A hetvenes évek olajárrobbanásához hasonló sokkot vizionál az OECD, a fejlett ipari államokat tömörítő szervezet, amely tegnapi állásfoglalásában azt írta, hogy a gyorsan növekvő amerikai gazdaság sokkal könnyebben átvészeli a nehéz időket, mint a szerényen bővülő európai, amely most sokkal sérülékenyebbnek látszik. A jelentés számszerű része azonban még nem tartalmazza a Katrina hurrikán esetleges hatásait. Így a májusi prognózishoz képest nem változott az amerikai gazdaság növekedésére adott előrejelzés, maradt 3,6 százalék, sőt az eurózóna 1,2-ről 1,3-ra gyorsulhat.

A tekintélyes hitelminősítő intézet, a Standard and Poor's MTI által ismertetett tanulmánya szerint fölösleges európai összeomlással riogatni, mert a térség igenis jól állta a sarat, s elviselte a 70 dolláros olajárakat is. Ennek részben az az oka, hogy az olajtermelő országok importja bővül, és az európai fogyasztói kereslet is élénk. Két másik tényező is szerepet játszik azonban: egyrészt az energiára fordított kiadások az európai háztartások fogyasztásának csekély hányadát, átlagosan mintegy nyolc százalékát teszik ki, másrészt az olajsokk olyan időszakban érkezett, amikor rendkívül alacsony az infláció.

Ezt a kettős megközelítést tükrözték tegnap a piaci folyamatok is. Az amerikai olaj ára 66,45 dollárra mérséklődött, és Londonban a Brent is 65 dollár alá csökkent, miután a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), amely az OECD alá tartozó szervezet, megnyitotta a stratégiai tartalékokat, hogy az Egyesült Államokban kiesett mennyiséget pótolni lehessen. Az 1973-as olajválság után létrehozott nemzetközi intézmény feladata éppen az volt, hogy rendkívüli energiahelyzet esetén közbelépjen. A tagországok vállalták, hogy kilencven napra elegendő olajat halmoznak fel, krízis esetére. Eddig azonban csak egyszer, az Öböl-háború idején, 1991-ben kellett hozzányúlni a készletekhez. Akkor napi négymillió hordó olaj tűnt el a piacról, most viszont csak másfél millió. A döntés lélektani hatást gyakorolt, miközben Szaúd-Arábia bejelentette, csökkenti olaja árát. Egyelőre nehéz összegezni az amerikai olajipart ért károkat, mert a szakemberek, a térségben érdekelt vállalatok alkalmazottai nem is tudnak munkába állni. Az olajkészletek felszabadítása segít ugyan, de a piacon nem olaj-, hanem benzinhiány van a finomítók leállása miatt, s ez repítette az amerikai üzemanyagárakat gallononként három dollár (literenként 150 forint) közelébe. A feldolgozókapacitások tíz százaléka települt a Mexikói-öbölbe. Ennek fele már működik, vagy egy héten belül működni fog. A másik felének a sorsa azonban bizonytalan, egy hónapra kieshet a sorból.

Az IEA lépése - egy hónapra napi kétmillió hordóval csökkenti a 26 tagország olaj- és üzemanyagkészletét - bizonyára enyhíti a piaci feszültséget, de egyben figyelmeztet is, hogy a világ megkezdte a vésztartalékok megcsapolását. A kitermelés ugyanis elérte a technikai határokat. Sem Oroszország, sem az OPEC nem tud több olajat piacra dobni. Az exportálók szervezetének legföljebb annyi fölösleges olaja volt, mint amennyi most a tenger mélyén marad a Mexikói-öbölben. A Katrina csak súlyosbította az amúgy is súlyos helyzetet, amely szűk két év alatt megduplázta az olaj árát, s hetven dollár közelébe emelte. Az ok a kínálatot csaknem elérő kereslet, főként Kínából, Délkelet-Ázsiából, Indiából és az Egyesült Államokból. A világgazdaság pörgésének ez az ára.

Csupán egy héttel Katrina pusztítása előtt a londoni The Economist a címlapján figyelmeztetett arra, hogy a nagy fogyasztóknak mérsékelniük kell étvágyukat, máskülönben a jelenlegi szinten fagynak be az árak. A brit hetilap elismerte, hogy a világgazdaság jól tűrte a drága olajat, mert egyéb tényezők (az alacsony infláció és kamat, az USA lendületes fogyasztása) ezt ellensúlyozták. Ám a fogyasztás mögött az ingatlanárak emelkedése lapul, s ha ez a piaci léggömb kipukkad, akkor annak súlyos következményei lesznek.

A The Wall Street Journal, amely a héten már az energiaválság eshetőségét latolgatta, néhány napja még szintén olyan elemzőket idézett (ideértve Greenspan jegybankelnököt is), akik a legkevésbé sem aggódtak az olajárak miatt, amelyeket végül is az élénk világgazdaság és az olajhiány lökött fölfelé. A hurrikán hirtelen elsöpörte ezeket a derűs nyilatkozatokat is, s a világgazdaságnak most nagyon óvatosan és nagyon vékony kötélen kell egyensúlyoznia. Globális bölcsességgel, jó intézkedésekkel azért elkerülhető a zuhanás, de az átmeneti izgalom nem.

Vízben álló finomító Louisianában. A hurrikán elsöpörte a magas olajárak ellenére derûs jóslatokat