Ezek fele Budapesten található, és az új fővárosi műemlékek csaknem 50 százaléka II. kerületi. A Pusztaszeri úton állt a Szentgyörgyi-villa is, amely viszont nem érte meg a műemlékké nyilvánítást. A döntő pillanatban kiderült, hogy még mielőtt az ideiglenes védelem jogerőre emelkedett volna, lebontották.

A Pusztaszeri út 78. alatt 1941-ben épült az az amerikai stílusú villaépület, amelyet Szentgyörgyi József építész magának tervezett. Csodák csodájára eredeti állapotában maradt fenn az elmúlt évtizedek során: modern volt, de nem a Bauhaus elvei szerint, hanem az Amerikában honos "természetes" stílusban épült. A műemlékvédők szerint építészeti értékei mellett belső kiképzése, anyagai, valamint üvegháza és kertje méltóvá tette volna arra, hogy felkerüljön a listára. Erre azonban ma már semmi esély. Történt ugyanis, hogy a műemléki védettség "előszobájának" számító ideiglenes védelemről szóló határozat kézbesítésekor a kerületi polgármesteri hivatal a tulajdonos kérésére már kiadta a bontási engedélyt. Mire pedig az egyedi védelemről szóló előterjesztés elkészült, az épület már nem állt. (Érdekes adalék, hogy júliusban az ingatlant már eladásra kínálták az interneten: bár a ház még állt, üres telekként hirdették.)

A történet több szempontból is tanulságos. Rávilágít például, hogy abszurd módon akár a legnemesebb óvó szándék is egy épület pusztulásához vezethet. Hiszen ki tudja, mekkora része volt a bontási engedély megkérésében annak, hogy netán híre ment a hivatal védelmi szándékának. Ugyanígy elgondolkodtató, hogy milyen valós eszközei vannak az örökségvédelmi hivatalnak egy értékes épület megmentésére. Mert védetté nyilvánítani nem túl nehéz valamit; de amíg a megóváshoz anyagi segítséget nem tud adni az állam, a műemléki pecsétet a tulajdonosok egyszerű korlátozásnak is érzékelhetik.

Halmi Nándor, az örökségvédelmi hivatal felügyeleti igazgatója úgy véli: a Szentgyörgyi-villa sorsa nem utolsósorban az 1998 óta létező ideiglenes védelem gyengeségére világít rá. A tapasztalat bebizonyította ugyanis, hogy csak az egyedi védelem ad elegendő eszközt a hivatal kezébe. Boór Judit, a felügyelet budapesti vezetője ehhez hozzáteszi: ha hatályos ideiglenes védelem ellenére bontották volna le a házat, örökségvédelmi bírságot lehetett volna kiszabni a tulajdonosra. Kérdés persze, hogy az adott körülmények között ez mennyire lett volna elrettentő.

A Szentgyörgyi-villát nem számítva tizenkilenc új budapesti műemlék található immár az országos listán. Védett lett a vízivárosi Toldy Ferenc utca 80. alatti barokk-neobarokk lakóház, a Pasaréti úton a Vasas sporttelep épületegyüttese, az óbudai gázgyár tisztviselőtelepe és vasútállomása, az Óbudai-szigeten a Hajógyár együttese. Műemlék mostantól a Fészek Művészklub, a józsefvárosi Nagytemplom utca 32. alatti klasszicista lakóház, akárcsak a Széchenyi-emlékmű és kilátó, az észak-pesti kórház épületegyüttese és a Róna utcában Vigh Tamás Kürtösök című szobra, amelyet nem is olyan régen még el akartak távolítani a helyéről.

Ami a budai hegyvidék villáit illeti, most tíz került közülük a listára. A Budakeszi út házai közül műemlékké nyilvánították a Tőry-villát, a Heinrich-villát és a Heinrich-nyaralót, a szecessziós Gschwindt-Tőry- és a historizáló Vúk-Tőry-villát, akárcsak nem messze tőle a Pernőffy-Mauthner-villát a maga tájképi kertjével. A Hűvösvölgyi úti Heinrich-villa védésének egyik oka a kertben álló, Molnár Farkas-féle lourdes-i barlang és názáreti kút megőrzése. Műemlék lett emellett Dohnányi Ernő zeneszerző Széher úti, késő szecessziós villája, akárcsak a Béla király úton a Frivaldszky-Mauthner-Pálffy-villa, valamint a Budakeszi úti Rózsa-villa tájképi kertje.

Védelemre méltónak találták az Észak-pesti (volt szovjet katonai) kórház több épületét is