"Minden összekavarodott az uniós alkotmány körüli vitában: a bővítés, a brüsszeli bürokrácia, szociális aggályok, míg a valódi problémát a globalizáció jelentette" - nyilatkozta a Süddeutsche Zeitungnak Verheugen.

"A németek, a franciák és a hollandok - együttvéve gyakorlatilag Európa ipari központja - aggódnak a jövőjük miatt és fokozottan érzik a globalizáció hatását," - mondotta Günter Verheugen, aki úgy véli, hogy ezeknek a globális problémáknak a kezelésére a legjobb eszköz még mindig az Európai Unió. A globalizációból fakadó legakutabb problémának azt tartja, hogy új munkahelyek létrejönnek ugyan, ám nem feltétlenül ott, ahol régiek megszűntek, s ez súlyos helyi társadalmi feszültségeket okoz.

"Valójában a vita hosszú ideje arról szól, hogy hogyan őrizzük meg a hagyományos európai társadalmi modellt a globalizáció viharában," - véli a biztos, aki elutasítja, hogy a jelenlegi gazdasági hanyatlás oka a tavalyi nagyméretű bővítés, a tíz új ország csatlakozása lenne. Verheugen szerint az, hogy a bővítés teher, nem más puszta tévhitnél. "A régi tagországok sokkal jelentősebb gazdasági előnyökre tettek szert a bővítésnek köszönhetően, mint az újak, a bővítés egyértelmű nyertese Németország és Ausztria."

Nincs munkaerőáramlás keletről a nyugati kontinensrészre, hanem éppen ellenkezőleg, több német dolgozik Lengyelországban, mint ahány lengyel Németországban - összegezte a tapasztalatokat a biztos. A közösség további bővítését illetően Verheugen elhallgattatná a Románia és Bulgária csatlakozásának fékezését sürgető hangokat, s azt a véleményét sem rejti véka alá, hogy a török csatlakozás elutasítása megengedhetetlen szószegés lenne az EU részéről.

(forrás: eurohirek.hu)

Günter Verheugen