyalás eredménye: a kőből, fából álló, hatezer négyzetméteres épületen négy 28 méter magas torony magasodik majd. Lesz trónterem és alvezéri szoba, panoptikum és sok egyéb érdekesség. Alul 2800 négyzetméteres boltíves pincerendszer a hun históriáktól megfáradt emberek pihenésére étteremmel, kápolnával és lovagteremmel.
A térség régészeti szempontból érdekes és értékes. A Magyar Nemzeti Múzeum 1923-as ásatásán a Tápiószentmárton mellett emelkedő domb szkíta kori fejedelmi sírjából került elő a híres „aranyszarvas”, a tűzben aranyozott, szarvas alakú pajzsdísz. Ez azonban szkíta, s nem hun lelet. Dinnyés István, a ceglédi Kossuth Múzeum régésze szerint dokumentumokkal nem igazolható Attila király ottani tartózkodása. A 1920-as évektől egyébként nemcsak itt, az ország más területein is felmerült az az elképzelés, hogy éppen ott volt Attila palotája. Ezen felvetések realitását nehéz megítélni. Kimondottan a hun korból származó lelet mindenesetre nem került elő a tápiószentmártoni domb környékéről. Az viszont igaz, hogy a térség a kora bronzkortól kezdve folyamatosan lakott volt.
Amikor Kocsi János 1993-ban megvásárolta a tápiószentmártoni volt orosz repülőteret, még nem tudta, hogy a világhírű csodakanca, Kincsem itt született, homokkifutója pedig éppen az Attila-dombon volt – olvasható a Kincsem Lovaspark honlapján. Az Attila-dombbal kapcsolatos egykori megfigyelések közé tartozik, hogy az állatok állítólag indokolatlanul sok időt töltöttek ott. Az itt tartott állatok megbetegedési statisztikája arányaiban sokkal jobb, mint bárhol az országban, s a lovak vemhesülése is magasabb az átlagnál. Így nem csodálkozhatunk, hogy a „gyógyító domb” híre hamar elterjedt – tucatjával érkeztek és érkeznek ide a beteg emberek is. Szintén a honlap szerint a szakemberek mérései jótékony hatású energiasugárzást mutattak ki.
Köteles György professzor, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet korábbi főigazgatója szerint sugárzási szempontból nincs semmi különös a domb környékén. Különféle méréseket végeztek, de nincs olyan eredmény, amely bármilyen szempontból felkeltené a szakemberek érdeklődését. Illetve csak annyi, hogy hazai mércével mérve roppant tiszta a vidék levegője.
A turisztikai célú beruházás megtérülése gyors és biztos. Attila neve világszerte ismert. A BBC is negyedévente érdeklődik arról, hogyan állunk – erősíti meg a világismertségre vonatkozó érvét Kocsi János. Búcsúzóul még azt mondja, ha a románok pénzt csinálnak Drakulából, akkor mi se mondhatunk le Attiláról. Még a végén isten ostorából is mások létesítenek turistavonzó látványosságot.
Az európai hunok utolsó és legnagyobb királya volt a 406–453 között élt Attila. Kora Európájának leghatalmasabb birodalmát uralta 434től haláláig. Birodalma Közép-Európától a Feketetengerig, a Dunától a Balti-tengerig terjedt. A Balkánt kétszer is megszállta. 452ben Ravennából űzte ki III. Valentin nyugatrómai császárt. Halála után a fiai között kitört utódlási harc következményeként birodalma elenyészett. Noha szinte semmi sem maradt utána, Európa történelmének legendás alakjává vált. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett.
