A marihuána kockázatos, de annál nem több?
"Úgy látom, tök mindegy, valaki szakember vagy zsaru, ha szív, vágja, miről van szó, ha meg nem szív, akkor úgy néz rád, mint egy ufóra." (Habiszti hozzászólása a fűnyiró.hu-n.)
Becslések szerint 150-500 millióan fogyasztanak alkalmilag vagy rendszeresen marihuánát a világon. Ez a legrégebbi és legelterjedtebb illegális drog, igaz, csak a negyedik leggyakrabban fogyasztott pszichoaktív szer a legális kávé, dohány és alkohol után. Számos, átfogó vizsgálat kísérelte meg tisztázni, mennyire veszélyesek a kenderszármazékok - de sokszor egymásnak igen ellentmondó eredményre jutottak.
A tudományos világ a marihuána ügyében mostanra tulajdonképpen oda kanyarodott vissza, ahol az első igazi kutatás végződött: az angol kormány kezdeményezésére több mint száz évvel ezelőtt Indiában mérték fel, milyen kockázatai vannak a kenderszívásnak. Azóta sincs egyértelmű válasz arra, hogy a marihuána voltaképp miért került fel a tiltott kábítószerek listájára. Az indiai vizsgálat és sok-sok későbbi kutatás végeredményét úgy summázhatnánk ugyanis: a mértékkel szívott marihuána nem okoz több bajt, mint a mértékkel fogyasztott whisky.
A marihuána egyértelműen drog. A kenderszármazékokat ősidők óta ellazulásra, "kikapcsolásra" szívják, mivel a központi idegrendszerre és a keringésre így hatnak. Kellemes érzést okoznak, eufóriát, szemlélődővé teszik a fogyasztót, serkentik a képzeletet. Amit a marihuánának általában "felrónak": felerősíti az aktuális lelkiállapotot, így nem kizárt, hogy aki szomorú, az még inkább rosszkedvű lesz tőle, akár pánikreakció is felléphet nála. Több kísérlet igazolta, hogy a marihuána rossz hatással van a rövid távú memóriára. Ha valakinek "beszívott" állapotban szavakat mutatnak, majd visszakérdezik ezeket, akkor a józan kontrollcsoporthoz képest siralmas teljesítményt nyújt. Kérdés: vajon mennyire maradandó ez a memóriazavar? A Nemzetközi Neuropszichológiai Társaság folyóiratában publikált tanulmány szerint a rendszeresen füvezők és a kannabiszt egyáltalán nem használók között nem sikerült alapvető eltéréseket kimutatni a tanulás és az emlékezés területén.
Az is tény, hogy hozzá lehet szokni a marihuánához, bár az alkohollal és a nikotinnal ellentétben nem fizikai, hanem csak pszichés függés lép fel. 2000-ben kutatók a kenderben található hatóanyagokhoz hasonló szintetikumokkal nagy mennyiségben, rendszeresen injekcióztak kísérleti állatokat, azok pedig egy idő után már önmaguknak is szívesen adagolták a szert. Ez a kísérlet bizonyította a szerfüggés lehetőségét. Vajon az időnként elszívott, kis menynyiségű, természetes marihuána ugyanilyen hatással van az emberi szervezetre?
Tény: ha a marihuánát rendszeresen fogyasztótól elvonják a szert, nyugtalanság, ingerlékenység lép fel nála. Az amerikai nemzeti drogkutató intézet munkatársa, Jack Henningfield hatos skálán ábrázolta a drogok elvonási tüneteinek intenzitását. A marihuána 1-es, az alkohol 3-as, a heroin 5-ös, a nikotin 6-os értéket mutat. A kutatók állatkísérletekben nem tudtak kimutatni halálos dózist marihuánából, ezért elfogadott, hogy túladagolni lehetetlen. A mámort okozó és halálos dózis aránya a nikotinnál 1:10, az alkoholnál 1:4-10. A marihuánánál a toxikus dózis a pszichoaktív több tízezerszerese.
A THC az alkohollal ellentétben nem pusztítja az agysejteket. A joint füstje akár háromszor annyi rákkeltő anyagot is tartalmazhat, mint a dohányé, ebből viszont nagyságrendekkel kevesebb jut a szervezetbe, mint egy erős dohányos esetében a dohányfüstből.
Marilyn Bowman amerikai kutatóorvos 1972-ben pszichológiai teszteknek vetett alá Jamaicában rendszeres kenderszívókat, és testileg, lelkileg, értelmileg normálisnak, épnek ítélte őket: dolgoztak, szociális kapcsolataik rendben voltak, noha legtöbbjük tizenkét éves kora óta, 6-31 éven keresztül rendszeresen füvezett.
A legsúlyosabb vád a marihuána ellen az, hogy "kapudrog" a keményebb szerekhez. Paksi Borbála és Elekes Zsuzsa kutatásaiból kiderült, hogy a diákok 70 százaléka, ha drogot akart kipróbálni, először marihuánát fogyasztott. Azoknak pedig, akik kipróbálták valamikor a marihuánát vagy a hasist, az átlagos felnőttekéhez képest többnyire 8-10-szeres az esélyük arra, hogy idővel más tiltott drogokkal is kapcsolatba kerülnek. Demetrovics Zsolt pszichológus kutatásai szerint bármely drog kipróbálása (beleértve természetesen a nikotint és az alkoholt is) növeli annak a veszélyét, hogy az illető más drogokat is kipróbál. Ez nem különösebben meglepő - véli Demetrovics -, és részben a társadalmi reakció következménye, hiszen kicsit hasonló ahhoz a tételhez, hogy "aki hazudik, az lop is". Egyik kutató vizsgálata sem erősítette meg azt a feltételezést, hogy a marihuána alkalmi fogyasztása és a későbbi keménydrog-függés között szoros kapcsolat lenne. Az szögezhető le: nagyobb a kockázat más drogok kipróbálására annál, aki füvezik.
A holland modellt sokféle érvvel bírálták már, tény, hogy a marihuána/hasis szabad fogyasztásának bevezetése után eltűnt a tiltás varázsa, sokkal kevesebb fiatal füvezett. Emellett 33 százalékkal csökkent a heroinosok száma is, a kemény drogról leállók azt mondták: inkább a kevésbé veszélyes, legális szert választják.
Végezetül a magyar 16 évesek körében 1995 és 2003 között végzett felmérések azt mutatják, hogy a középiskolások közel 27 százaléka kipróbált már valamilyen tiltott szert, döntő többségük a marihuánát, viszont 31 százalékuk havonta legalább egyszer részegre issza magát, és csaknem 36 százalékuk rendszeresen dohányzik.
A kábítószer-fogyasztás megelőzésére szánt költségvetési előirányzatok összege 2001-től 2004-ig nőtt, tavaly azonban jelentősen csökkent - állapította meg az Állami Számvevőszék.A pályázatokra fordítható támogatások összege megfeleződött. Az ellenőrző szervezet szerint a szociális tárca átvilágításán túl a kábítószer-ellenes nemzeti programot mérhetővé kell tenni, és utána a méréseket el is kell végezni. (MTI)