"A fórum a tudománynak a világra gyakorolt hatásával foglalkozik. A matematika ugyan nagy hatást gyakorol a tudományra, ám a világot indirekt módon befolyásolja, ezért úgy gondoltam, hogy valami olyasmiről kell beszélni, ami égető problémává növi ki magát napjainkban" - mondta Lax Péter.

Hozzátette: engem nagyon izgat, hogy itt állunk egy krízis szélén és a világ tétlenül szemléli, hogyan rohan a vesztébe.
Az olajkészletek ugyanis nemsokára kimerülnek. A nemsokára azt jelenti, hogy körülbelül tíz év múlva a kitermelés eléri maximumát, s onnantól csökkeni fog a mennyisége - vélekedett a tudós.

Szavai szerint tévednek azok, akik a nyereségre spekulálnak, azt gondolván, hogy ma magas az olaj ára, ám ha csökken a kitermelés, akkor még magasabb haszonnal lehet majd értékesíteni, mert nem veszik figyelembe, hogy a csökkenő olajmennyiség háborúhoz vezet.

Már megvívtunk két háborút az olajért - egyet 1991-ben az Öbölben, most a másodikat Irakban -, s rettenetes abba belegondolni, hogy miféle háború tör ki, ha elfogy az olaj: a konfliktus, akár az egész világra is kiterjedhet - véli Lax Péter, aki az atomenergetika fejlesztését tartja az egyetlen kivezető útnak az energiaválságból.

A tudósok felelőssége, hogy mire használják találmányaikat

A tudósok felelőssége is, hogy mire használják találmányaikat - mondta csütörtökön az MTI-nek Hargittai István akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, aki a Tudomány Világfórumán arról tartott előadást, hogyan alkalmazták a tudományt fegyverkezésre és háborús célokra, ami véleménye szerint nem feltétlenül negatív.

Szilárd Leó azt a kérdést tette fel, hogy a tudósok viseltetnek-e felelősséggel az iránt, hogy mi történik a felfedezéseikkel, s a válasza az volt: ez elsősorban a társadalom felelőssége - mondta az akadémikus.

Hozzátette: "Ám ugyanő volt az, aki mindent megtett, hogy a társadalmat a megfelelő alkalmazás irányába terelje. 1939-ben például mindent megtett annak érdekében, hogy az amerikaiak beindítsák az atombombaprogramot, mert aggódott, hogy kizárólag a németeknek lesz atombombájuk. Teller Ede 1949-ben mindent megtett, hogy az Egyesült Államokban elkészítsék a hidrogénbombát, mert attól félt, hogy a szovjetek egyedüliként birtokolják e fegyvert".

Ma a tudós felelőssége abban nyilvánul meg, hogy a biotechnológia nemcsak fantasztikus erejű fegyverek megalkotását teszi lehetővé, amelyektől máris félnünk kell, hanem amelyekre már ma gondolni kell, holott ezek az eszközök még nem is léteznek. Nem biológiai és nem vegyi fegyverekről beszélek, hanem kifejezetten biotechnológiai fegyverekről, amelyek képesek megváltoztatni génállományunkat, embereket szolgává, rabszolgává +butítani+, vagy átalakítani tulajdonságaikat, szaporodási, tanulási képességeiket, tehát egy rettenetes veszéllyel nézünk szembe és ha ezzel nem foglalkozunk, akkor készületlenül érhet minket - hangsúlyozta a professzor.

Szerinte a tudósok alkalmasak arra, hogy a társadalommal együtt, vagyis nem külön és attól függetlenül nézzenek szembe ezzel a felelősséggel. A hetvenes évek elején, amikor megjelent a géntechnológia, az Egyesült Államokban speciális konferenciákat szerveztek, hogy megállapítsák milyen kísérletek és milyen feltételek mellett végezhetők. Ezeket az önkorlátozó szabályokat csak akkor oldották fel, amikor kiderült, hogy nem léteznek azok a veszélyek, amelyektől korábban tartottak.

Felvetődik a kérdés, hogy nem lenne-e célszerűbb betiltani ezeket a kutatásokat. Ez azonban helytelen hozzáállás lenne, hiszen a tiltás miatt ezek a kutatások olyan országokba kerülhetnek, ahol nem ellenőrzik azokat, s ki tudja, hogy milyen eredménnyel végződnek a kísérletek - mondta Hargittai István.

(MTI)