A nem kissejtes tüdőrák, a vastag- és végbélrák, a hasnyálmirigy- és a nyelőcsőrák, valamint az agy- és gerincvelő-daganatok egyes eseteiben, a nyirokszövet-daganat, valamint a legsúlyosabb bőrrák gyanúja esetén a jövő évtől az egészségbiztosító finanszírozhatja a PET/CT-s vizsgálatokat. Ezek azok az esetek ugyanis, amelyeknél a berendezés - egyedülálló módon - még a kezdeti stádiumában is kimutatja a betegséget. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetben készített költséghatékonysági tanulmány úgy véli, hogy a fentebbi kóresetek azok, amelyeknél indokolt e berendezés igénybevétele, mert a vizsgálat megalapozhatja a kezelés eredményességét.

Várhatóan a szakvélemény alapján dönt majd az egészségügyi tárca arról, hogy kiknek jár majd jövőre a fizetett vizsgálat. Igaz, a lehetőség korlátozott, hiszen a társadalombiztosítás csak 2500 eljárást hajlandó finanszírozni. Rácz Jenő miniszter szerint ez csak az első lépés: öt éven belül tízezerre akarják emelni a keretet.

- Elsőként két fővárosi intézetnek szeretnénk lehetőséget adni, majd a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karához telepítenek ilyen készülékeket - nyilatkozta lapunknak a miniszter.

Elképzelhető, hogy az egészségbiztosító megpályáztatja az erre szánt összeget, s ennek alapján dől el, hogy kik és hol vizsgálhatnak a tb-kassza terhére. A támogatott vizsgálatokat csak a kijelölt helyszíneken lehet majd elvégezni. Egy teljes átvizsgálásért egyébként 250-350 ezer forintot kell fizetnie annak, aki nem jut tb-támogatáshoz.

Mindeközben tovább dúl a szakmai vita. Többen úgy vélik, hogy az eljárás nem csodaszer, életmentőnek nevezni pedig súlyos tévedés. Nagy József közgazdász-kutató tanulmányában azt írja: évi hat-hétezer ilyen vizsgálat lenne indokolt. Az orvosok szerint ennél sokkal több: ők legalább 25 ezerre becsülik a szükséges PET/CT-vizsgálatok számát. Az ötven-hatvanezer daganatos eset felénél érdemes volna a műszert használni, mivel a korszerű berendezéssel egy-egy kontroll akár hat-nyolc CT-felvételt, egy sor labor-, szövettani vizsgálatot válthat ki, nem beszélve a téves gyógyterápiák és a fölösleges műtétek költségeiről.

Szilvásy István, a nukleáris medicina szakembere szerint, amikor kis daganatot keresnek, vagy a műtét utáni lehetséges áttétekről akarnak képet kapni, a kezelés hatékonyságára kíváncsiak, a PET/CT eredményessége vitathatatlan. Felmérést készített mintegy 120 külföldi beteg adatai alapján, s ebben a PET, majd a kombinált PET/CT eredményeit elemezte. Kiderült, hogy az esetek 20-25 százalékában a korábbi leletek többsége hamisan mutatott kóros képet.

Lengyel Zsolt, az egyik PET/CT-központ főorvosa szerint bizonyos életkor után akár kétévente is indokolt lehet a vizsgálat, amely alkalmas a rákos daganatok olyan korai felismerésére, amikor a teljes gyó-gyulásra még nagy az esély.