Garamhegyi Ábel, a GKM államtitkára az offsetben jó eszközt lát a gazdaságfejlesztéshez. Mint mondja, alapvetően ezzel pénzt lehet megtakarítani, és fejleszteni a hazai védelmi ipart. A szükségszerű védelmi kiadásokat ellentételezni lehet, azaz a külföldi szállító az áru ellenértékét "visszaforgatja" a magyar gazdaságba. Ez magyar áruknak szerez piacot, illetőleg, ha a visszaforgatás beruházás formáját ölti, munkahelyeket teremt, előmozdítja a Magyarország számára létfontosságú technikai-technológiai fejlődést.

A GKM ellentételezési osztályát vezető Szabó Sándor nagy reményeket fűz az ellentételezési program keretében Kelet-Magyarországon a világ egyik legnagyobb hadiipari cége, az amerikai Raytheon közreműködésével építendő ellátó-szerviz üzemhez, amelyben a Gripen egyik alapfegyverzete, a Maverick beállítását, szerelését, karbantartását végeznék. (Értesüléseink szerint a magyar és az amerikai fél a napokban aláírta a 20,3 millió dolláros szerződést.)

Európában két ilyen üzem működik: Nagy-Britanniában és Spanyolországban. A HM Arzenál vállalat partnerségével Nyírteleken megvalósuló beruházás az egész Kelet-Közép-Európát lefedheti. Ez több száz rakétát jelent, hiszen Lengyelország, Csehország már beszerzett ilyen eszközöket, és a régió más államai is vásárlásukon gondolkodnak. A Maverick az egész világon alapeszköznek számít, a Raytheon-érdekeltségek eddig sok tízezer ilyen rakétát gyártottak. (A bizonyos eszközökben a világ technikai élvonalát meghatározó Raytheon sok évtizedes hagyományú, egyik mérnöke találta fel 1945-ben a mikrosütőt.)

A csaknem negyven éve a piacon megjelent Maverick rakéta egyre újabb változatai jelennek meg, ugyanakkor a tv-, vagy hőkamerás "régieket" is megtartják, amelyek bizonyos időjárási-földrajzi körülmények között hatékonyabbak, mint a lézervezérlésű újabb típusok. Nyírtelek tehát regionális szervizközpontként, az új technológia, ipari kultúra hordozójaként egy "élő", fejlődő program részesévé válhat. A Gripenek fedélzeti rádióit szállító, hasonlóan világhíres Rohde und Schwarz német műszeripari vállalat az ellentételezésből (112%) új képességekkel felszerelve magyarországi leányvállalatát bővíti.

Összesen 11 ellentételezési szerződés "él", nagy részük a Gripen-programhoz kötődik. Ezeket a gép-, illetve fegyverbeszerzéseket gyakorlatilag száz százalékig ellentételezik, tehát a kifizetett összeg (a Gripeneknél a lízingdíj) teljes egészében (némely megállapodásban akár 100 százalék felett is) ilyen-olyan formában visszakerül, marad az országban. A két nagy ellentételezés-hullámból az első három évvel ezelőtt indult, a 2003-ban módosított Gripen-szerződéssel. A jelenleg 191 milliárd forintos gépbeszerzést 110 százalékban ellentételezi a svéd Gripen International. 2003-ban a honvédség egyik legnagyobb vásárlását a több mint 200 millió dolláros Kongsberg-rádió szállítás jelentette. A norvég gyártó 180 százalékos, tehát csaknem négyszázmillió dolláros ellentételezést vállalt.

A második, nagyrészt a Gripenek fedélzeti fegyverrendszereit beszerző hullám (hat szerződéssel) tavaly indult. A Raytheon (100 százalékos ellentételezés) AMRAAM levegő-levegő rakétákat szállít, a német Zeiss az izraeli Rafaellel együttműködve bonyolult fedélzeti célkijelölő-követőrendszert (Litening III) ad el, a vételár teljes ellentételezésével. (Ennek keretében magyar kutatók-fejlesztők többhetes tanfolyamon vesznek részt Izraelben, amely a világ egyik vezető hadiipari hatalma). Az ellentételezés érdekes színfoltja az AMRAAM-vásárláshoz köthető EPICOS-program, amely módot ad a magyar kis és középvállalkozásoknak, hogy a világ óriási védelmi piacaira bejussanak. Hogy ezzel a lehetőséggel az érintettek, a néhány tucat vállalkozás miképpen éltek, még nyitott kérdés. Az iparág most igyekszik talpra állni.

A nemzetközi védelmi-gazdasági szférában Magyarország (az önhibáján kívül elsorvadt honi gyártás-fejlesztés okán is) elsősorban, mint vásárló van jelen. Ezen a piacon fokozottan érvényes az alaptétel: a vevő az úr. A honi ellentételezés-gyakorlatot a régióból jó néhányan tanulmányozzák, jelezvén, a lehetőséget Magyarország, úgy tűnik, szomszédainál hamarabb felismerte. Ám az is igaz, hogy átgondoltabb, jobban koordinált (tervezett) beszerzési politikával még többet lehetne elérni.