A nyílt levélben egyebek közt azt írják: "...A rendszerváltás utáni magyar demokrácia eredményeiről sokféleképpen gondolkozhatunk. Abban azonban bizonyosak lehetünk, hogy akkor, amikor a társadalom egésze nemet mondott az addigi diktatúra erőszakos és kirekesztő természetére, ezt a döntést az értékek sokszínűsége iránti elkötelezettség (...) pátosza hordozta. Nem szabad oda jutnunk, hogy a társadalom legszebb eszményeit őrizni és ápolni köteles magyar országgyűlésben elfogadható tényező lehessen az, aki a történelem szemétdombjára jutott emberellenes társadalmi eszményeket képviseli...

Semjén Zsolt, aki egyszersmind a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke is, pártjának több mint egy hete tartott küldöttgyűlésén (...) kulturális, emberi salakként bélyegzett meg életmód- és felfogásbeli, érzelmi és gondolkodásbeli alternativitásokat: ferde és alantas ösztönökkel azonosította az azonos neműek közötti érzelmi kultúrát; az emberiség történetének legsötétebb fejezetét idéző kódolt üzenettel hozta félre nem érthető öszszefüggésbe a homofíleket és a szakállviselést. ...megvető szavakkal szólt azokról, akik válságos életük kínjainak enyhítése végett az eutanázia vagy az abortusz eszközét választják. Példátlanul otromba megjegyzéseinek kerettételét az a gondolat adta, hogy mindezen 'devianciák' intézményes képviselője a magyar demokrácia egyik pártja, a rendszerváltás meghatározó tényezője, a Szabad Demokraták Szövetsége, illetve annak szavazói bázisa. (És akkor idézzük az index.hu-t: "Aki azt szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re. Tegyen így az is, aki ...azt szeretné látni, hogy gyermeke ...az eutanázia és az abortusz halálkultúráját képviseli".)

Szavaival Semjén Zsolt szégyent hozott a magyar országgyűlésre és az új magyar demokráciára. A hivatásának tudatában lévő magyar országgyűlés egy percig sem tűrheti el, hogy Semjén Zsolt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöki tisztét továbbra is betöltse.

A kezdeményezők: Fazekas Csaba történész, Gábor György vallásfilozófus, Heller Ágnes filozófus, Iványi Gábor metodista lelkész, Ludassy Mária filozófiatörténész, Lukács Péter oktatáskutató, Majsai Tamás teológus, Nagy Péter Tibor szociológus. A nyilatkozatot közös állásfoglalásként magáénak valló további 265 csatlakozó között szerepel Csányi Vilmos etológus, Erős Ferenc pszichológus, Komoróczy Géza ókortörténész, Tamás Gáspár Miklós filozófus és Vekerdy Tamás, pszichológus.