Havi 23 ezer forintért garzon diákoknak kiadó! - aki ilyen, vagy ehhez hasonlóan kecsegtető hirdetést olvas, biztosra veheti, hogy valamelyik címkiadó iroda mézesmadzagját húzogatják előtte. Ha felhívja a megadott számot, rendszerint közlik, hogy az a lakás már ki lett adva, de ha befárad hozzájuk, jutányos áron megkapja néhány ugyanolyan olcsó lakás címét. Efféle ügyeskedéssel még ma is lehet pénzt keresni. Ma, amikor már - szinte - köztudott, hogy 40-50 ezer forint alatt Budapesten nincs kiadó lakás.

A diák ügyfelek a felvételi ponthatárok kihirdetése utáni napokban jelennek meg tömegesen az albérleti piacon. A vidékről keresők a hirdetési újságokat böngészik, és persze az internetet, ahol többen is foglalkoznak albérlet-közvetítéssel. A www.alberlet.hu, az egyik legismertebb portál adatbázisában jelenleg kétszer annyian keresnek, mint amennyien kiadó lakást kínálnak. Ez jól érzékelteti a nyári pezsgést. Legény Imre, a weboldal tulajdonosának tapasztalatai szerint a nyüzsgés legfeljebb szeptember közepéig tart, nagyjából addig, amíg albérletet találnak azok is, akiket nem vettek fel kollégiumba.

Az albérlet fogalma gyökeresen más ma már, mint akár csak tíz éve volt. A diákok önálló lakást keresnek, nem egy kiadó kisszobát. Eszük ágában sincs beköltözni egy olyan lakásba, ahol a főbérlő nénivel kell osztozniuk a konyhán meg a fürdőszobán. Saját barátaikkal, iskolatársaikkal még megosztják a közös helyiségeket, de ha többen költöznek is egy többszobás lakásba, alapvető elvárás, hogy a szobák külön nyíljanak - tájékoztat Legény Imre. Tapasztalatai szerint egyébként a legkeresettebbek a lakásbérlő iskolájától negyedórára, legfeljebb húsz percre lévő, kis rezsijű, belvárosi lakások. A Budapesten tanulók vadászterülete ezért elsősorban a VI. és VII., valamint a VIII. kerület palotanegyedbeli részére és a XI. kerület egyetemek közeli övezeteire korlátozódik. Az albérletkeresők 90 százaléka bútorozott lakást keres, de nem olyat, amit a nemrég elhunyt nagymama divatjamúlt öreg szekrényeivel és ágyaival zsúfoltak tele. A közvetítők szerint egyértelmű elvárás a fiatalos, szellős berendezés. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a fiataloknak bármi megteszi.

Az átlagos magyar szülők teherbíró képessége rendszerint havi ötvenezer forintos albérleti díjnál húzódik. Éppen ezért a panelt a magas rezsiszámla miatt még diákoknak is nehéz kiadni. A felkapott belvárosi részeken, mint például a Liszt Ferenc téren és környékén vagy a Ráday utcában drágábbak az árak, a bérlők ezért elsősorban külföldi diákok. A tapasztalatok szerint a külföldi egyetemisták számára a legfontosabb szempontok között szerepelnek a közeli szórakozási lehetőségek, míg az átlag magyar diákok többnyire kénytelenek kompromisszumot kötni, hiszen az albérlet amúgy sem olcsó.

Lakást bérelni akár egyedül, akár közösen teszi bárki, nagyjából annyiból lehet, mint hitelt törleszteni. Emiatt születik meg előbb-utóbb a családi kupaktanács döntése egyre többek esetében arról, hogy az albérleti díjat hiteltörlesztésre cserélik. Erre jellemzően az első évfolyam után kerül sor. A lakásépítő cégeknél augusztus környékén, amikor amúgy pang a piac, a szokottnál többen érdeklődnek kis lakások iránt. Mint Farkas József, az OTP Ingatlan Rt. területi igazgatója mondja, valamennyien kész, beköltözhető lakásokat keresnek 10-15 millió forint között. A társaság a több felsőoktatási intézménynek is helyt adó VIII. kerületben 220 lakást már átadott, ebből nem keveset befektetési céllal vásároltak meg. Van olyan vidéki szülő, aki a közeli gimnáziumba járó gyerekének vett a Futó utcában lakást, mások már akkor lépnek, amikor gyerekük még kisiskolás.

A lakáskereső vidéki családok többsége egyelőre a használt ingatlan mellett dönt a jóval kedvezőbb árak miatt - osztja meg tapasztalatait a Duna House ingatlanközvetítő hálózat kommunikációs vezetője, Szirtes Bernadett. A vevők kezdetben 6 millió forint körüli áron szeretnének lakást venni, de a fővárosi lehetőségek láttán végül sokan elmerészkednek a 8-8,5 milliós sávba. Ez azonban nagyjából a plafon, az átlagos magyar családok ugyanis ennél nagyobb terhet nem tudnak vállalni. A szülői segítséggel lakáshoz jutó fiatalok nem olyan igényesek, mint a saját erőből első otthonukat keresők. Számukra nem probléma, ha földszinti, de világos az adott lakás. Sokaknak a VIII. kerülettel szemben sincsenek fenntartásai, és a VII. kerület is egyre kedveltebb. Az igazán tehetős fiatalok jellemzően az V. kerület belső részein akarnak élni, vagy a VI. kerület divatos negyedeiben.

A főiskolások, egyetemisták lakáskeresésében van egy közös szempont: valamennyien kis lakást akarnak. A vállalt törlesztő- részlet nagysága is hasonlít, az 50 ezer forintos határt csak nagyon kevesen lépik át - árulja el Szabó Zsolt, a Duna House Hitel Centrum szakmai vezetője. Hitelhez jutni ma már könnyű. Ha a szülők ingatlanfedezetet is tudnak biztosítani, akkor akár önerő nélkül is megvehető a kiszemelt ingatlan. Egy nyolcmilliós lakás esetében pedig ez anynyit jelent, hogy a lakhatásra szánt havi 60 ezer forint kölcsöntörlesztésként saját ingatlan megszerzésére fordítható. Ilyen szempontból az albérletre költött ugyanekkora összeg valóban "ablakon kidobott pénz" lenne.