Elektronikus távfelügyelet a lakásokban

A távfelügyeleti szolgáltatást nyújtó cégek már havi kétezer forinttól vállalják, hogy figyelik a lakásokba telepített riasztókat, és betörés esetén értesítik a rendőrséget. A vállalkozások egy része járőrszolgálattal rendelkezik, amely perceken belül a helyszínre ér. Ha rossz a riasztó, vagy késik a járőr, az ügyfél milliós kártérítést kaphat. Aki még nagyobb biztonságra vágyik, és megfizeti, annak lakását kamerákkal is megfigyelik.

A távfelügyeleti szolgáltatás néhány éve jelent meg a hazai biztonságtechnikai piacon, és ma már többtucatnyi kisebb-nagyobb vállalkozás verseng a megrendelők kegyeiért. Ezek a cégek a legegyszerűbb esetben is vállalják azt, hogy folyamatosan figyelik a rendszerükhöz csatlakoztatott lakásokba - vagy más védendő létesítménybe - telepített hagyományos riasztók jelzéseit. Amennyiben a készülék behatolásra figyelmeztet, a központ szinte azonnal értesíti a rendőrséget, a tulajdonost, de tetszőleges más személyt is. A távfelügyeleti rendszert üzemeltető cégek egy része saját járőrszolgálattal rendelkezik, és embereit riasztás esetén perceken belül a helyszínre küldi. Ők a rendőrség megérkezéséig, illetőleg a tulajdonos hazatértéig gondoskodnak a felnyitott helyiségek, a megmaradt javak őrzéséről, adott esetben közreműködhetnek a betörők elfogásában, és más intézkedéseket is tehetnek, mondjuk a szétroncsolt zár megjavításához lakatost hívnak.

A cégek azonban ma már ennél jóval többet kínálnak, hiszen a rendszer - a telepített berendezések kialakításától függően - alkalmas például arra, hogy pontosan behatárolja: a betörő a lakás vagy családi ház mely pontján jutott be. Ez fontos információ lehet a rendőrségnek, de még inkább a szolgáltató járőreinek, akik - miután a vállalkozások 10-15 perces kivonulási időt szavatolnak - a tettest a helyszínen el is foghatják. Erre természetesen csak akkor van esély, ha a riasztó szirénájának hangjelzését késleltetik.

Egyáltalán nem szólal viszont meg a sziréna, ha a megrendelő a támadásjelző szolgáltatást is igénybe veszi; ez akkor bizonyulhat hasznos segítségnek, ha a lakók otthon tartózkodnak, és valaki erőszakkal próbál bejutni a lakásba. A támadó a hangos riasztástól könnyen pánikba eshet ugyanis, és ez kiszámíthatatlan reakciókkal járhat, míg a rejtett gomb megnyomását - vagyis a riasztást - valószínűleg észre sem veszi. Hasonlóképpen néma riasztással figyelmeztethet a rendszer arra, ha valakit a zárt ajtó kinyitására - ezzel együtt a riasztó hatástalanítására - kényszerítenek. Ehhez csupán arra van szükség, hogy a megtámadott személy ne a szokásos kódot, hanem speciális, kifejezetten erre a célra megadott számsort billentyűzzön be. Lakásokban aligha van rá szükség, de hasonló megoldással - személyre szabott kódokkal - biztosítható, hogy a központ regisztrálja a nyitásra jogosult személyek mozgását, sőt adott időpontokban megakadályozza a belépésüket.

A távfelügyelet a betörésvédelem mellett számos más szolgáltatást nyújthat. Ilyen például az orvosi segítség kérése, amelyhez elég megnyomni a lakásban elhelyezett készülék megfelelő gombját. Ha a központ számítógépe a beteg adatait - például a kórelőzményét, az alkalmazott gyógymódot és gyógyszereket - is tartalmazza, az egészségügyi szolgálat felkészülten siethet a rászoruló segítségére. De a rendszerhez kapcsolható füst- és tűzjelző, vagy éppen csőtörésre figyelmeztető érzékelő, sőt megoldható a hűtőszekrény, a fűtési rendszer, a klímaberendezés távfelügyelete is.

És ha valakinek ez sem elég, az ma már megrendelheti otthona folyamatos "távmegfigyelését" is. Ehhez nem kell egyéb, mint néhány videokamera, speciális helyszíni egység, nagy sebességű jelátvitelre alkalmas - például ISDN- - telefonvonal és valamennyi készpénz. Vannak már olyan cégek, amelyek vállalják, hogy központjukban monitorokon figyelik az őrzött létesítményből érkező képeket, sőt igény esetén folyamatos felvételt is készítenek. A videós rendszerek alkalmasak arra is, hogy a kép bármely részletének változása esetén - nemcsak betöréskor, hanem füstöt, tüzet vagy vizet észlelve - automatikusan riasszanak.

A távfelügyeleti szolgáltatás ma már csaknem mindenki számára elérhető, hiszen a legolcsóbb cégek havi nem egészen kétezer forintos díjért - az általunk fellelt legolcsóbb tarifa 1800 forint - vállalják a lakásriasztó folyamatos figyelését és betörés esetén a rendőrség értesítését. Ha pedig valaki a cég saját járőrszolgálatát is igénybe kívánja venni, azért kivonulásonként két- két és fél ezer forintot kell fizetni. Aki azonban hajlandó ennél valamivel többet, havi 3000-3500 forintot áldozni, annak a riasztást követő kivonulásért már nem kell további díjat lerónia. A vakriasztást azonban minden szolgáltató több ezer forintos kiszállási díjjal "bünteti".

A cégek ezért a tarifáért azt is vállalják, hogy a késedelmes kivonulás miatt keletkezett károkat egy-másfél millió forintos határig megtéríti. Ez az összeg magasabb átalányért többszörösére emelhető: a felelősségvállalás öt-hatezer forintos havi díj esetén több tízmillióig terjedhet. Ha azonban az ügyfél csak a rendőrség értesítését kéri, és nem tart igényt a távfelügyelet saját járőreinek kivonulására, a cégek a rendszer meghibásodása miatt legfeljebb néhány százezer forintig vállalnak szavatosságot.

A havidíj természetesen függ attól is, hogy a rendszer milyen egyéb kiegészítő szolgáltatásokat biztosít. Például annak, aki a betörésjelzés mellett más távfelügyeleti funkciókat is megrendel - például az otthoni kazán vagy a klímaberendezés ellenőrzését kéri -, berendezésenként általában néhány száz forintot kell fizetnie. Ugyancsak pénzbe kerül az orvos riasztása, a füst- és tűzérzékelő bekötése vagy éppen a videokamerás megfigyelés. A havi tarifa így meghaladhatja a tízezer forintot, ezért a pénzért azonban a védett létesítmény szinte teljes körű ellenőrzését biztosítják, amely kiterjed többek között a ki- és belépők azonosítására, a nyitási-zárási időpontok dokumentálására. Közületi megrendelők esetében viszont ennél jóval magasabb díjakkal is számolni lehet.

A távfelügyelet működésének feltétele, hogy a védeni kívánt létesítménybe helyi riasztóközpontot és megfelelő érzékelőket telepítsenek. A kívánt szolgáltatásoktól függően szükség van nyitás- és mozgásérzékelőkre - lakótelepi lakásnál elég lehet egyetlen nyitásérzékelő -, üvegtörésjelzőre, füst- és tűzjelzőre, a csőtörésre figyelmeztető érzékelőkre, kamerákra, a riasztó be- és kikapcsolásához, a különféle jelzések továbbításához pedig több billentyűzetre, esetleg távvezérlő egységekre is. Ha nincs kiépített vezetékes telefonvonal, a felügyelettel való kapcsolatot a helyszínre telepített rádió adó-vevővel, esetleg GSM-telefonnal oldhatják meg, ami további költséget jelent. Például egy rádiós egység körülbelül ötvenezer forintba kerül. Ez utóbbi megoldás előnye, hogy nincs telefonköltség; a riasztó működőképességének napi egy-két alkalommal történő ellenőrzése, a riasztó be- és kikapcsolásáról küldött jelzés mind egy-egy telefonhívást jelent ugyanis, amelynek költségét az ügyfél állja. Ez havonta több ezer forintos summa is lehet.

A rendszer kiépítése a legolcsóbb megoldás esetén - vezetékes telefont és társasházi lakást feltételezve - is ötven-hatvanezer forintos kiadást jelent, a felső határ pedig a milliós nagyságrend lehet. Ehhez adódik a belépési díj, bár egyes szolgáltatók ilyet nem számítanak fel, mások viszont néhány ezer forintot, de kiemelt biztonság szavatolása esetén akár 40-50 ezer forintot is elkérnek. Az egyszeri költség megspórolható azonban az átalánydíjas, két-három évre szóló szerződés megkötésével, ám ezért havi hat-nyolcezer forintot kell fizetni. Egyébként az árak mellett érdemes tájékozódni a távfelügyeletet kínáló cég referenciáiról, s arról is, rendelkezik-e a vállalkozás a biztosításfelügyelet minősítésével, esetleg ISO 9001-es minőségbiztosítási tanúsítvánnyal.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.