A 2001 óta nem használt Úttörő Áruház a résztvevők tudomása szerint egy befektetői csoporté és szállodát építene, de a tényleges munkák megindulása még évekig elhúzódhat. A házfoglalók tíz napja láttak neki a körülbelül ötezer négyzetméteres épület kitakarításához és berendezéséhez. Bizonyos szárnyait önkéntes munkával, saját pénzből viszonylagosan „lakhatóvá” tették. Kiállításokat rendeztek be, és ingyenes ruhaboltot, valamint internetkávézót létesítettek.

A magát „Centrum”-nak nevező csoport tagjai nem akarják felfedni kilétüket, mivel egyelőre nem lehet tudni, hogy a hazánkban alig ismert, de Nyugat-Európában és Amerikában bevett gyakorlatnak számító foglaltház-kultúra milyen fogadtatásra talál Magyarországon.

A csoport szeretne jó kapcsolatot kialakítani a tulajdonossal és a környék lakóival, utóbbiakat meghívták a vasárnapi ünnepélyes megnyitóra is.

A centrumosok bíznak a tulajdonos jóindulatában, szeretnének vele megállapodni egy alternatív kulturális központ létrehozásáról. Tervezik, hogy civilszervezeteknek valamint művészcsoportoknak adnának helyet, illetve bemutatkozási lehetőséget, továbbá ingyenes programokat szerveznének maguk is.

Bázisdemokratikus közösség

A nyugati példákra építve a résztvevők természetesnek tartják, hogy bárki csatlakozzon hozzájuk, aki elfogadja a szabályokat. Ezek szerves része, hogy a döntéseket közösen hozzák, a költségeket együtt viselik, és aki megsérti a szabályokat, azt kitiltják. Mint az egyik szervező elmondta, nem lehetnek a közösség tagjai olyanok, akik keménydrogot használnak, illetve azok, akik megrongálják a házat.

„Szociális munkásokkal is felvettük a kapcsolatot, de azt mondták, hogy hajléktalanokat csak akkor telepítenének ide, ha már rendeződött az épület státusa” – mondta.

Tervezik azt is, hogy a pincében koncerteket tartanának, ez a hely elég elszigetelt ahhoz, hogy ne zavarja a szomszédokat.

Közösségi tér

A vasárnapi megnyitóra meghívták a sajtót is. Mint elmondták, a Centrum születése önmagában demonstráció a jelenlegi városépítészeti gyakorlat ellen: a műemlékvédelmi intézkedések eltusolása, a közterek elhanyagoltsága, a fiatalok lakásproblémái miatt.

Az ünnepségen megjelent a pesti zsidónegyed régi házainak megmentésén dolgozó „Óvás!” civil kezdeményezés képviselője, Gyárfás Katalin, aki elmondta, hogy a környéken számos klasszicista és szecessziós épületet akar lebontatni az önkormányzat, holott ezek a házak jobb sorsra lennének érdemesek.

„Valóban modernnek nevezhetőek-e a történelmi negyedek lebontására alapuló városrendezési tervek?” – olvasható a falon.

„A fogyasztás egykori templomában most újra szakralizálják a teret” – mondta az Indymedia egyik munkatársa a megnyitón.

A szellemi termék köztulajdon

„A beletörődés a legnagyobb közös ellenségünk!” – hirdeti egy másik felirat. A megnyitón filmeket vetítettek a házfoglalásokról. „Nem az a probléma, hogy mi beköltöztünk ide, hanem az, hogy üresen állnak épületek, miközben rengeteg hajléktalan grasszál a városban” – mondta egy kanadai házfoglaló a filmben.

A házfoglalás egyértelműen provokáció, megkérdőjelezi a rendszert, amelyben az anyagi érdek gyakran kerül szembe a közérdekkel. A csoport tagjai tudatosan vállalják az engedetlenséget, például tervezik, hogy „anticopyright vetítéseket” tartanak, azaz jogdíjas filmeket mutatnak be ingyen.

„Ezzel arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy a szellemi termék nem lehet magántulajdon, és ellenezzük, hogy egyes cégcsoportok a szabadalmi törvények szigorításával megpróbálják megakadályozni az információ szabad áramlását.” – mondta a közönségnek egy aktivista.

Vannak még üres ingatlanok a városban

Természetesen tudják azt is a Centrumosok, hogy csak birtokolják az ingatlant, ők ezt jóhiszemű elbirtoklásnak tartják. Bizonyítani tudják, hogy a tulajdonosok nem használják az ingatlant. Onnantól tartják illegálisnak a tartózkodásukat, ha a tulaj felszólítja őket, hagyják el az épületet. Valószínűleg ezt felszólításra meg is teszik majd, csak a saját ingóságaikat akarják magukkal vinni. Az aktivisták szeretnék ugyanakkor elérni, hogy a kulturális központot működtethessék addig, míg nem bontják le a házat. Jó lenne, ha nem kellene bérleti díjat fizetniük, állják ugyanakkor a közüzemi számlákat.

Persze minden újságíró azt kérdezte, hogy a centrumosok mire számítanak. A házfoglalók szerint több lehetőség is van: „A tulajdonos rájön arra, hogy nem foglalkozott az épülettel, és lelkiismeret-furdalása lesz, ezért elüldöz minket. De az is lehet, hogy tárgyal velünk és maradhatunk egy darabig. Ha mennünk kell, akkor sem adjuk fel az alternatív kulturális központ működtetésének ötletét, csak máshova megyünk. Ebben az utcában is van pár üresen álló ingatlan.” – hangzott a válasz.