Jön az e(l)-számolás
Egyelőre utópisztikus elképzelésnek tűnik, hogy a havi rendes csekkáradat nem a postaládában, hanem az online postafiókban landoljon a magyarországi fogyasztók legtöbbjénél, akárcsak az, hogy az itt működő cégek zöme elfelejtse a számlatömböket, és üzleti partnerei felé kizárólag a jogszabályoknak megfelelő, hitelesített e-számlát állítson ki. Évente Magyarországon százmilliárdos nagyságrendben bocsátanak ki számlát, a Magyar Posta naponta átlagosan egymillió készpénz-átutalási megbízást teljesít, vagyis évente mintegy 360 millió csekket adnak fel postán. Ehhez képest ma csupán néhány tucat cég állítja ki, hitelesíti, majd továbbítja üzleti partnerei felé a számlákat elektronikusan, a következő egy-két évben viszont jelentősen nőhet e vállalkozások köre. Főként, ha erre kormányzati intézkedések is rásegítenek, márpedig a szándék elvileg megvan, legalábbis ezt állítja Lengyel Tibor, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) elnöke. Az e-számlabizniszben is érdekelt szakértő szerint akár már jövőre megszülethet egy olyan döntés, amely a cégek egy bizonyos körére kötelezően írná elő az elektronikus számlázást. Lengyel példaként az átutalásos számlákat kiállító cégeket, valamint a közbeszerzésben részt vevő vállalkozásokat említette, ugyanakkor
e-számla-szolgáltató cége révén több közüzemi szereplővel is tárgyal. Nagy Zsolt, a NetLock Kft. jogi tanácsadója szerint ennél szűkebb körre érdemes gondolni az e-számlázás esetleges kötelezővé tételét illetően. Szerinte elsősorban olyan cégek számára lehet ezt előírni, amelyeknek nem okoz aránytalanul nagy terhet a szükséges informatikai bázis és szakmai kompetencia megteremtése, ráadásul komolyan érdekeltek is lehetnek hatékonysági alapon, valamint adott a megfelelő ügyfélkör. Az e-számlázást alkalmazó, 10-15 cég között ma internetszolgáltató, távközlési és légiközlekedési cégek is megtalálhatók.
Az így adódó nagyvállalati körre persze nem jellemzőek a nagy áfakiesést okozó körbeszámlázásos csalások, vagyis a feketegazdaság felszámolásához, illetve mérsékléséhez nem itt, sokkal inkább a közepes és kisebb vállalkozásokon keresztül vezet az út - jegyezte meg Nagy. Az e-számlázásnak ugyanis nagy előnye, hogy elektronikusan, szinte percre pontosan nyomon követhető a számlák sorsa: a kiállított bizonylatra ugyanis legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás, majd időbélyegző kerül, így továbbítja a kibocsátó, majd a befogadó a hitelesség ellenőrzését követően illesztheti be könyvelésébe. Az egymás után egy bizonyos tételt kiszámlázó cégek láncolatának a végén az áfát visszaigénylő, majd nyomtalanul eltűnő cég így ezt - a gyors és pontos nyomon követhetőség miatt - már nem tehetné meg. Persze csak abban az esetben, ha kötelezően előírják számára is az e-számlák használatát, amire országos szinten és teljes körűen egyelőre nem sok esély mutatkozik, tekintve a kkv-szektort jellemző internetpenetrációt és informatikai ellátottságot, hozzá(nem)értést. Egyelőre az elektronikusan érkező számlákat a legtöbb helyen kinyomtatják, és így könyvelik le. Ezek nem hiteles másolatok, az adóigazgatási azonosításra viszont a nyomtatás forrását igazoló, hiteles elektronikus számla alkalmas, így azt megőrzik.
Nagy szerint komoly
e-számla-projektek tömegesen egyelőre nem alakulnak az országban, a nagyvállalati körben inkább arról van szó, hogy a tömeges hitelesítési képesség informatikai hátterén dolgoznak, amely az e-számlázás mellett egyéb elektronikus hitelesítési műveleteket (mint például a hiteles archiválást, az üzleti levelek elektronikus és hiteles szignózását) is lehetővé teszi. Az ilyen rendszerekre épülve viszont egy-két éven belül tömegesen jelenhetnek meg az e-számlázási projektek. Annál is inkább, mivel - ha arra az ügyfél, illetve a partneri kör adottságai folytán is fogadókészség van - az elektronikus számlaügyintézés minimum 30-40, de inkább 50-60 százalékos megtakarítást jelenthet. Míg ma 200 forint felett van egy ajánlott postai küldemény továbbításának ára, az elektronikus rendszerben ez nettó 100-110 forintos áron oldható meg, ám Lengyel szerint jövőre 100 forint alá megy az átlagár. Az e-számlázásra való átállás egyszeri költsége persze jelentős (legalább 5-15 milliós) tétel a közepes és nagyobb vállalkozások esetében, a kkv-szektornak azonban már ma is elérhetők 100-200 ezer forintos alapárú, "dobozos" termékekből álló csomagok, amelyeket évi néhány tízezer forintos szolgáltatási díj fejében lehet működtetni. Nagy szerint a nagy számlaforgalmú cégeknél még többmilliós költség mellett is néhány év alatt megtérül a beruházás.
S hogy mindebből a hétköznapi fogyasztó mit érzékelhet? Azon túl, hogy nem kell a postán a csekkekkel sorban állnia, gyorsabb, pontosan visszakereshető és könnyen tárolható a számlaforgalma, esetleg némi anyagi előnyt is. A havi tételenként - a csekkes befizetéshez képest - megjelenő mintegy százforintnyi megtakarításból az e-számlázást bevezető szolgáltatók egyelőre különböző mértékben és módon juttatnak ügyfeleiknek - mondta Nagy Zsolt. Van, ahol alapból elektronikus számlát kínálnak fel, és a papíralapú bizonylatért külön díjat kérnek, máshol bizonyos mértékű kedvezményt adnak, ha a csekkes rendszerről online számlázásra tér át az ügyfél.
l A Malév július eleje óta e-számlát állít ki minden olyan esetben, amikor az utas elektronikus repülőjegyet vásárol az interneten, az ügyfélszolgálatokon vásárolt
e-ticketek esetében pedig szeptember 15-től állnak át az e-számlára. Január elsejétől teljesen megszűnik a hagyományos, papíralapú jegy a légitársaságnál. A hagyományos papírjegyek világszerte 2008. január 1-jétől szűnnek meg, a helyfoglalást csupán egy elektronikus kód igazolja majd a járatoknál. (Sz. A.)
