Nekézseny, a szeretett falu
A Borsod megyei Nekézseny község az ifjú Szeleczky Zita kedvenc települése volt. A főváros zsúfoltságából ott talált kikapcsolódást, barátokat, és ott éltek földbirtokos nagyszülei is. A színésznő más szállal is kötődött Magyarország északi részéhez: édesapja részt vett az Eger-Putnok közötti vasútvonal építésében, Zita pedig egy évet Miskolcon, a Tóth Pál középiskolában tanult.
Pályafutása során Szeleczky Zita csaknem harminc magyar és olasz filmben játszott, legtöbbször főszerepet. A második világháború idején politikai tevékenységet is vállalt, amit a háború után népellenesnek minősítettek, s ezért három év börtönre és vagyonelkobzásra ítélték. Ő az ítélet elől emigrációba menekült, ahonnan csak a rendszerváltozás után tért haza. Negyvenöt év távollét után újra ellátogatott Nekézsenybe, és végül a falu temetőjében, a családi kriptában talált végső nyughelyet.
A község vezetői úgy döntöttek, hogy Szeleczky-emlékmúzeumot létesítenek. Az épületet az önkormányzat vásárolta meg, a felújítást és az emléktárgyak begyűjtését, kiállítását az örökösökből és barátokból álló Szeleczky Alapítvány vállalta magára. Csakhogy ezzel a beruházással az alapítvány számlája kimerült, pedig a tervek között szerepelt még az egykori filmslágerek, dalok újbóli megjelentetése is valamilyen hanghordozón.
- Zitának tizenkét nagylemeze volt, közöttük a filmslágereken kívül karácsonyi dalok is megtalálhatók. Elkészítettem a forgatókönyvét egy esetleges kiadásnak, amit egyelőre a harminchét örökös egyet nem értése és pénzhiány akadályoz - mondja Jávor Zoltán, Szeleczky Zita keresztfia, akinek édesanyja a színésznő unokatestvére. Ő már összegyűjtötte, hogy melyik filmekben hallhatók a művésznő által énekelt számok, tehát megvannak a szükséges adatok a megjelentetéshez.
Négyessy Györgyné, az alapítvány létrehozója szerint mindössze pár százezer forintra lenne szükség, amit a kuratórium talán elő is tudna teremteni. Csakhogy egyéb gondok is adódnak.
- Több örökös azt gondolja, nagyon nagy pénz van egy ilyen lemez kiadásában. Holott tudomásul kellene venni, hogy Zita régi filmekben szerepelt, márpedig annak a kornak a mozilátogatói egyre gyorsabban fogynak. Vannak olyan rokonok, akik az életben nem találkoztak vele, most pedig különféle járandóságokra tartanak igényt. Nem hiszik el, hogy nem milliókkal érkezett haza, és a mi segítségünkre szorult hazatérte után. Az egyedüli megoldást abban látom, hogy az örökösök lemondó nyilatkozatot írnak alá, mert e nélkül nincs értelme a további erőfeszítésünknek - nyilatkozta Négyessyné.
Fekete Zsoltné, a kuratórium elnöke házassága révén került Lengyelországból a rokonságba. Amikor már jól beszélt magyarul, akkor hallotta először szavalni Szeleczky Zitát, és szövegmondása elbűvölte.
- A kuratórium tagjai és az Amerikában élő Garbak Ferenc, Zita egykori jó barátja nem kis pénzt fizettek be az alapítvány számlájára, de a múzeum kiadásai azt leapasztották - mondta a kuratórium elnöke. - Férjem - aki unokatestvére volt Zitának - már a temetésen felhívással fordult a rokonsághoz, hogy segítsék a művésznő emlékének ápolását. Néhányan elfogadták ezt, mások nem. A közeljövőben megfogalmazunk egy körlevelet, amelyben ismét kérjük őket, írásban mondjanak le a vélt örökségről, mert ezzel járulnának legjobban hozzá az igazi hagyaték, a filmdalok életre keltéséhez. Ez sürgős volna, mert minél később kerül erre sor, annál kisebb lesz iránta az érdeklődés. A kuratórium azonban csak a jogtiszta helyzet kialakulása után teheti meg a következő lépést a nosztalgialemez kiadására, amely Szeleczky Zita legszebb, legismertebb dalait tartalmazná, melyekkel a nekézsenyi emlékház látogatóit is fogadhatnánk.
