Alig dolgoznak magyarok Finnországban
Az új tagállamokból származó munkavállalók száma egyébként jelentéktelen, az 5,2 milliós országban a statisztikák mindössze kétezer főt tartanak nyilván, ezek hatvan százaléka észt. A magyar munkavállalók százhúsz-százharmincan vannak, az engedély kiadásával eddig sem volt gond. Az EU-bővítés előtt a finnek elsősorban az észt "inváziótól" tartottak, de a félelmek alaptalannak bizonyultak.
A finn munkanélküliség a bővítés óta valamelyest csökkent, nyolc százalék körüli, ami európai összehasonlításban átlagosnak számít. Mindez nyilván hozzájárul ahhoz, hogy a keleti munkavállalóktól való félelem nem okoz belpolitikai vitát.
Nem így Németországban, ahol kizárható, hogy a korlátozásokat idén feloldják. A tizenkét százalékos munkanélküliségért ugyan nem elsősorban a külföldi munkavállalók, hanem a strukturális problémák felelnek, ám politikailag nehezen lehetne megvédeni a liberalizációt. Szakértők szerint három év múlva (a következő felülvizsgálatkor) változhat a helyzet, akkor ugyanis már a német kormánynak kell bizonyítania, hogy a szabad munkavállalás torzító hatással lenne a munkaerőpiacra.
Egyes német szakértők teljesen elhibázottnak tartják a kelet-európaiak kirekesztését a német munkaerőpiacról: szerintük azok az európai országok (Nagy-Britannia, Írország), amelyek nem korlátozzák a munkavállalást, egyértelműen profitálnak a kelet-európai agyakból. Oda főként a képzett munkavállaló megy, míg a határokat "lezáró" németeknek és osztrákoknak a képzetlen, olcsó, és így gyakran illegális kelet-európai munkaerő jut.