A katolikus egyház a 2002-ben, Bostonban kirobbant pedofilbotrány után kezdett el komolyan foglalkozni a meleg papok problémájával.

A "szemináriumba és a rendekbe belépni készülő homoszexuális hajlamú személyekre" vonatkozó kritériumokat a katolikus nevelésért és a szemináriumokért felelős Zenon Grocholennwski bíboros állította össze. A dokumentum kizárólag a papjelöltekkel foglalkozik, ellentmondásos különbséget téve a homoszexuális "aktus" (amelyet a Szentírás súlyos bűnnek tart, a hagyomány pedig erkölcstelennek és természetellenesnek) és "hajlam" között (mivel a melegeknek is jár a minden embert megillető tisztelet). A tisztelet ellenére azonban a homoszexualitást gyakorlók, a ferde hajlamúak és azok, akik támogatják a homoszexuális kultúrát nem lehetnek papok - olvasható a dokumentumban, amely szerint fiatalkorban "átmeneti problémáról" lehet szó. Ebben az esetben a pappá szentelés nem kizárt, ha a jelölt a hajlamot legalább három évvel korábban leküzdötte. A papjelöltek alkalmassága a szemináriumi vezetők és a gyóntatók felelőssége, nekik kell lebeszélniük a nem megfelelő személyeket. Aki eltitkolja homoszexualitását, azt viszont "becstelennek" tekinti az egyház.

Az instrukció nem ítél, nem említ példákat, de határozottan fogalmaz a papneveldéken belüli magatartást illetően. A kínos ügy a bostoni egyházmegyében kirobbant pedofilbotránnyal került felszínre. Több mint 450 pap ellen emeltek vádat: Bernard Law bíborost a Vatikán ugyan nem távolította el, de a kártérítések a hivatalos vatikáni adatok szerint is elérték a 350 millió dollárt. Az Istoé brazil napilap - amely az elmúlt héten közölte egy pedofil pap vallomását - azt írta, hogy a dél-amerikai országban folyó vatikáni vizsgálat 1700 papot, a teljes létszám tíz százalékát érinti.