Befuccsolt a sztrádatrükk

Megborult a kormány a sztrádán. Az unió nem fogadja el az autópálya-finanszírozás új elszámolását, ez idén 336 milliárd forint bevételt vesz el. A hiány 1,5 százalékkal, 3,6 százalékról 5,1 százalékra emelkedik - nyugdíjkorrekcióval. A magyar elszámolás ellen éppen az MNB emelt szót az EU-ban.

Gondterhelten érkezett tegnap reggel a sajtóértekezletre Veres János pénzügyminiszter és vendége, Joaquin Almunia, az Európai Unió pénzügyi biztosa. S hamar kiderült, nem azért ültek kissé fagyosnak tetsző tekintettel az újságírók elé, mert nem értenek egyet valamiben, hanem mert egyetértenek. Abban ugyanis, hogy az uniós módszertan szerint számolt magyar költségvetést az unió statisztikai hivatala, az Eurostat által kidolgozott uniós módszertan szerint kell számolni. Ez pedig azt jelenti, hogy az idén sem annyi lesz az EU-szabványnak (ESA 95) megfelelő hiány, mint tervezték. Vagyis nem szakad meg az utóbbi évek alkalmasint nemzetközi pénzpiacokat felkavaró gyakorlata, hogy a magyar kormány év közben módosítani kényszerül a számokat. Előbb László Csaba, aztán Draskovics Tibor pénzügyminisztersége ment erre rá.

A kormányzat mindeddig magabiztosan nyilatkozott az idei büdzséről, amelynek a GDP-hez mérten 3,6 százalékos hiánnyal kellett volna zárnia 2005-öt, úgy, hogy beszámítjuk a nyugdíjreform költségét is. (E nélkül 4,7 százalék volt e cél.) Ezt fogadta el az Európai Unió is a konvergenciaprogramban, amelynek végkicsengése az euró bevezetése lenne 2010 januárjában. Most viszont borulhat a menetrend, vagy át kell gondolni a következő évek költségvetését.

Tegnap ugyanis váratlanul kiderült, az idei hiány 3,6 százalék és némi plusz lesz. S ez a plusz - mint arról a Világgazdaság tegnap beszámolt - az autópálya-építés elszámolásának ebben az évben alkalmazott magyar gyakorlata. Váratlanul, mert - mint Almunia délutáni előadásában erre utalt is - az MNB egyik vezetője a pénzügyminiszterek minapi manchesteri találkozóját megelőző bizottsági ülésen kételyeinek adott hangot a költségvetési elszámolás e módszerével kapcsolatban. (Szapáry György MNB-alelnök felszólalását állítólag többen megdöbbenéssel hallgatták). A jegybanki vezető ezzel rákényszerítette az Eurostatot, hogy már most véleményt mondjon az autópálya-elszámolásról. A téma természetesen előkerült volna, de csak jövő márciusban, s akkor nyilván más lett volna az utólagos uniós megítélés.

Az állam ugyanis az idén a büdzsén kívülre kívánja helyezni a sztrádaépítést. Programja szerint a - költségvetési körbe nem tartozó - Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. venné át a most épülő autópályákat, illetve a további beruházások lebonyolításának feladatát. Ehhez az ÁAK-nak meg kell vennie a már elkészült szakaszokat és műtárgyakat. Év végén ezek összes értéke 336 milliárd forint lesz. Ami két tételből áll. Az egyik az, ami már tavaly is készen volt - összesen 178 milliárd forint értékben. Ezt - hogy az állam pénzügyileg jól járjon - idejekorán már megvásárolta a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. (Persze ezt is két részletben: először 125, majd 53 milliárd forintot fizetett különböző gyorsforgalmi útszakaszokért.) Az NA Rt. azonban ezzel együtt átvette a költségvetéstől az idei építkezések finanszírozásának feladatát is. Ehhez 158 milliárd forint hitelt vett fel, így ezen beruházások finanszírozása sem a költségvetést terheli. A 336 milliárdos év végi átvételnek ez a 158 milliárd forint a másik fele: az ÁAK kifizeti azt a pénzt - azokat a szakaszokat - is, amelyek az idén készülnek el.

Az elszámolási probléma - információnk szerint - az év végi átadás-átvételkor fizetett összeggel van. A kormány ezt a bevételt egyszerűen bekönyvelte volna mint a kiadások fedezetét. A hivatkozási alap az volt, hogy még nem kész autópályákat, hanem csak részegységeket adnak el egy PPP-konstrukcióban, így van mód a kreatív könyvelésre. Az Eurostat viszont ezt teljesen másképp látja. A 336 milliárdot szerintük nem lehet bevételként elszámolni - illetve: azt valószínűleg privatizációs bevételként kell feltüntetni, ami viszont nem csökkenti a hiányt.

Arról - egyelőre - nem folyik vita, hogy az ÁAK, amely állami tulajdonú szervezet, számíthat-e a PPP-konstrukcióban mégis költségvetésen kívüli szereplőnek. Ha nem, akkor a teljes sztrádatrükk értelmetlenné válik. (Vagyis: a 336 milliárdos hitelfelvételek csak drágították az állami beruházásokat.) Amennyiben viszont az ÁAK-t az Eurostat is költségvetésen kívüli szereplőnek minősíti - erre van némi esély - akkor legalább már a jövő évi sztrádaépítési költségek nem terhelik majd a büdzsét.

A kormány februárban Kóka János gazdasági miniszter feladatává tette az ügylet feltételeinek kidolgozását, lebonyolítását és uniós elfogadtatását. Úgy tudjuk: az év végi határidő ellenére még mindig jelentős a késés - ezért is volt nehéz a kormány dolga amikor el kívánta fogadtatni a finanszírozási rendszert az unióval. Most - a döntés után, a bizonytalan helyzetben - az átállás még jobban lelassult. Úgy tudjuk, hogy az ÁAK máris utasítást kapott azon road-show elhalasztására, amely az adásvételt fedező kötvénykibocsátást előzte volna meg.

Hogy egészen pontosan mire mond nemet az Eurostat, tegnap még sem Almunia, sem Veres nem részletezte. Az uniós biztos is csak annyit mondott: az állami autópálya-építést nem lehet a költségvetésen kívül elszámolni. Veres pedig csupán azt jegyezte meg: a számla kiállításának dátumát kell figyelembe venni a kiadások rögzítésekor.

Az mindenesetre biztos: a 336 milliárd forint a GDP 1,5 százaléka - vagyis: a 3,6 százalékos hiány 5,1 százalékra emelkedhet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ezek a számok tartalmazzák az engedélyezett nyugdíjreform-korrekciót, a kép még rosszabb. A korrekció nélkül számolva a deficit 4,7 százalék helyett 6,2 százaléka lesz a GDP-nek.

Almunia egyebekben utalt rá, hogy a nyáron kiadott bizottsági értékelés nyomán kétségek merültek fel a magyar költségvetés állapotával kapcsolatban, ám mostani megbeszélései Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Veres Jánossal meggyőzték arról, hogy a kormányzat eltökélt a deficit csökkentése, a valóságos számok kimutatása, az euró 2010-es bevezetése mellett. A dátum tarthatóságát a pénzügyi biztos nem kérdőjelezte meg, sőt hozzátette, baj lenne, ha tolódna. Úgy vélte, 2008-ra három százalék alá eshet a deficit. Veres leszögezte, a makrogazdasági pálya nem változik, a többlethiány nem gerjeszt többletkeresletet, az egész szerinte csupán elszámolási, technikai kérdés. - Az autópálya-építés folytatódik, és senki sem gondol arra, hogy a nagyobb hiány miatt a költségvetés más területein újabb megszorításokra lenne szükség.

A sajtóértekezleten persze hangsúlyozták, hogy nem biztos a korrekció mértéke. Az Eurostat ugyanis még nem dolgozta ki végleges álláspontját. Az egyeztetések folynak, s csak októberben ad ki újabb értékelést a magyar deficitről a bizottság.

Almunia: Meg kell mondani, mi mennyi

Az egyik legfontosabb feladat az EU-ban a statisztikai adatszolgáltatás megbízhatóságának növelése, mondta Budapesten tegnap Joaquin Almunia pénzügyi biztos. - Meg kell mondani, mi mennyi - hangoztatta, arra utalván, hogy a kreatív könyvelés gyakorlatát az unió igyekszik visszaszorítani. A statisztikai kimutatások szakmai erősítésének igénye azután merült fel, hogy kiderült, Görögország téves számok alapján léphetett be az euróövezetbe. De a magyarországihoz hasonló egyeztetési problémák keletkeztek Olaszországgal és Portugáliával is. Lapunk kérdésére, miért nem vették fel az új tagokat az eurózónába az EU bővítésekor, azt mondta, tanulni kell az eddigi tapasztalatokból. A felkészülés szakasza megkerülhetetlen, s ezt szigorúan ellenőrizni is fogják, mert például Olaszország, Spanyolország, Portugália vagy Hollandia esetében az euró bevezetése után romlott a gazdaságok versenyképessége a reálárfolyam változása miatt, míg Németországban és Ausztriában javult. - Nem kell a dolgokat elsietni, de a kitűzött határidőt most már tartani kell - hangsúlyozta.

Az unió pénzügyi biztosa, mellette Veres János pénzügyminiszter - kényszerû összhang
Az unió pénzügyi biztosa, mellette Veres János pénzügyminiszter - kényszerû összhang
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.